Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 47. fejezet 835. nap
Az ember egymaga képtelen kivédeni az ellenség vádjait.
Bűntől szennyes ruhában, bűnét megvallva áll Isten előtt. De Jézus, a
Szószólónk, eredményesen védelmükre kél azoknak, akik bűnbánattal és hittel
reábízzák lelkük megtartását. Képviseli ügyüket, és a Golgota csodálatos
érveivel legyőzi a vádolót. Isten törvénye iránti tökéletes engedelmességével
minden hatalmat megszerzett mennyen és földön. Kéri Atyját, kegyelmezzen meg a
bűnös embernek, és béküljön meg vele. Népe vádolóinak ezt mondja: "Sátán!
Dorgáljon meg téged az Úr..." Vérem árán vásároltam meg őket. "Hát
nem tűzből kiragadott üszkös fadarab." Azokat pedig, akik hitben reá
támaszkodnak, így biztatja: "Nézd! Elvettem a bűnödet, és díszes ruhába
öltöztetlek téged" (Zak 3:4).
Mindazok, akik magukra öltik Krisztus igaz voltának
palástját, előtte fognak állni mint választottai - hűek és igazak. Sátán nem
tépheti ki őket a Megváltó kezéből. Krisztus egyetlen olyan lelket sem enged át
az ellenségnek, aki bűnbánattal és hittel oltalmát igényli. Szava kötelezi:
"De aki az én oltalmamra bízza magát, béküljön meg velem, béküljön meg
velem!" (Ézsa 27:5) Jósuának adott ígérete mindenkinek szól: "Ha az
én utamon jársz... megengedem neked, hogy az itt állók között járj-kelj"
(Zak 3:7). Oldalukon angyalok járnak már e világban, végül pedig ott fognak
állni az Isten trónját körülvevő angyalok között.
Jósuáról és az Angyalról látott zakariási látomás különös
mértékben Isten népére vonatkozik a nagy engesztelési nap záró jeleneteiben.
Akkor a maradék egyház súlyos megpróbáltatást és gyötrelmet visel el. Az Isten
parancsolatait és Jézus hitét megtartók érezni fogják az ősellenség és
seregének dühét. Sátán alattvalóinak tartja a föld lakóit, magukat
kereszténynek vallók közül sokakat hatalma alá hajtott. De itt van egy kis
csapat, amely nem ismeri el felsőbbségét. Ha el tudná őket törölni a földről,
győzelme teljes lenne. Amint annak idején a pogány népeket rávette Izráel
tönkretevésére, a közeljövőben felindítja a föld gonosz hatalmait, hogy
pusztítsák el Isten népét. Kötelezni fogják az embereket arra, hogy áthágva
Isten törvényét, emberi rendeletnek engedelmeskedjenek.
Mai Bibliai szakasz: Ezékiel
35
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ezékiel nemzetek ellen
szóló üzenete egy teljes kört írt le. Seir hegyét és Edomot említi az első
üzenet Ezékiel könyve 25. fejezetében. Most Seir és Edom újra a figyelem
központjába kerül. Ezeknek az üzeneteknek az a céljuk, hogy bemutassák Izrael
jövőbeni szabadulását.
Az edomiták kegyetlenül
kiszolgáltatták a kardnak úgy Izraelt, mind Júdát. Most őket üldözi a kard.
Nincs hegy, völgy vagy szakadék, ahova menekülhetnek vagy elrejtőzködhetnek.
Vért ontottak, most a vérontás üldözi őket. Az igazságtalanság egy ideig
uralkodhat, de végül az ítélet tetteikhez méltó lesz, ha meg nem térnek.
Amikor az Úr visszajön,
hogyan fogja megítélni azokat, akik nevét viselték? Békében várhatjuk Őt, ha mi
magunk is a békességre törekedtünk itt lent. „Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak”
(Mt 5:9).
Hogyan reagálok az
ártatlanok szenvedéseire? Csatlakozok a tömeghez, amely ellenük támad, mint az
a tömeg, amely elítélte és keresztre feszítette Jézust? Vagy az igazság és a
méltányosság pártjára állok? A végén az egész világ bírája ezt fogja keresni.
Akkor a tökéletes hitelveink semmit sem számítanak, bármilyen nagy is legyen
jelentőségük a maguk helyén. Csak az fog számítani, hogy hogyan bántam
embertársammal.
Ross Cole
117. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 47. fejezetéhez (október
22-28.).
Szeretünk magunkra úgy
gondolni, mint akik különleges célpontjai vagyunk sátán üldözésének. Így is
van. Mi vagyunk a maradék. Célkeresztben vagyunk. Azonban többről van szó
ennél, és ez egyrészt változást hozhat életünkbe, másrészt csökkenti az
egónkat.
Igazából semmik sem
vagyunk Sátán számára, semmi nem jelentünk neki. Pusztán járulékos kára vagyunk
annak, hogy az Ellenség célba veszi Krisztust. Mi csupán az „A jelű bűnjel”
vagyunk a tárgyaláson, mely a világegyetem sorsáról folyik. Sátán azzal vádolja
Istent, hogy igazságtalan, hiszen az áldozata árán megmenti a gyarló embert az
örökkévalóság számára. Sátán úgy véli, ő és gonosz serege sokkal inkább érdemli
a különleges bánásmódot.
Ez az a nép - kérdi -,
amely elfoglalja majd helyemet, és a velem tartó angyalok helyét a mennyben?
Azt vallják, hogy engedelmeskednek Isten törvényének; de vajon megtartják-e
előírásait? nem szeretik-e jobban önmagukat, mint Istent? Nem helyezik-e saját
érdekeiket a néki való szolgálat fölé? Nem szeretik-e a világ dolgait? Nézd
csak bűneiket, amelyek rányomják bélyegüket életükre! Figyeld, milyen önzőek,
rosszindulatúak, gyűlölködők! Engem angyalaimmal elűzöl magadtól, őket pedig -
akik ugyanolyan bűnösek - megjutalmazod? Ez nem igazság, Isten! Az igazság
kárhozatukat követeli! (Próféták és királyok, Budapest, 1995, Advent Kiadó,
366. o.)
Az örökkévalóság
ígérete Jézus válaszában nyugszik: „Lehet, hogy jellemük tökéletlen és
igyekezetük kudarcba fulladt, de megbánták bűneiket, én pedig megbocsátok
nekik, és elfogadom őket.”
Karen D. Lifshay
Stanfield, Oregon
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése