2025. szeptember 27., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 27 - SZOMBAT - Mózes ötödik könyve 11. fejezet

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Gondolatok Mózes ötödik könyve 11. fejezetéből

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.online-biblia.ro/bible/1/DEU/11

Revideált Károli Biblia:

https://www.online-biblia.ro/bible/4/DEU/11

Kommentben leírhatod építő gondolataidat a fejezet üzenetéről. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

Az engedelmességért járó jutalom túlhangsúlyozása gyakran vált ki rossz indokból származó engedelmességet. Tulajdonképpen ez volt a probléma Izraellel is, amikor Jézus közöttük élt. A babiloni fogság idejétől kezdve a zsidók kifejezett céllal kezdtek el engedelmeskedni Istennek, hogy megkapják a megígért jutalmat. Az engedelmesség gépiessé lett, az embereket az motiválta, mit nyerhetnek általa. Nem egy lelkükből fakadó, szívből jövő válasz volt a kegyelmes Istennek, akit imádtak.

Viszont azért, hogy kiegyensúlyozzuk a képet, sosem szabad figyelmen kívül hagynunk az engedelmesség jutalmát. Az Istennek való engedelmességben van egy védő elem. Ha végignézzük ezt a fejezetet, ilyen jutalmakkal találkozunk, mint erő, hosszú élet, jó időjárás, siker, Isten áldása stb.

A fejezet középpontjában ez áll: „Esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben: korai és kései esőt...” (14. vers). Természetesen ez valódi záporesőre utal. Palesztinában a korai esőre azért volt szükség, hogy fellazítsa a talajt a szántásra és vetésre. A késői eső a gabona beérését biztosította.

Ma a Szentlélek arra vágyik, hogy lelki esőt adjon nekünk amely elősegíti bennünk, hogy akarjuk és megcselekedjük mindazt, amiben Isten örömét leli (Fil 2:13). Megengedjük, hogy ez megtörténjék?

John Ash 

Olvasmány – E.G. White PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 29. fejezet

29. fejezet – SÁTÁN ELLENSÉGESKEDÉSE A TÖRVÉNNYEL (7. rész)

Amikor Mózes Isten jelenlétéből lejött a hegyről, ahol a Tízparancsolatot megkapta, a bűnös Izrael nem tudta elviselni azt a világosságot, amely arcáról fénylett. A bűnösök még kevésbé tudnak Isten Fiára tekinteni, amikor megjelenik majd Atyja dicsőségében, körülvéve a mennyei seregekkel, hogy végrehajtsa az ítéletet a bűnösökön, törvénye áthágóin és engesztelése megvetőin. Azok, akik semmibe sem vették Isten törvényét és lábbal tiporták Krisztus vérét, "[...] a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad" elrejtőznek majd "[...] a barlangokba és a hegyeknek kőszikláiba", és ezt fogják mondani a hegyeknek és a szikláknak: "Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyi székben ül, és a Bárány haragjától: Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?" (Jel 6:15-17). "Ama napon odadobja az ember ezüst bálványait és arany bálványait [...] a vakondokoknak és denevéreknek, Hogy elmenjen a sziklák lyukaiba és a hegyek hasadékaiba, az Úr félelme elől és az ő nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet" (Ésa 2:20-21).

Akkor majd láthatóvá lesz, hogy Sátán lázadása az Isten ellen saját maga és azok romlására vezetett, akik az alattvalóivá váltak. Sátán úgy tüntette fel, hogy a bűnből jó származik, de meglátják majd, hogy "a bűn zsoldja halál" (Róm 6:23)). "Mert ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemence, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, amely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat" (Mal 4:1). Isten Sátánt - aki minden bűn gyökere - és minden gonosz cselekvőit, - akik ágai - teljesen megsemmisít. Isten akkor véget vet a bűnnek mindazzal a bajjal és romlással együtt, amely belőle származott. A zsoltáríró ezt mondja: "Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted. Az ellenség megszűnt, elpusztult örökre: és a városoknak, amiket feldúltál még az emlékezetök is elveszett" (Zsolt 9:6-7).

Az isteni ítélet viharában azonban Isten gyermekeinek nem lesz semmi okuk a félelemre. "Az Úr az ő népének oltalma és az Izráel fiainak erőssége" (Jóel 3:16). Az a nap, amely rettegést és pusztulást hoz Isten törvényének megszegőire; az engedelmesekre "[...] kibeszélhetetlen és dicsőült" (1Pt 1:8) örömöt hoz majd el. "Gyűjtsétek elém kegyeseimet" - mondja az Úr - "akik áldozattal erősítik szövetségemet! És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten bíró" (Zsolt 50:5-6).

"És megtértek és meglátjátok, hogy különbség van az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és a között, aki nem szolgálja őt" (Mal 3:18). "Hallgassatok rám, kik tudjátok az igazságot, te nép, kinek szívében van törvényem!" "Ímé, kiveszem kezedből a tántorgás poharát, haragom öblös kelyhét, nem iszod többé azt meg!" "Én, én vagyok megvigasztalótok!" (Ésa 51:7.22.12). "Mert a hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad" (Ésa 54:10).

A megváltás nagy terve eredményeképpen a világ teljes mértékben visszakerül Isten kezébe. Mindaz, ami a bűn által elveszett, eredeti formájában áll helyre. Isten nemcsak az embert, hanem a földet is megváltja, hogy ez legyen örökkévaló lakhelye az engedelmeseknek. Sátán hatezer éve küzd azért, hogy a földet birtokában tartsa. Most mégis Istennek a föld teremtésénél kifejezett eredeti terve valósul meg. "De a magasságos egeknek szentei veszik majd az országot, és bírják az országot örökké és örökkön örökké" (Dán 7:18).

"Napkelettől fogva napnyugotig dicsértessék az Úr neve!" (Zsolt 113:3). "És az Úr lesz az egész földnek királya, e napon egy Úr lészen, és a neve is egy" (Zak 14:9). A Szentírás mondja: "Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben." "Minden ő végzése tökéletes. Megingathatatlanok örökké és mindvégig" (Zsolt 119:89; 111:7-8). Azokat a szent törvényeket, amelyeket Sátán gyűlölt és igyekezett megsemmisíteni, a bűntelen világegyetem mindenütt megbecsüli. "Mert mint a föld megtermi csemetéjét, és mint a kert kisarjasztja veteményeit, akként sarjasztja ki az Úr Isten az igazságot s a dicsőséget minden népe előtt" (Ésa 61:11).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése