Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 47. fejezet 838. nap
Amikor Isten előtt népe gyötrődik és tiszta szívért
könyörög, felhangzik a parancs: "Vegyétek le róla a piszkos ruhát", -
és ezek a bátorító szavak hallatszanak: "Nézd! Elvettem a bűnödet, és
díszes ruhába öltöztetlek téged" (Zak 3:4). Isten ráhelyezi Krisztus igaz
voltának makulátlan, tiszta palástját megpróbált, megkísértett, hűséges
gyermekeire. A megvetett maradék dicsőséges ruhába öltözik, és a világ
romlottsága soha többé nem mocskolja be. Nevük bent marad az élet könyvében,
amely a Bárányé. A korszakok hűségesei közé sorolja őket a menny. Ellenálltak a
csaló mesterkedéseinek. Sárkány dühe nem térítette el őket hűségüktől. Most
örökre biztonságban vannak a kísértő cselfogásaitól. Isten a bűn szerzőjét
terheli meg bűneikkel. "Tiszta süveg" van fejükön.
Mialatt Sátán hangoztatja vádjait, szent angyalok
járnak-kelnek láthatatlanul, s a hűségesekre helyezik az élő Isten pecsétjét.
Homlokukon az Atya nevével a Sion hegyén állnak a Báránnyal. A trón előtt
éneklik az új éneket, amelyet senki nem tanulhat meg, csak a földről megváltott
száznegyvennégyezer. "...ezek követik a Bárányt, ahová megy, ezek vétettek
meg áron az emberek közül első zsengéül az Istennek és a Báránynak, és
szájukban nem találtatott hazugság: ezek feddhetetlenek" (Jel 14:4-5).
Ekkor valóra válnak az Angyal szavai: "Hallgass ide,
Jósua főpap, társaiddal együtt, akik előtted ülnek! Azt a csodát jelzik ezek a
férfiak, hogy én elhozom szolgámat, a Sarjadékot!" (Zak 3:8) Krisztus
népének Megváltójaként és Szabadítójaként jelenik meg. A maradék most valóban
csodát él át, mivel zarándokútjuk könnyeit és megaláztatásait felváltotta az
öröm és a megbecsülés Isten és a Bárány közelében. "Azon a napon ékes és
dicső sarjat ad az Úr, a föld gyümölcse pedig pompás és díszes lesz azoknak,
akik Izráelből megmaradnak. Akkor szentnek mondják majd azt, aki megmarad a
Sionon, és életben marad Jeruzsálemben, aki csak föl van írva az élők közé a jeruzsálemiek
közül" (Ézsa 4:2-3).
Mai Bibliai szakasz: Ezékiel
38
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Természetes,
hogy amikor Isten helyreállítja népét, a gonosz ismét feltámad ellenük. A
38-39. fejezetekben egy nagy gonosz szövetség történetét láthatjuk, ami a
helyreállított Izraelre támad, és azt is, hogyan oldja meg Isten ezt a
problémát.
Az
Izrael-ellenes (Isten ellenes) szövetség neve Góg és Magóg földjéről származik.
Sem Góg személyéről, sem Magóg földjéről, nem tudunk többet, mint hogy a messzi
Északról támad. A Biblia szerint ez sok idő múlva következik be (7-8. és 16.
vers). Érdekes módon a Jelenések
könyvének 20:7 igeverse is Góg és
Magóg elnevezéssel illeti az Isten ellen, az ezer esztendő végén felsorakozott
hadsereget. Sok magyarázat született ezen igeversek értelmezésére, amiket nem
fogunk most megtárgyalni. A központi gondolat azonban világos. Isten népének
végleges helyreállítása előtt, egy gonosz szövetség támad rájuk, de Isten nem
engedi, hogy legyőzzék népét.
Napjainkban
is ez a helyzet. Isten népének nem kell meglepődnie a gonoszok ellenségeskedése
miatt. Ez elkerülhetetlen egy olyan világban, ahol Sátán tevékenykedik. Amit
azonban egyértelműen látni kell: ahogy Gógot és Magógot utolérte Isten ítélete,
úgy a Jelenések könyvében szereplő gonosz erők ellen is ítéletre kel majd az
Úr.
Ebben
az összecsapásban nemcsak Isten népe menekül meg, hanem Isten még a pogányok
sokasága előtt is felmagasztaltatik, megszenteltetik és kiderül, hogy ki is Ő
valójában. Amikor ez megtörténik, mindenki tökéletesen meg fogja érteni, mit
jelent Ezékiel kijelentése: „Én vagyok az Úr.” Isten azt akarja, hogy
mindnyájan megtudjuk, hogy Ő az üdvözítő, kegyelmes Úr, aki képes mindent
megtenni népe megmentéséért.
Jon
Dybdahl
117. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 47. fejezetéhez (október
22-28.).
Szeretünk magunkra úgy
gondolni, mint akik különleges célpontjai vagyunk sátán üldözésének. Így is
van. Mi vagyunk a maradék. Célkeresztben vagyunk. Azonban többről van szó
ennél, és ez egyrészt változást hozhat életünkbe, másrészt csökkenti az
egónkat.
Igazából semmik sem
vagyunk Sátán számára, semmi nem jelentünk neki. Pusztán járulékos kára vagyunk
annak, hogy az Ellenség célba veszi Krisztust. Mi csupán az „A jelű bűnjel”
vagyunk a tárgyaláson, mely a világegyetem sorsáról folyik. Sátán azzal vádolja
Istent, hogy igazságtalan, hiszen az áldozata árán megmenti a gyarló embert az
örökkévalóság számára. Sátán úgy véli, ő és gonosz serege sokkal inkább érdemli
a különleges bánásmódot.
Ez az a nép - kérdi -,
amely elfoglalja majd helyemet, és a velem tartó angyalok helyét a mennyben?
Azt vallják, hogy engedelmeskednek Isten törvényének; de vajon megtartják-e
előírásait? nem szeretik-e jobban önmagukat, mint Istent? Nem helyezik-e saját
érdekeiket a néki való szolgálat fölé? Nem szeretik-e a világ dolgait? Nézd
csak bűneiket, amelyek rányomják bélyegüket életükre! Figyeld, milyen önzőek,
rosszindulatúak, gyűlölködők! Engem angyalaimmal elűzöl magadtól, őket pedig -
akik ugyanolyan bűnösek - megjutalmazod? Ez nem igazság, Isten! Az igazság
kárhozatukat követeli! (Próféták és királyok, Budapest, 1995, Advent Kiadó,
366. o.)
Az örökkévalóság
ígérete Jézus válaszában nyugszik: „Lehet, hogy jellemük tökéletlen és
igyekezetük kudarcba fulladt, de megbánták bűneiket, én pedig megbocsátok
nekik, és elfogadom őket.”
Karen D. Lifshay
Stanfield, Oregon
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése