Új
olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 18. és 19. fejezeteihez
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen
White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 18. fejezet 658. nap
18.
A vizek meggyógyítása
A patriarkális korban a Jordán völgye, a folyó "egész
környéke bővizű föld" volt, olyan, "mint az Úr kertje". Ezt a
gyönyörű völgyet választotta otthonául Lót, amikor "egészen Sodomáig
sátorozott" (1Móz 13:10, 12). Amikor a síkság városai megsemmisültek, a
vidék körös-körül elhagyott pusztasággá lett, és azóta Júda pusztájához
tartozott.
A gyönyörű völgy egy része megmaradt életadó forrásaival és
vízfolyásaival az emberek örömére. Ebben a gabonamezőkben, datolyapálma
erdőkben és más gyümölcstermő fákban gazdag völgyben ütött tábort Izráel
serege, miután átkelt a Jordánon. Ekkor ettek először az ígéret földjének
gyümölcséből. Előttük állt Jerikó, a pogány erődítmény fala. Jerikó a kanaánita
bálványimádás legutálatosabb és legerkölcstelenebb formájának, az
Astoret-imádásának központja volt. Falai nemsokára leomlottak, és lakóit
megölték. Pusztulásakor ez az ünnepélyes nyilatkozat hangzott el egész Izráel
jelenlétében: "Átkozott legyen az Úr előtt az az ember, aki hozzáfog, hogy
fölépítse ezt a várost, Jerikót! Elsőszülöttjére rakja le az alapját, és
legkisebb fiára állítsa föl kapuit!" (Józs 6:26).
Elmúlt öt évszázad. A hely kihalt, Istentől átkozott volt.
A pusztító átok a forrásokra is kihatott, amelyek pedig azelőtt nagyon
kívánatos lakóhellyé tették a völgynek ezt a részét. Akháb hitehagyása idején
azonban, amikor Jézabel befolyására újjáéledt az Astoret-imádás, Jerikó, ennek
a vallásnak ősi székhelye, újra felépült; de az építő rettenetes árat fizetett érte.
A bétheli Hiel "elsőszülött fián, Abirámon vetette meg annak alapját, és
legkisebb fián, Szegúbon állította fel a kapuját, az Úr szava szerint"
(1Kir 16:34).
Jerikótól nem messze, bőven termő ligetek között volt az
egyik prófétaiskola. Odament Elizeus, miután Illés mennybe szállt.
Ott-tartózkodása alatt a város férfiai eljöttek hozzá és ezt mondták:
"Uram, magad is látod, hogy ez a város jó lakóhely, de a vize rossz, és a
földje terméketlen". Az egykor tiszta és életadó forrás, amely a város és
környéke vízellátását jórészt biztosította, most használhatatlan volt.
Jerikó férfiai panaszára Elizeus ezt válaszolta:
"Hozzatok ide egy új tálat, és tegyetek bele sót!" Miután megkapta,
"...kiment a víz forrásához, sót dobott bele és ezt mondta: Így szól az Úr:
Meggyógyítom ezt a vizet, nem okoz többé halált és terméketlenséget" (2Kir
2:19-21).
Elizeus nem emberi bölcsességgel gyógyította meg Jerikó
vizeit, hanem Isten csodát művelő beavatkozásával. Akik a várost újra
felépítették, nem érdemelték meg a menny kegyét. De "aki felhozza napját
gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak" (Mt 5:45), jónak
látta könyörületének e jeléből megmutatni, kész Izráelt lelki betegségéből is
kigyógyítani.
Mai Bibliai szakasz: Példabeszédek
31
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
A Példabeszédek
könyvének ezen fejezete Lemuel király, Massa uralkodójának tollából származik,
aki azt mondja, el, hogy mit tanított neki az édesanyja a jó fiakról és
erkölcsös férjekről. Az erkölcsös szó annyit jelent: „erkölcsileg kiváló.”
Érdekes, mert én ugyanígy tudom a feleségemet is jellemezni. Mikor iskolába
jártunk, akkor tagja volt egy iskolán kívüli munkacsoportnak, ahogy én is, és
ott időt szántak Krisztusra, a szolgálatra, az egység és egyenlőség
megteremtésére. A munkacsoportot „Erkölcs”-nek nevezte el, és az elveket élete
is tükrözte.
Az első főiskolai éveim
alatt rettegtem a házasságnak még a gondolatától is. Néhányan a házasságot
„életfogytiglani börtönbüntetésnek” hívták. Édesanyám beszélt nekem a
házasságról, és azt szerette volna, hogy egy erkölcsös lányt vegyek feleségül.
Annak ellenére, hogy egyetértettem vele, a házasság gondolata mégis ijesztő
volt. Hogyan tudna egy olyan tökéletlen személy mint én, feleségül venni egy
tökéletest? A házasság gondolata túlságosan bonyolult volt nekem, nem is
értettem, ezért sok ingatag kapcsolatba ugrottam bele.
Egy erkölcsös hölgy
egyszerre tudott lenyűgözni és megrémíteni, mivel úgy gondoltam, hogy az ő
erkölcsössége kihívás lenne a férfias moralitásomnak. De az a hölgy, aki hét
hete a feleségem (igen, friss házasok vagyunk!), három szempontból is
megváltoztatta az elképzelésemet.
Megmutatta nekem az értékeit.
A gyémántok például a legjobban keresett ékkövek és már egy néhány karátos is
egy vagyont érhet. Az ő ékköve, az a képesség, hogy erősen kitart amellett, ami
helyes. Ezzel megmutatta nekem az értékét mint barátnő, mint feleség, és mint
édesanya (amennyiben Isten akarata és terve szerint gyermekeink lesznek).
Mindig az igazi arcát
mutatta. Ha nem érdekeltem, akkor kimutatta. Nem válaszolt a hívásaimra,
üzeneteimre, e-mailjeimre, semmire sem. Mikor elkezdett érdeklődni irántam,
akkor láttam rajta. Késő esti séták, e-mail üzenetek, látogatások a főiskolai
kávézóba, ahol dolgoztam.
Vágyott Isten
kegyelmére. Mindig nagyon kitartó volt az imádságban – és most is igen hűséges.
Szereti Istent és ezt látom a mosolyán, járásán, és az elkötelezettségén a keresztény
istentiszteleteken. Emiatt lettem szerelmes belé és Isten tervébe, miszerint az
asszonyt a férfi társának teremtette.
„Uram, köszönöm
neked az erkölcsös feleségemet. Milyen tökéletes példa, és emiatt milyen
befolyása van a férjére, családjára és más hívőkre is! Áldj meg minden ilyen
hölgyet, és tartsd magadhoz közel őket! Ámen”
Elroy Byam
rendezői asszisztens
Hope Channel
92. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 18. és 19. fejezeteihez (április
30-május 6.).
Amikor gyerek voltam, a
szüleim úgy döntöttek, hogy jobban megismerik az embereket a kis
gyülekezetünkben. Ábécésorrendben végigmentek a gyülekezeti névsoron, és
meghívták a családokat hozzánk, amíg mindannyian nem voltak nálunk szombati
ebéden. E tapasztalaton keresztül tanultam meg a vendégszeretet adományát –
köszöntöttem az otthonunkban az élet valamennyi területéről származó embereket,
és közben megfigyeltem őket. Az egyik szombaton egy olyan látogatónk volt, aki
az autójában élt. Őt is meghívtuk, hogy csatlakozzon hozzánk ebédre. Elbűvölő
hölgy volt, és sok tapasztalatot osztott meg a vándoréletről az Amerikai
Egyesült Államok területén. Tett egy megjegyzést is, ami örökre velem marad:
„Isten mindig gondoskodott valamennyi szükségletemről.”
Elizeus egy olyan
próféta volt, aki mindenfelé utazott, és az otthon érzését csak akkor
tapasztalta meg, ha a családok ajtót nyitottak neki, és üdvözölték, hogy üljön
velük az asztaluknál és aludjon az ágyukban. Néha elképzelem, mennyire
piszkosnak és éhesnek nézhetett ki, amikor megérkezett egy-egy városhoz, de
azok számára, akik nyitott szívvel fogadták, áldás lett a társasága.
Mások életére felemelő
hatást tenni a személyes gondoskodással – ez az egyik módja annak, hogy a föld
valódi sója legyünk, ami elvegyül, hogy a világot átitassa Isten szeretetével.
Julie Hill Alvarez
Placerville hetednapi
adventista gyülekezet
California, USA
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése