Új
olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 16. fejezetéhez
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 16. fejezet 644. nap
16.
Akháb házának bukása
Jézabel gonosz befolyása, amelyet kezdettől fogva férjére
gyakorolt, Akháb életének későbbi éveiben is érvényesült. Olyan gyalázatos és
erőszakos cselekedetek következtek ebből, amelyekhez fogható ritkán fordult elő
a szent történelemben. "Nem volt senki más olyan, aki annyira ráadta volna
magát annak a cselekvésére, amit rossznak lát az Úr, mint Aháb, mert
félrevezette a felesége, Jézabel."
Jézabel erősítette és táplálta Akháb kapzsi hajlamait. A
király addig követte gonosz szívének parancsait, amíg az önzés teljesen
hatalmába kerítette. Nem tudta elviselni, ha kívánságait megtagadták. Úgy
érezte, joga van mindahhoz, amit megkíván.
Akhábnak ez a kirívó vonása, amely utódai uralkodása alatt
oly végzetesen hatott az ország sorsára, megmutatkozik a következő eseményben
is, ami még Illés idejében történt Izráelben. A jezréeli Nábótnak szőlője volt
a királyi palota közvetlen közelében. Akháb pedig megkívánta azt a szőlőt. Meg
akarta venni, vagy helyette másik földet adni. "Add nekem szőlődet -
mondta Nábótnak -, hadd legyen az veteményeskertem, mert közel van a házamhoz!
Adok helyette jobb szőlőt, vagy ha jónak látod, pénzben megadom az árát."
Nábót nagyra értékelte szőlőjét, mert atyáié volt, és nem
akart tőle megválni. "Az Úr őrizzen meg attól - mondta Ahábnak -, hogy
odaadjam neked atyai örökségemet." A lévitai törvény szerint semmilyen
telket nem lehetett véglegesen másra átruházni, sem eladni, sem elcserélni.
"Izráel fiai közül mindenki ragaszkodjék atyái törzsének az
örökségéhez" (4Móz 36:7).
Az önző uralkodót beteggé tette, hogy Nábót megtagadta
kérését. "...haragosan ment haza a válasz miatt, amelyet a jezréeli Nábót
adott neki... Lefeküdt az ágyára, arcát befelé fordította és nem evett
semmit."
Jézabel csakhamar megtudta a részleteket. Felháborodott
azon, hogy valaki megtagadta a király kérését. Azt bizonygatta Akhábnak, hogy
nem kell szomorkodnia. "Hát nem te uralkodsz most Izráelben? - kérdezte.
Kelj föl, egyél, és légy jókedvű! Majd én megszerzem neked a jezréeli Nábót
szőlőjét."
Akháb nem törődött azzal, hogy felesége hogyan éri el a
vágyott célt. Jézabel pedig azonnal gonosz szándéka megvalósításához fogott.
Leveleket írt a király nevében, a király pecsétjével ellátva, elküldte Nábót
lakóvárosa véneinek és főembereinek. Ez állt bennük: "Hirdessetek böjtöt,
és ültessétek Nábótot a nép élére. Vele szembe pedig ültessetek két hitvány
embert, akik így tanúskodjanak ellene: Átkoztad Istent és a királyt! Azután
vigyétek ki, és kövezzétek agyon."
A parancsot teljesítették. "...a vének és a nemesek,
akik abban a városban laktak, úgy is tettek, ahogyan Jezábel megüzente nekik és
ahogyan a nekik küldött levelekben írta." Ezután Jézabel visszament a
királyhoz, és azt mondta neki, keljen fel és foglalja el a szőlőt. Akháb pedig
- nem törődve a következményekkel - vakon követte Jézabel tanácsát, és lement,
hogy birtokba vegye a megkívánt földet..
Mai Bibliai szakasz: Példabeszédek
17
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Van-e vajon valami köze
a Példabeszédek könyve 17:22 versének a természetes ölősejtekhez? Szinte hallom
a kérdést, mik azok az ölősejtek?
Az igen összetett
rendszer könnyebb megértése érdekében hadd egyszerűsítsem le a
magyarázatot! Az ölősejtek a szervezet
immunrendszerének rendkívül fontos elemei a sérült, vagy betolakodó sejtek
ellen. A természetes ölősejtek olyan fehérvérsejtek, melyek megtámadják és
elpusztítják a vírussal fertőzött sejteket, azokat, amelyek daganatképződés
jeleit mutatják, és azokat is, amelyek bármi más módon sérültek, vagy elpusztultak.
Mi köze tehát a
természetes ölősejteknek a Péld 17:22
verséhez? „A vidám elme…” – ez olyan közismert igevers, hogy mindnyájan be
tudjuk fejezni a mondatot, „… jó
orvosságul szolgál.” Egy egyetemi kutatócsoport tíz évvel ezelőtt
bebizonyította, hogy a nevetés csökkenti a stresszt és erősíti a természetes
ölősejteket. A kutatók nem rendelkeztek elegendő információval ahhoz, hogy
bármi jóhoz, vagy rosszhoz kössék a gének és a sejtek változásait, de a
rendelkezésükre álló információkból arra a következtetésre jutottak, hogy a
nevetés, ha úgy tetszik a „vidám szív” okozta a változásokat.
Évekkel ezelőtt jelent
meg Norman Cousins „Anatómia és betegség” című könyve, amelyben kifejtette,
hogy a humor, a nevetés és a pozitív érzelmek nagyon fontos tényezők az
egészség megőrzésében és a gyógyulásban. Azóta egyre több tanulmány
bizonyította a nevetés-terápiáról, hogy működik. Olyan hatásos, hogy már számos
egészségügyi intézményben bevett gyakorlat.
Gondoljunk csak bele,
kevesebb, mint tíz szó a szent Bibliában, melyek igazságát hosszú évek
kutatásai, több száz könyv és folyóiratokban megjelent cikk igazolja. Dicsőség
Istennek, minden áldás forrásának!
Drága Uram! Kérlek, segíts, hogy még optimistább és
vidámabb legyek, ha arra gondolok, amit megmentésemért tettél és a reményre,
amit szereteted és értem hozott áldozatod nyújt nekem! Ámen.
David
A. Steen
90. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 16. fejezetéhez (április
16-22.).
Ez a szomorú fejezet
Akháb házának bukását és elpusztulását követi nyomon, amely végső soron Izrael
bukásához is vezetett. Akháb éretlen, halálos dühétől és szeszélyétől, ami
Nábot halálához vezet a vénekig, akik ahelyett, hogy kiállnának a jó mellett,
cinkossá válnak Nábot megölésében, ez a szakasz a bűn erejére összpontosít,
amivel elpusztítja a bűnöst.
Az egyetlen ragyogó
pont ebben a történetben egy névtelen tiszt, aki egy újabb önző királynak,
Akháziának dolgozott. Tanulván a két tiszt hibájából, akik megpróbálták elfogni
Illést, a tiszt alázattal meghajolt Illés előtt és Isten kegyelmét kérte magára
és az embereire. Isten elfogadja ezt, és megkíméli az életét és az emberei életét.
Izráel és Júda
történelmén végighaladva Isten a könyörületességével megengedi azoknak az
embereknek, akik a bűnt választják, hogy folytassák bűneik elkövetését, és nem
pusztítja el őket, de minden egyes esetben eljön a fordulópont, amikor a gonosz
túlságosan megsokasodik és végül igazságot szolgáltat Isten. Akháb és családja
esetében ez a fordulópont Nábot halála. Bár Isten nem öli meg Akhábot a fiáért
érzett bánata miatt, ítéletet hirdet a családja felett.
A figyelmeztetéssel
együtt ígéretet is tartalmaz ez a fejezet. Bár úgy tűnhet, hogy a
gonosz győzedelmeskedik, végső soron Isten az ellenőrzése alatt tartja a
dolgokat és eljön az igazságszolgáltatás ideje. Vigasztalódhatunk Isten
könyörületességében, szeretetében és igazságában, amikor úgy tűnik, az életünk
darabokra hullik körülöttünk.
Heidi Campbell
AIIAS Angol központ
igazgatója
Fülöp-szigetek
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése