Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 26 - KEDD - Zsoltárok 143

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 143 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+143&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+143&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Istentől mindent kérhetünk, ami jó és hasznos. Dávid szorult helyzetében a következő kérdésekkel fordult Istenéhez:

a.    Kéri Istent, hogy hallgassa meg őt. Ellenségei a sötétségbe taszították, de nem feledkezik meg arról sem, hogy ő sem igaz Isten előtt.

b.    Kéri Istent, hallgassa meg imáját, szabadítsa meg az ellenségeitől. Dávid nem akarja megtapasztalni Isten orcájának elfordítását, mert az az ellenség győzelmét jelentené.

c.    Kéri Istent, tanítsa őt. Dávid tudja, hogy a megoldás az, hogy akarata belesimuljon Isten akaratába, hogy a legbiztosabb lépéseket akkor teszi, ha az Úr Lelke vezérli az útján.

d.    Kéri Istent, szolgáltasson igazságot szolgájának, elevenítse meg őt. Dávid tudja, hogy ennyi nyomorúság után csak az Úr képes megeleveníteni őt. Bízik Isten igazságosságában.   

2.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki válaszol imáinkra, de úgy és akkor teljesíti, ahogy az embernek a legjobb

b.    aki annyi tapasztalatot adott Dávidnak, amennyi elegendő ahhoz, hogy bizalmát teljesen Belé vethesse

c.    aki soha nem késik és nem siet – mindig a legmegfelelőbb időben cselekszik.

d.    akinek az a fontos, hogy kapcsolatunk Vele szoros és elszakíthatatlan legyen.

e.    aki képes az élet megtartására és az ellenség elnémítására

f.      akinek követése életünk értelme

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 29. fejezet

29. fejezet – A BŰN EREDETE (3. rész)

De volt valaki, aki visszaélt ezzel a szabadsággal. Benne - akit Krisztus után Isten a legjobban kitüntetett, és aki a menny lakói közül a leghatalmasabb és legdicsőségesebb volt - fogant meg a bűn. Bukása előtt Lucifer volt az első oltalmazó kérub. Szent volt és makulátlan. "Így szól az Úr Isten: Te valál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben. Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel." "Valál felkent oltalmazó Kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál. Feddhetetlen valál utaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned" (Ez 28:12-15).

Lucifer örökké élvezhette volna Isten megbecsülését, az angyalsereg szeretetét és tiszteletét; használhatta volna nemes képességeit mások áldására és Alkotója dicsőségére. De - mondja a próféta "szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcsességedet fényességedben" (Ez 28:17). Luciferben lassan-lassan kialakult az önfelmagasztalás vágya. "Ollyá tevéd szíved, minő az Isten szíve. " "Ezt mondád:... az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén... Fölibük hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz" (Ez 28:6; Ésa 14:13-14). Ahelyett, hogy igyekezett volna a teremtmények Isten iránti szeretetét és hűségét a legmagasabb szintre növelni, Lucifer megpróbálta szolgálatukat és hódolatukat a maga számára megnyerni. Ez az angyalfejedelem arra a dicsőségre sóvárgott, amelyet a végtelen Atya egyedül Fiának adott, és olyan hatalomra pályázott, amelynek a gyakorlása egyedül Krisztus kiváltsága volt.

Az egész menny örömmel dicsőítette a Teremtőt, és boldogan sugározta vissza dicsőségét. Amíg Istent ilyen tisztelet övezte, az egész mennyben béke és boldogság honolt. Egy disszonáns hang azonban megzavarta a menny harmóniáját. Az "én" szolgálata és magasztalása, amely Isten tervével ellenkezett, balsejtelmeket ébresztett azok lelkében, akiknek Isten dicsősége volt a legfontosabb. A mennyei tanácskozó testületek kérlelték Lucifert. Isten Fia elétárta a Teremtő nagyságát, jóságát és igazságosságát, valamint törvényének szentségét és változatlanságát. A menny rendjét Isten állapította meg; és ha Lucifer eltér attól, meggyalázza Alkotóját, magát pedig romlásba dönti. De a végtelen szeretettel és irgalommal adott figyelmeztetés csak ellenállást keltett. Lucifer hagyta, hogy a Krisztussal szembeni féltékenység eluralkodjék rajta, és még elszántabb lett.

A maga dicsőségétől eltelve elsőbbség után vágyott. Lucifer a neki adományozott magas méltóságot nem tartotta Isten ajándékának, és nem volt hálás érte Teremtőjének. Büszkélkedett fényességével és magasztos helyével. Istennel egyenlő akart lenni. A mennyei sereg szerette és tisztelte Lucifert. Az angyalok boldogan hajtották végre parancsait, Ő volt a legbölcsebb és legdicsőségesebb közöttük. De a menny elismert Királya Isten Fia volt, akinek hatalma és tekintélye felért az Atyáéval. Isten mindig Krisztussal tanácskozott, Lucifer előtt pedig nem tárult fel Isten minden szándéka. "Miért legyen Krisztus az első? - kérdezte ez a hatalmas angyal. - Miért megbecsültebb Ő, mint Lucifer?"