Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Az apostolok története 4. fejezet 1282. nap
Krisztus mennybemenetele volt a jele annak, hogy követői
elnyerik a megígért áldást. Erre várniuk kellett, mielőtt munkájukat
elkezdhették. Miután Krisztus a mennyei kaput átlépte, angyalok imádata közben
elfoglalta trónját. Midőn a beiktatás ünnepélye véget ért, a Szentlélek
bőséggel áradt a tanítványokra és Krisztus valóban megdicsőíttetett azzal a
dicsőséggel, melyet Atyjától öröktől fogva bírt. A Lélek kiárasztása pünkösd
napján, a menny üzenete volt arról, hogy a Megváltó ünnepélyes felkenetése
megtörtént. Ígérete szerint elküldte a Szentlelket a mennyből, annak jeléül, hogy
immár mint Pap és Király, övé minden hatalom mennyen és földön; és Ő népének
Felkentje.
"És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle
mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének
szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik szólniok." A Szent Lélek
tüzes nyelvek alakjában nyugodott az összegyűlteken. Jelképe volt ez a
tanítványoknak akkor juttatott adománynak, amely képessé tette őket, hogy olyan
nyelveken is folyékonyan beszéljenek, melyeket azelőtt sohasem ismertek. A tűz
azt az izzó buzgóságot fejezte ki, mellyel az apostolok működni fognak; s
egyszersmind azt az erőt is, mely munkájukat kíséri.
"Lakozónak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő
férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak." A zsidók abban az
időben elszórtan éltek majdnem az egész föld lakott területein és a
számkivetésben különböző nyelveket tanultak meg. Közülük sokan tartózkodtak
Jeruzsálemben, hogy ott részt vegyenek a vallásos ünnepségeken. Az egybegyűltek
között tehát minden ismert nyelv képviselve volt. Az evangélium hirdetését ez a
nyelvkülönbség nagyon akadályozta volna; Isten ezért csoda által pótolta az
apostolok hiányosságát. A Szentlélek olyasvalamit tett érettük, amit különben
egész életükben sem vihettek volna végbe. Ezentúl tehát, miután minden nyelven
tudtak beszélni, ahova működésük kiterjedt, hirdethették az evangélium
igazságait külföldön is. Ez a csodálatos adomány a világ előtt erős bizonyíték
volt arra, hogy megbízatásukat a menny pecsételte meg. Ettől kezdve az apostolok
beszéde tiszta, egyszerű és határozott volt, akár anyanyelvükön, akár idegen
nyelven beszéltek.
"Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság
és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.
Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem
galileusok-é ezek mindnyájan, akik szólnak? Mimódon halljuk hát őket, kilo
közülünk a saját nyelvén, amelyben születtünk?"
Mai Bibliai szakasz: 3
Mózes 5
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Mózes
harmadik könyvének 4. fejezetében, a bűnért való áldozat gyógyír volt a nem
szándékosan elkövetett bűnökre, amikor az emberek bűnük elkövetésekor nem
ismerték fel tettük bűnös voltát. Mózes harmadik könyve 5:1-13 versei
kiterjesztik a bűnért való áldozat hatáskörét azokra az esetekre, amikor valaki
szándékosan nem tanúskodott egy bűnös cselekedet ellen (1. vers), és amikor
valaki nem volt tudatában, hogy tisztátalan dolgot, vagy személyt érintett,
ill. azt érintve nem tudta, hogy tisztátalan lett, így gondatlanságból
elmulasztotta alávetni magát a szükséges megtisztulási szertartásnak, valamint
ha valaki meggondolatlanul tett esküt és nem tudta teljesíteni (2-4. vers).
Amikor valaki (akár férfi, akár nő) felismert egy bűnt, akkor annak szégyenét
hordozta, és büntetésben részesült mindaddig, amíg meg nem vallotta a bűnt
Istennek (nem egy papnak), és amíg a bűnéért áldozatot nem mutatott be. Ezután
Isten (nem a pap), aki tudja, hogy a bűnbánat mikor őszinte, úgy döntött, hogy
megbocsát.
Mózes
harmadik könyve 5:14-6:7 versei szerint, a vétekért való áldozat engesztelés
volt a szentségtörés súlyos bűnéért, ami visszaélni azokkal a szent dolgokkal,
amik Isten közvetlen tulajdonába tartoznak (mint például a tized), vagy
tudatosan visszaélni Isten szent nevével egy hamis esküben, félrevezetve egy
másik személyt. Az ilyen bűnök jogtalan anyagi előnyt eredményeznek, amit a bűn
elkövetője köteles volt megtéríteni Istennek ill. embertársának, valamint
köteles volt ezen felül 20% büntetést is megfizetni, mielőtt vétekért való
áldozatot hozott volna Isten elé (vö. Mt 5:23-24.) Még akkor is Krisztus
áldozatára van szükségünk, amikor mindent, a mennyire csak lehet, jóvá teszünk. Ugyanakkor, még amikor
tudatlanul vétkezünk is, és nem tudjuk teljes egészében beazonosítani a bűnünket,
de bűntudatot érzünk (3Móz 5:17-19), letehetjük bűnünk terhét Jézus lábainál.
Roy Gane
180. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE 4. fejezetéhez (január 13-19.).
Mit árul el az arcod a
hitedről?
A jeruzsálemi tömeg a
tanítványok arcát fürkészte, amikor azok visszatértek Krisztus mennybemenetele
után. Bizonyára gyász ült ki ábrázatukra, miután búcsút mondtak szeretett
Megváltójuknak. Azonban nem így volt. Ehelyett öröm és diadal sugárzott minden
egyes tanítvány arcáról.
A tanítványok Legjobb
Barátja, aki nem régen még a parton reggelivel szolgált számukra, most Isten
trónjánál volt, és értük kezdte el közbenjárói szolgálatát. Képzeld csak el a
bizodalmat, amit ez adhat, a bizonyosságot, az örvendezést. Képzeld el az
örömöt 40 nappal később, amikor a Szentlélek leereszkedett pünkösdkor, annak
jeleként, hogy Krisztus mennyei beiktatása elvégeztetett. Minden mennyei és
földi hatalom most már a Feltámadt Urunké. A Megváltó imádkozik a
tanítványokért, és ezzel felruházza őket természetfeletti képességekkel. És ma
is imádkozik értünk!
Pünkösd után a
tanítványok arca teljes megadásról tett tanúbizonyságot. A szívek és elmék
lemondtak arról, hogy továbbra is arra vágyjanak, hogy nagyobbak vagy másnál
előrébb legyenek. Többé már nem állt konfliktus a tanítványok között, nem
hasonlottak meg egymással a nézeteltérések miatt. Arcuk és életük gyökeres
átalakulásról tett tanúbizonyságot.
Az arcunk visszatükrözi
azt, ami a szívünkben van. Ha átalakultunk és a Feltámadt Urunk ruházott fel
minket, akkor az arcunkról látszik, hogy a lelkünk jól van. Ha azonban
elveszünk a saját sértődöttségünkben és fájdalmunkban, az arcunk nem mást árul
el, mint dühöt, kétségbeesést, szégyent és a bűnös szív valamennyi kellékét.
Az arcod a hitedet
árulja el.
Az emberek minden egyes
napon arcokat fürkésznek, és keresik az átalakított szív bizonyítékát. Mit
fognak rajtad meglátni?
Lori Engel
Lelkész (jelenleg
munkaképtelen)
Eugene, Oregon, USA
Fordította: Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen
VálaszTörlés