2019. január 17., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 17 - CSÜTÖRTÖK - 3 Mózes 7


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 4. fejezet 1284. nap

Igen érdekes eseményt szemlélhetünk. Látunk embereket, akik minden irányból sereglenek, hogy meghallgassák a tanítványok bizonyságtételét arról az igazságról, mely a Jézus Krisztusban van. Odatolakodnak, megtöltik a templomot. Jelen vannak a papok és a főemberek is; arcuk még mindig gonoszságuk sötétségét tükrözi, mert szívük telve van Krisztus iránti keserű gyűlölettel. Kezükről még nem mosták le a vért, melyet a világ Megváltójának megfeszítésekor ontottak. Azt hitték, hogy az apostolokat megfélemlítheti a gyilkosság és a súlyos elnyomatás, és íme itt látják őket rettenthetetlenül, Szentlélekkel telten. Sőt hallaniuk kell, amint nagy erővel és hatalommal hirdetik Jézus istenségét. Hallják a bátor kijelentéseket, hogy a nemrég megalázott, kigúnyolt, kegyetlen kezekkel megkorbácsolt és keresztre feszített Jézus: az Élet Fejedelme, akit Isten jobbjára emelt.

A jelenlevők közül néhányan tevékenyen részt is vettek Krisztus elítéltetésében és halálában. Hangjuk a csőcselék hangjával egyesült, amikor megfeszítését követelték. Midőn Jézust és Barabbást elébük állították a törvénycsarnokban és Pilátus megkérdezte tőlük: "A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek?" - azt kiáltozták: "Barabbást." És mikor
Pilátus kiszolgáltatta nékik Jézust eme szavakkal: "Vigyétek el őt ti és feszítsétek meg, mert én nem találok bűnt ő benne" - "Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől", így kiáltoztak: "A ő vére mi rajtunk és a mi magzatainkon." (Máté 27, 21. 24. 25; János 19, 6.)

Most pedig hallhatták a tanítványok kijelentését, hogy a megfeszített: Isten Fia volt. A papok és főemberek reszkettek. Meggyőződés és félelem lett úrrá a népen. "Ezeket pedig mikor hallották, szívökben megkeseredének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk atyámfiai, férfiak?" A hallgatóság között voltak jámbor zsidók, akik őszintén hittek. A szónok beszédét kísérő erő meggyőzte őket a megfeszített Jézus messiási voltáról.

"Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatfára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát. Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív az Úr, a mi Istenünk."

Mai Bibliai szakasz: 3 Mózes 7

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

A fejezet első hét verse elénk tárja a vétekért való áldozat rendjét. Annak elrendelése, hogy a hús a papot illeti, a 7. fejezet egy listát indít arról, hogy a pap az áldozat mely részeire jogosult a különböző áldozat fajták esetében. Az egész áldozatot az Úrnak ajánlották fel, aki kijelölte azt a részt, amely szolgáját, az áldozat bemutatásánál közreműködő papot illette meg. Így a papok, akik teljes idejükben az Úrnak szolgáltak, elvégzett munkájuk alapján részesültek javadalmazásban, ami ellátta a szükséges anyagi javakkal őket és családjukat (vö. 1Kor 9:1-14).

Ugyanígy a békeáldozatot is teljes egészében az Úrnak szentelték, de aztán az áldozat egyedülálló módon került felosztásra Isten, a pap, és az áldozathozó között, így az erre az áldozatformára vonatkozó útmutatások  az áldozati rendszabályok leírásának a végére kerültek. Az Úr iránti hálájuk kifejezése, vagy egy fogadalmuk beteljesítése, vagy éppen egyszerűen Isten iránti hódolatuk kifejezése indíthatta az izraelitákat békeáldozatra. Isten dicsőítésének örömteli alkalma volt ez. A vér az életet jelképezte, és éppen ezért nem volt szabad elfogyasztaniuk (vö. 1Móz 9:4, ApCsel 15:20, 29), éppen így a pogányokból lett őskeresztényeknek, és a maiaknak sem megengedett. Ez a vér – mint helyettes áldozat váltságdíj volt az áldozathozó életéért (3Móz 17:10-14). Ez mutatja, hogy még istendicsőítésünk is csak Krisztus áldozatán keresztül elfogadható! Ma imádkozunk, ahelyett, hogy állatokat áldoznánk (vö. Zsolt 141:2), és hatalmas áldásokban részesülhetünk azáltal, hogy imáink mellett valódi, még kézzelfoghatóbb áldozatok meghozatalával fejezzük ki hálánkat Isten iránt.

Roy Gane 

180. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  4. fejezetéhez (január 13-19.).

Mit árul el az arcod a hitedről?

A jeruzsálemi tömeg a tanítványok arcát fürkészte, amikor azok visszatértek Krisztus mennybemenetele után. Bizonyára gyász ült ki ábrázatukra, miután búcsút mondtak szeretett Megváltójuknak. Azonban nem így volt. Ehelyett öröm és diadal sugárzott minden egyes tanítvány arcáról.

A tanítványok Legjobb Barátja, aki nem régen még a parton reggelivel szolgált számukra, most Isten trónjánál volt, és értük kezdte el közbenjárói szolgálatát. Képzeld csak el a bizodalmat, amit ez adhat, a bizonyosságot, az örvendezést. Képzeld el az örömöt 40 nappal később, amikor a Szentlélek leereszkedett pünkösdkor, annak jeleként, hogy Krisztus mennyei beiktatása elvégeztetett. Minden mennyei és földi hatalom most már a Feltámadt Urunké. A Megváltó imádkozik a tanítványokért, és ezzel felruházza őket természetfeletti képességekkel. És ma is imádkozik értünk!

Pünkösd után a tanítványok arca teljes megadásról tett tanúbizonyságot. A szívek és elmék lemondtak arról, hogy továbbra is arra vágyjanak, hogy nagyobbak vagy másnál előrébb legyenek. Többé már nem állt konfliktus a tanítványok között, nem hasonlottak meg egymással a nézeteltérések miatt. Arcuk és életük gyökeres átalakulásról tett tanúbizonyságot.

Az arcunk visszatükrözi azt, ami a szívünkben van. Ha átalakultunk és a Feltámadt Urunk ruházott fel minket, akkor az arcunkról látszik, hogy a lelkünk jól van. Ha azonban elveszünk a saját sértődöttségünkben és fájdalmunkban, az arcunk nem mást árul el, mint dühöt, kétségbeesést, szégyent és a bűnös szív valamennyi kellékét.

Az arcod a hitedet árulja el.

Az emberek minden egyes napon arcokat fürkésznek, és keresik az átalakított szív bizonyítékát. Mit fognak rajtad meglátni?
             
Lori Engel
Lelkész (jelenleg munkaképtelen)
Eugene, Oregon, USA
Fordította: Gősi Csaba

2 megjegyzés: