2016. április 13., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - április 13 - SZERDA - 2 Sámuel 10

MEGHALLGATHATOD itt: https://drive.google.com/folderview?id=0B6R9KENCNxRZSmE2MmpVU19jMzA&us+p=sharing
Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 20. fejezet 276. nap

A király fősütőmesterét és főpohárnokát valamilyen vétség miatt börtönbe vetették, és József felügyelete alá kerültek., Egy reggel szomorúságukat látva, József kedvesen érdeklődőt ennek oka felől. Elmondták, hogy mindketten meglepő álmot láttak, és nagyon szeretnék tudni, mit jelent. "A megfejtés nem Isten dolga-é?" - szólt József - mondjátok el, kérlek, nékem" (1Móz 40:8). Amikor mindketten elmondták álmukat, József megmagyarázta az álmok értelmét; a főpohárnok három nap múlva visszakerül állásába, és mint korábban, ő adja a fáraónak a poharat. A fősütőmestert pedig a király halálra ítéli. Mindkét esetben úgy történt, ahogy József megjövendölte.

A király pohárnoka nagyon hálálkodott Józsefnek, egyrészt álmának kedvező magyarázatáért, másrészt a sok figyelmességéért. József válaszul megindítóan elmondta, milyen igazságtalanul vetették fogságba, és kérte a főpohárnokot, hogy vigye ügyét a király elé. "[...] megemlékezzél rólam, mikor néked jól lesz dolgod, és cselekedjél kérlek, irgalmasságot velem, emlékezzél meg rólam a Fáraó előtt és szabadíts meg engem e házból. Mert lopva hoztak el engem a héberek földéről, és itt sem cselekedtem semmit, hogy tömlöcbe vessenek" (1Móz 40:14-15). A főpohárnok látta, hogy álma minden részletében teljesedett, de amikor újra a király kegyeibe került, nem gondolt többé jótevőjére. József még két évig raboskodott. A szívében gyúlt remény lassan kialudt. Próbája tetézte a hálátlanság keserű fullánkja is.

De a mennyei kéz nemsokára kinyitotta a börtön kapuját. Egyiptom királyának egy éjszaka két álma volt, amelyek kétségtelenül egy és ugyanazon eseménynek - valami súlyos csapásnak - árnyát vetítették előre. A király nem értette, mit jelentenek, és nem volt nyugta. Birodalmának mágusai és bölcsei nem tudták megmagyarázni az álmokat. A király egyre tanácstalanabb és nyugtalanabb lett. Rémület járta át a palotát. A nagy izgalom a főpohárnok eszébe juttatta saját álmának körülményeit, és velük együtt Józsefet is, és bántotta a lelkiismeret feledékenységéért és hálátlanságáért. Azonnal elmondta a királynak, hogyan magyarázta meg egy héber rab az ő és a fősütőmester álmát, és hogyan teljesedtek a jövendölések.

A királyt megalázta, hogy országának varázslói és bölcsei helyett idegenhez és rabszolgához kell tanácsért fordulnia, de hajlandó volt elfogadni az alulról jövő szolgálatot is, hogy zaklatott lelke megnyugvást találjon. Azonnal Józsefért küldött. József levette börtönruháját és megborotválkozott. Ezután a király elé vezették.

"És monda a Fáraó Józsefnek: Álmot láttam és nincs aki megmagyarázza azt: Én pedig azt hallottam rólad beszélni, hogy ha meghallod azt álmot, meg is magyarázod azt. És felele József a Fáraónak mondván: Nem én, Isten jelenti meg, ami a Fáraónak javára van" (1Móz 41:15-16). Az a válasz, amelyet József a királynak adott, alázatosságról és Isten iránti hitről tanúskodik. Szerényen elutasítja a dicsőséget, és nem vállalja, hogy önmagától volna rendkívül bölcs. "Nem én." Egyedül Isten tudja megmagyarázni ezeket a titkokat.

Mai Bibliai szakasz: 2 Sámuel 10

A Bibliában két beszámolót találunk, amelyek az ammonitákról, szövetségeseikről és barátaikról szólnak. Az egyik beszámoló ebben a fejezetben található, a másik pedig a Krónikák első könyvének 19. fejezetében, ami azt jelenti, hogy az írástudók ugyanazokat – a palota feljegyzései között szereplő – adatokat használták az események leírásához. Sámuel és a Krónikák könyveinek különböző részleteit Sámuel, Nátán és Gád próféták írták (lásd 1Krón 29:29). Ha Sámuel próféta volt a felelős az önéletrajzi részekért Sámuel első könyvében, akkor valószínűleg a második könyv legjelentősebb részeit is ő írta. Figyeljük meg, milyen hitelesen ír! Felhasználja az aktuális jelentéseket, anekdotákat, listákat és más információkat a palotából, amelyeket naponta frissítettek. A Szentlélek inspirálta e fejezet íróját, hogy miként használja a rendelkezésre álló tényszerű jelentéseket.

Itt találhatunk egy beszámolót arról, miként alázták meg Dávid szolgáit az ammoniták: fél szakállukat leborotválták, ruhájukat pedig derékig levágták nagy szégyenükre (1-5. vers). Aztán van egy másik beszámoló a politikai eseményekről, ahol az ammoniták látták a veszélyes helyzetet, és csapatok ezreit toborozták a szomszédos városállamokból, majd kidolgoztak egy haditervet a Dávid emberei elleni harchoz, akik a város előtt sorakoztak fel.  Dávid Joábot nevezte ki parancsnokként csapatai élére, ezekről az eseményekről áttekintést a 6-8. versben találhatunk. Ez a beszámoló főként Joábra és az általa elért eredményekre helyezi a hangsúlyt (9-14. vers), valószínűleg ezeket az ő személyes katonai írnoka jegyezte le. Pontosan ismerjük a háború kimenetelét, és hogy mit tett Joáb. Az ammonitákkal vívott csatában Dávid erői nyertek és az ellenfél megsegítésére érkezett haderő is elmenekült.

Ez a fejezet – Dávid rátermettsége mellett – Joáb katonai leleményességét is méltatja, ahogy ez a 15-19. versben olvasható, amelyeket a palotai írnok jegyzett le. Figyeljük meg, hogy az írástudók gondosan összegyűjtik az adatokat, de távol áll tőlük a propaganda szándéka. E hadi események során az ellenség – amely az Eufrátesz folyón túlról érkezett a Dávid emberei elleni küzdelemre – vereséget szenvedett; sokan meghaltak, a túlélők pedig hazatértek és megtagadták, hogy újra segítsenek az ammonitáknak.

Drága Istenünk!
Ebben a bűnös világba  vannak uralkodók, akik helyesen kormányoznak, és megvédenek bennünket, de vannak királyok,  akik az ellenségeink. Tarts meg két kezedben, és őrizz meg minket, Urunk!  Ámen. 

Koot van Wyk

37. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 20. fejezetéhez (ápr. 10-16.).

„Egyetlen nap élményei jelentették József életének fordulópontját. A nem várt szerencsétlenség az elkényeztetett gyermekből körültekintő, bátor, fegyelmezett férfit formált.” {PP 214.1} József igazán elkényeztetett volt. Azonban az Isten, akit az apjától megismert, az ő Istene is lett.

Ahogy újra olvastam József történetét, ismét megindított, hogy Isten Szentlelke milyen sokféle módon működik, hogy elérjen téged és engem az Ő szeretete és akarata. József megismerte az igazságot Isten hűségességéről és irgalmáról, amikor az apja elbeszélte neki Ábrahám és Izsák történetét. Az Istennel járó szülők befolyásolnak minket, még tökéletlen otthonunkban is. József most csalódásokon, szenvedésen, sőt elutasításon keresztül tanulja meg, hogy segítségül hívja az Urat. Férfivá vált, aki eltökélten hiszi, hogy atyjának hűséges Istene mellette is fog állni. Férfivá vált, aki hűséges tud lenni Istenhez erős kísértések és sérelmes vádolások közepette.

Ahogyan újra olvasod József történetét, arra hívlak, hogy emlékezz vissza, hogyan vezetett Isten az életedben, jó időkben és rossz időkben egyaránt, és dönts határozottan amellett, hogy velem együtt azon „átalakított” férfiak és nők táborához akarsz tartozni, akik annyira hűségesek Istenhez, mint József lett végül.

Lester Merklin
Andrews University Theological Seminary

Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése