Új
olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 20. fejezetéhez
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 20. fejezet 665. nap
Nem tudjuk milyen szolgálatot kell majd gyermekeinknek
betölteniük. Lehet, hogy életüket családi körben töltik el. Az is lehet, hogy
köznapi pályára mennek, vagy pogány országokban hirdetik az evangéliumot. De
Isten mindannyiukat misszionáriusnak hívja el, hogy a kegyelem üzenetét vigyék
a világnak. Olyan nevelést kell kapniuk, amelynek segítségével önzetlen
szolgálatban Krisztus mellé tudnak állni.
Amikor ezt a héber kislányt szülei Istenről tanították, nem
tudták, hogy mi lesz a sorsa. De hűségesen teljesítették megbízatásukat, és
gyermekük a szíriai sereg fővezérének otthonában bizonyságot tett Istenről,
akit megtanult tisztelni.
Naámán hallotta, mit mondott a kislány úrnőjének, és miután
engedélyt kapott a királytól, útra kelt, hogy gyógyulást keressen.
"...vitt magával tíz talentom ezüstöt és hatezer aranyat meg tíz rend
ruhát." Levelet is vitt, amit a szíriai király küldött Izráel királyának,
"amely így szólt: Most, amikor ez a levél hozzád érkezik, kérlek, hogy
gyógyítsd meg bélpoklosságából szolgámat, Naamánt, akit hozzád küldtem!"
Amikor Izráel királya elolvasta a levelet, "megszaggatta a ruháját, és ezt
mondta: Hát Isten vagyok én, aki megölhet és életre kelthet, hogy ideküld ez
énhozzám egy embert, hogy meggyógyítsam bélpoklosságából?! Értsétek és lássátok
meg, hogy csak ürügyet keres ellenem!"
A dolog híre eljutott Elizeushoz, és ezt üzente a
királynak: "Miért szaggattad meg ruhádat? Jöjjön ide hozzám az az ember,
és tudja meg, hogy van próféta Izráelben!"
"Ezért Naamán elment lovaival és kocsijával, és
megállt Elizeus házának a bejáratánál." Követ által a próféta azt mondta
neki: "Menj, és fürödj meg hétszer a Jordánban, akkor újra megtisztul a
tested!".
Mai Bibliai szakasz: Prédikátor
8
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Miután Salamon
bemutatta az élet igazságtalanságát és kuszaságait, egy olyan alapelvet állít
fel, amelynek segítségével megtanuljuk, hogyan álljunk meg biztosan a nehéz
időkben.
Azzal a kijelentéssel
kezdi, hogy a bölcsesség fölötte áll minden másnak, amivel rendelkezhetünk. A
bölcs ember értelmezni tudja az élet tapasztalatait, különbséget tud tenni a nehézség
és a jóságosság, a jelenlegi kultúra és a jó keresztény erény között. Ezért
tanácsolja, hogy „a király parancsát meg
kell tartani”. A szolgának igaza lehet, de nem bölcs lépés szembeszegülni a
királlyal, ha nem feltétlenül szükséges. Ha békességben és biztonságban
szeretnénk élni, akkor fontos engedelmeskednünk Isten törvényeinek, de az
ország törvényeinek is.
A bölcs ember tudja,
mikor beszéljen, és mikor hallgasson. Ismeri a helyes módszereket és
eljárásokat, és alkalmazza is azokat. Felismeri a lehetőségeket, és él azokkal,
amikor észreveszi azokat. Mindennek van helye és ideje. Emberi természetünkben azonban van egy olyan
korlát, hogy nem tudjuk megjósolni, minek következtében mi fog történni, és ez
bizony nyugtalanságot okoz.
A 8. vers azt mondja,
hogy az élet véget érhet bármely pillanatban, mert: 1) senki sem tudja a másik
embert életben tartani, 2) a halál Isten ellenőrzése alatt áll, 3) amikor a
nagy küzdelemről van szó, egyetlen földi hatalom sem tud rajtunk segíteni, csak
Isten.
Salamon a saját
tapasztalatából merít: aki rosszat tesz embertársának, önmagát teszi tönkre. Én
is láttam rossz embereket, akik távol álltak Istentől, de mégis dicsőítették
őket, amikor meghaltak, azonban idővel elfelejtették őket.
Napi tevékenységeinknek
van egy célja, jellemünk épülését és formálását szolgálja. Ezért az ember ne
legyen bölcs a maga szemében, és ne higgye, hogy képes megérteni Isten tetteit.
A helyes magatartásunk Isten előtt ez legyen: „Fogadjuk el az ajándékokat,
amelyeket Ő ad, és használjuk fel azokat az Ő szolgálatára.”
„És énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a
Bárány énekét: Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten,
igazságosak és igazak a te utaid, népek királya: ki ne félne téged, Urunk, és
ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek
eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos
ítéleteid”
(Jel 15:3-4).
„Drága Istenünk! Te hatalmas vagy, és Fiadban való
ajándékod által fiaiddá és lányaiddá tettél bennünket. Uram, minden nap
szükségem van a Te jelenlétedre. Vezess engem, hogy a jót cselekedjem, és ne
önmagamra támaszkodjak! Kérlek, maradj közel hozzám! Ámen.”
Hugo Valda
a Bolíviai Unió titkára
Dél-amerikai Divízió
93. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 20. fejezetéhez (április
május 7-13.).
Csak úgy mint Naámán
esetében, az életemben volt olyan szakasz, amikor nem voltam hívő, sőt,
méltóságomon aluliként gondoltam rá. De jelen volt egy „kislány” az életemben,
aki, miközben súlyosan kínzott a lelki bélpoklosság, a világegyetem Istenéhez
vezetett minket. Reménytelennek éreztem magamat, és kétségbeesetten kutattam
Isten után. Ugyanakkor, csak úgy, mint Naámán, én is büszkén közeledtem
Istenhez, és azt vártam tőle, hogy úgy állítson szolgálatba, ahogyan én akarom.
Eleinte megdöbbentem és visszahőköltem Isten hitre és alázatosságra történő
hívásától.
Arra jöttem rá, hogy
Isten orvossága a lelki bélpoklosságomra ugyanaz, mint a Naámáné: Isten
kegyelme szerint cselekedni a hitben és meggyógyulni. Bár nem volt olyan
tűzijáték, mint amit először vártam, Isten ajándéka szeretet és remény
szikráját élesztette fel bennem. Az örömtől elragadtatva vissza akartam adni
Istennek valamennyit az új életből, amiben részesített. Ugyanakkor,
kényelmetlennek érezvén Isten bámulatos szeretetét, csorbítottam ajándéka
értékén azzal, hogy ragaszkodtam hozzá, hogy jócselekedetekkel megfizessem az
árát.
Isten ítélete Géházi
önző cselekedete felett figyelmeztetést jelent számunkra, hogy Isten ajándéka
ennyi csak: ajándék. Isten soha nem akarta, hogy megpróbáljuk kiérdemelni vagy
megvásárolni az ajándékát, a megváltás és kibékítés ajándékát, amelyért Jézus
már megfizetett. És mégis, Géházi kapzsisága ellenére, Naámán énekelve tért
vissza, Jahvét, az ő Gyógyítóját dicsőítve, Őt, aki meggyógyít, és maga a
gyógyír a mi bűneinkre.
Joseph Washburn
ARISE Intern
Storyline Adventist
Church
Eugene, Oregon USA
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése