Higgyetek az Ő prófétáinak - december 12 - KEDD - Ézsaiás 19

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Ézsaiás könyve 19 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2019&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2019&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten nélkül nem lehet boldogulni. Egyiptom mezőgazdaságát a Nílus kiáradása biztosította, ami kiszámítható volt. Palesztinában és Mezopotámiaban az esőtől függtek, ezért az istenek kegyét keresték, hogy biztosítva legyen az eső. Egyiptom nem szorult erre, ezért úgy gondolta, hogy megvan Isten nélkül is. Ez a fejezet arról szól, hogy Egyiptom áldozata lett önbizalmának. Isten nélkül ők sem tudnak boldogulni, akármilyen kiszámítható is a Nílus folyó, és akármennyire bőségesen biztosította a halászat a megélhetőségüket. 

2.    Isten meg akarja menteni Egyiptomot és Asszíriát is. Ez a fejezet csodálatos jövendölést tartalmaz Egyiptom és Asszíria megtérésével kapcsolatosan. Egyiptomban öt városban beszélik a héber nyelvet, amely Izrael istentiszteleti nyelve. Egyiptom határán Istennek szentelt oltár és az Úrnak szentelt oszlop lesz.

3.    Utolsókból elsők. Izrael mindig elsőnek tartotta magát Istennél a népek között. Hallani sem akart arról, hogy más nép kerüljön a helyére. Ez a fejezet azonban arról beszél, hogy Izrael csak harmadik lesz Egyiptom és Asszíria után, de a zsidók nem lesznek féltékenyek emiatt.

4.    Az Ábrahámi áldás nemcsak a zsidóké. Isten megígérte Ábrahámnak, hogy áldás lesz a föld minden népe számára. Ez a fejezet arról szól ezek a népek is áldásul lesznek a világ számára Izraellel együtt: „A Seregek Ura pedig ezt az áldást mondja: Áldott Egyiptom, az én népem, és Asszíria, kezem alkotása, meg Izráel, az én tulajdonom!”

5.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki nélkül sem Egyiptom nem tud igazán boldogulni, sem Asszíria, pedig a világ legnagyobb hatalmai voltak

b.    aki a legádázabb ellenségeket is baráttá és testvérré teszi. Asszíria és Egyiptom harcban álltak egymással, és amikor egymás ellen vonultak, letarolták Izraelt. Most ez a három nemzet békében van egymással és Istent szolgálják

Ima éretted: Istenem, kérlek add, hogy az olvasó tisztában legyen azzal, hogy nélküled nem tud boldogulni, legyen bármilyen okos és bármilyen gazdag. Adjad, hogy ne csak saját üdvösségére gondoljon, hanem másokéra, sőt még ellenségeire is, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 40. fejezet

40. fejezet – ISTEN NÉPE MEGSZABADUL (3. rész)

Isten törvényének ellenségei - a papoktól a legkisebb emberig - most új fogalmat kapnak az igazságról és a kötelességről. Túl későn ismerik fel, hogy a negyedik parancsolatban foglalt szombat az élő Isten pecsétje. Túl későn látják meg a hamis szombat valódi jellegét, és azt, hogy fövény volt az az alap, amelyre építettek. Rádöbbennek arra, hogy Isten ellen harcolnak. A vallás tanítói sok embert romlásba vittek, miközben azt hazudták, hogy az Éden kapujához vezetik őket. Csak a végső leszámoláskor derül ki, milyen nagy a felelősségük a szent tisztséget viselő embereknek, és milyen súlyos következményekkel jár a hűtlenségük. Csak az örökkévalóságban fogjuk igazán megérteni, hogy milyen veszteség egyetlen lélek elvesztése. Félelmes lesz annak az embernek a végzete, akinek Isten ezt fogja mondani: Távozz tőlem, gonosz szolga!

Isten a mennyből fogja meghirdetni Jézus eljövetelének napját és óráját, és megkötni népével az örökkévaló szövetséget. Szavai zúgó mennydörgésként zengenek végig a földön. Isten Izraele figyel, felfelé tekint. Arcuk Isten dicsőségétől fénylik, mint a Sinai-hegyről alászálló Mózesé. A gonoszok képtelenek rájuk tekinteni. Amikor pedig az áldás elhangzik azok felett, akik a szombat megszentelésével megdicsőítették Istent, hatalmas győzelmi kiáltás hangzik fel.

Nemsokára keleten megjelenik egy kicsiny fekete felhő. A távolból sötétnek látszó felhő körülveszi a Megváltót. Isten népe ebben a felhőben felismeri az Emberfiának jelét. Ünnepélyes csendben figyelik a föld felé közeledő és egyre fényesebb és dicsőségesebb felhőt, mígnem nagy fehér felhő lesz belőle, amely megemésztő dicsőségként fénylik. Felette a szövetség szivárványa ível. Jézus hatalmas győzőként lép elő. Most nem "fájdalmak férfia"- ként jön, hogy kiigya a szégyen és a szenvedés keserű poharát, hanem a menny és a föld győzteseként, az élők és holtak bírájaként, aki "hiv és igaz"; aki "igazságosan ítél és hadakozik". "És mennyei seregek követik... vala Őt" (Jel ,19:11.14). A királyt útján szent angyalok hatalmas, megszámlálhatatlan sokasága kíséri. Ajkukon dicsőítő ének, mennyei dallam hangzik. Az égen számtalan tündöklő alak látható - "tízezerszer tízezer és ezerszer ezer". Emberi tollal nem lehet megrajzolni ezt a képet; az a tündöklés meghaladja az emberi képzeletet. "Dicsősége elborítja az egeket, és dicséretével megtelik a föld. Ragyogása, mint a napé" (Hab 3:3-4). Amint az "élő" felhő közelebb ér, minden szem meglátja az élet Fejedelmét. Szent fejét nem csúfítja töviskorona. Szent homlokán a dicsőség királyi koronája tündököl. Arca fényesebb, mint a vakító déli nap. "És az Ő ruháján és tomporán oda vala írva az Ő neve: királyoknak Királya és uraknak Ura" (Jel 19:16).

Közelében minden arc "fakósárgává" válik. Isten kegyelmének visszautasítóit az örök nyomorúság rettegése lepi meg. "Szíve megolvadt, a térdek reszketnek..., mindnyájuk arca elvesztette pirosságát" (Jer 30:6; Náh 2:10). Az igazak reszketve kiáltják: "Ki állhat meg?". Az angyalok ajkán elhal az ének, és egy ideig félelmes csend van. Majd Jézus hangja hallható. Ezt mondja: "Elég néked az én kegyelmem. "

Az igazak arca felragyog, és minden szívet öröm tölt be. Az angyalok pedig, akik közelednek a földhöz, egyre hangosabban kezdenek énekelni.

A királyok Királya leereszkedik a lángoló tűz övezte felhőn. Az ég tekercsszerűen felgöngyölödik, a föld remeg, minden hegy és minden sziget kimozdul a helyéből. "Eljön a mi Istenünk, és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülötte erős forgószél. Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét" (Zsolt 50:3-4) .

"És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad, elrejték magukat a barlangokba és a hegyek kőszikláiba; és mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mireánk, és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyi székben ül, és a Bárány haragjától: mert eljött az Ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?" (Jel 6:15-17).

Elhallgat a gúnyolódó tréfálkozás. A hazug ajkak elnémulnak. Megszűnik a fegyverek zaja, a csata kavargása, a saruk harci zaja, és nincs többé "vérbe fertőztetett öltözet" (Ésa 9:5). Csak az ima, a sírás és a jajveszékelés hangja hallatszik. A nemrég még gúnyolódó ajkak ezt kiáltják: "Eljött az Ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?". A gonoszok azért imádkoznak, hogy inkább a hegyek sziklái temessék el őket, mintsem találkozzanak azzal, akit semmibe vettek és elutasítottak.