Higgyetek az Ő prófétáinak - január 26 - SZOMBAT - 3 Mózes 16

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 5. fejezet 1293. nap

Csak azok lesznek képesek ezt az erőt napi szükségletükhöz és tehetségükhöz mérten felhasználni, akik a kegyelmi Forrás állandó és újabb áldásaiban részesülnek. Ahelyett, hogy az eljövendő időkre várakoznának, mely őket csoda által ruházza fel a lelki erő rendkívüli mértékével, átadják magukat a léleknyerés munkájának, hogy Isten átformálhassa és hasznos edényekké tegye őket. Naponta megragadnak minden alkalmat a szolgálatra és ezzel tesznek bizonyságot a Mesterről, bárhol legyenek, akár az otthon szerény munkakörében, vagy a nyilvánosság előtt.

A felszentelt munkás csodálatos vigasza az a tudat, hogy földi életében még Krisztus is naponként kérte Atyjától a szükséges kegyelmet és csak az Atyával töltött együttlét után ment másokat áldani és erősíteni. Nézd, miként borul térdre Isten Fia imában Atyja előtt! Bár Isten Fia, mégis imával erősíti hitét és a mennyel való érintkezésből merít erőt, hogy ellenállhasson a gonosznak, és segíthessen az emberek ínségén. Mint idősebb testvérünk, ismeri azok szükségletét, akik gyengeségük ellenére - a bűnnel és kísértésekkel telt világban élve - égnek a vágytól, hogy Neki szolgálhassanak. Tudja, hogy azok a követek, kiket szétküld, gyenge és tévelygő emberek; azonban mindenkinek, aki teljesen átadja magát, isteni segítségét ígéri. Példája bizonyítja, hogy a mélységes hitből fakadó komoly és állhatatos könyörgés, valamint művéhez való teljes ragaszkodás és odaadás, megszerzi a Szentlélek segítségét minden ember részére, a bűnnel vívott harcában.

Isten előkészít minden munkást, aki Krisztus példáját követi, hogy befogadja és felhasználja azt az erőt, melyet Isten megígért egyházának a föld aratásának megérlelésére. Ha az evangélium hírnökei megújítják odaszentelési fogadalmukat, az Úr napról napra újra megajándékozza őket Lelke megelevenítő és megszentelő jelenlétével. Mindennapi kötelességük teljesítését azzal a biztos tudattal kezdik meg, hogy a Szentlélek láthatatlan jelenléte teszi őket "Isten munkatársaivá".

Mai Bibliai szakasz: 3 Mózes 16

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+16&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+16&version=NT-HU

Ez egy olyan nap volt, amiről Isten nem akarta, hogy bárki is elfeledkezzen Izrael népe között. A figyelem a kiontott vérről az elhintett vérre terelődött. A naponkénti áldozatoktól továbblépünk, s most az évenkénti szolgálattal találkozunk, ami a zsidók számára Jom Kippurként, az Engesztelés Napjaként ismeretes. Ekkor mindenkinek ki kellett nyilvánítania az Isten iránti hűségét az önmegtagadás gyakorlása által. Ha nemtörődöm módon, közönyösen viszonyultak volna mindahhoz, ami a függönyön belül történik, halálbüntetést kaptak volna.

Két kecskét választottak ki, de csak az egyiket áldozták fel. Ez volt az Úrért való kecskebak. A vérét a kegyelem trónusára hintették, jelképesen megtisztítva ezzel a szentélyt minden bűntől, amit az Úr az elmúlt év során ott megbocsátott. A másik kecskebakot élve elküldték a szentélytől a pusztába, lakatlan területre, hogy ott egyedül elpusztuljon.

Noha ez egy nagyon ünnepélyes nap volt, ugyanakkor nagy örvendezés napja is. Azok számára, akik tudatosították magukban a jelentőségét, és nem zárták ki elméjükből, ez a nap a megtisztulás és győzelem ideje volt. És ez lehet ma is számunkra! Isten gondoskodott mindenről, ami megtisztulásunkhoz szükséges, és közeledik a nap, amikor majd nem lesz többé bűn! 

Christian Martin    

181. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  5. fejezetéhez (január 20-26.).

Olyan békére vágyom, ami nem e világból való. Minduntalan küzdünk és elégedetlenkedünk. Az emberek hatalom, tekintély és pénz megszerzésére törekszenek. Küzdünk és elégedetlenkedünk otthon, a munkahelyünkön, nemzeti szinten és világ szinten, sőt, még az egyházban is, helyi és világszinten egyaránt.

A világ sosem ismeri meg a békét. A Szentlélek az egyetlen, aki feltölthet minket azzal a békével, amire vágyunk, mégis sokan eltolják Őt maguktól, amennyire csak tudják.

Jézus azonban ezt a békét ígérte nekünk. Szándékában állt, hogy pontosan azt nyújtsa számunkra, amire szükségünk van, hogy keresztülvezessen minket a sötét és csúnya időkön. Amikor az életének legnagyobb próbája előtt állt, a tanítványaira gondolt, rád és rám, és megígérte a Vigasztalót.

A Menny valamennyi hatalmával rendelkezünk, ha megvan a hitünk, amit Ő ültet belénk, hogy az Ő dicsőségére és hatalmára használjuk. Amikor a legnagyobb próbáinkon és csalódásainkon megyünk keresztül, amikor mások bántanak, amikor hibát követünk el, amikor a legnagyobb a fájdalmunk és nem tudjuk, a jövő hova tart, akkor a Szent Lélek ott van számunkra, hogy békét hozzon és megvigasztalja szívünket. Ott van, hogy emlékeztessen, hogy Isten nem felejtett el minket. Ha naponta átadjuk az irányítást, Isten vezet és kalauzol minket és elkísér minket egészen a végig.

Jennifer Howland

Anderson Hetednapi Adventista Gyülekezet

Anderson, Dél-Karolina, USA

Fordította: Gősi Csaba