Higgyetek az Ő prófétáinak - december 29 - PÉNTEK - Ézsaiás 36

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Ézsaiás könyve 36 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2036&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2036&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten hűséges szolgáit is érhetik kemény próbák. Ezékiás király egyike volt azon kevés királyoknak, akik hűségesek voltak Istenhez, mégis azt olvassuk ebben a történetben, hogy Asszíria királya minden Júdai várost elfoglalt, kivéve Jeruzsálemet, amit szintén megtámadni készült.

2.    Isten győzelméhez nem kell a nagy haderő. Asszíria királya a méreteket hasonlította össze és azt állította, hogy Júdának esélyes sincs vele szemben. Azt állította, hogy Asszíria leggyengébb hadvezérével sem tudna szembe szállni, ha lovakat adna nekik, még annyira sem futná nekik, hogy lovas harcosokat ültessenek rá, nemhogy meg tudnának ütközni velük. Asszíria királya azonban elszámolta magát, mert Istennek egy katonára és egyetlen lóra sincs szüksége a győzelemhez.

3.    Istennel nem lehet trükközni. Asszíria királya azt állította, hogy Izrael Istene parancsolta meg neki, hogy foglalja el Júdát és Jeruzsálemet. Nem volt elég Ezékiásnak látni az óriási hadsereget, hallani győzelmeikről, Asszíria királya megpróbálta elbizonytalanítani őt Istenben való hitében. El akarta hitetni vele, hogy Isten már nem áll az oldalán. Szerinte ezt bizonyítja az, hogy Júda többi városát már legyőzte. Isten azonban készen állt megmutatni neki és mindenkinek, hogy Vele nem lehet játszani, nem lehet Vele trükközni.

4.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki megenged próbát, de nem feledkezik meg rólunk

b.    akiben akkor is érdemes bízni, amikor a helyzet mást mutat

c.    aki akkor is figyel népére, amikor népe nem érzi ezt

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy ne csüggedjen el, amikor az élet nagy próbáival találja szembe magát Adjad, hogy ne arról beszéljen neked, hogy mekkora próbái vannak, hanem a próbáinak mondja, hogy mekkora Istene van. Adjad, hogy ki tudja várni a szabadításodat., Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 42. fejezet

42. fejezet – A KÜZDELEM VÉGET ÉR (6. rész)

A földet pusztító tűz borítja, de az igazak biztonságban vannak a Szent Városban. Akik az első feltámadáskor léptek ki a sírjukból, azokon nincs hatalma a második halálnak. Míg Isten a gonoszoknak megemésztő tűz, népének nap és pajzs (Jel 20:6; Zsolt 84:12).

"Láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala" (Jel 21:1). A tűz, amely a gonoszokat megemészti, megtisztítja a földet. Elsöpri az átok minden nyomát. Nincs örökké égő pokol, amely a megváltottakat a bűn félelmes következményeire emlékezteti.

A bűnnek csak egy emléke marad: Megváltónk örökre viselni fogja kereszthalálának nyomait. A bűn kegyetlen munkájának semmi emléke nem marad, csak a sebhelyek Krisztus fején, oldalán, kezén és lábán. A megdicsőült Krisztust szemlélve, a próféta így szól: "Ragyogása, mint a napé, sugarak támadnak mellőle, és ott van az Ő hatalmának rejteke" (Hab 3:4). A megsebzett oldalából folyó vér békéltette meg az embert Istennel. Ott van az Üdvözítő dicsősége, ott van az "Ő hatalmának rejteke". A Megváltó áldozata "elégséges ... a megtartásra"; ezért arra is van hatalma, hogy megsemmisítse azokat, akik Isten irgalmát semmibe vették. Jézus a megalázás nyomait a legmagasabb érdemjelként viseli. A Golgota sebei a Megváltót dicsőítik és hatalmát hirdetik az örök korszakon át.

"Te nyájnak tornya, Sion leányának vára! Eljő tehozzád és elérkezik az előbbi hatalom" (Mik 4:8). Mióta a lángoló pallos az első emberpárt elzárta az Édentől, szent emberek várva várták ezt az időt, "Isten tulajdon népének" megváltását (Ef 1:14). Az ember a földet, amely eredetileg az ő birodalma volt, átjátszotta Sátánnak, és ez a hatalmas ellenség sokáig uralta. De Isten a megváltás terve útján visszaszerezte. Mindaz, ami elveszett a bűn miatt, "megtaláltatott". "Így szól az Úr,... aki alkotá a földet és teremté azt és megerősítés nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá" (Ésa45:18).

Ez volt Isten eredeti szándéka a föld megteremtésével. És ez a terv most valóra vált; a földet örökké a megváltottak fogják lakni. "Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak" (Zsolt 37:29).

Sokan, attól félve, hogy az eljövendő örökség túlságosan anyagi jellegűnek tűnik, azokat az igazságokat is elspiritualizálják, amelyek otthonukként emlegetik örökségünket. Krisztus - amint tanítványainak ígérte - azért ment el, hogy Atyja házában lakóhelyet készítsen számukra. Akik hisznek Isten Igéjének tanításaiban, azok tudnak a mennyei lakóhelyekről. De még "szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik Őt szeretik" (lKor 2:9). Az emberi nyelv alkalmatlan arra, hogy megfogalmazza az igazak jutalmát. Csak azok fogják tudni, hogy milyen, akik meglátják. Véges elme képtelen felfogni, hogy milyen dicsőséges lesz a mennyei Éden.

A Biblia "hazá"-nak nevezi a szentek örökségét (Zsid 11:14-16). Ott a mennyei Pásztor élő vizek forrásaihoz vezeti nyáját. Az élet fája minden hónapban megtermi gyümölcsét, és leveleivel a népeknek szolgál. Ott kiapadhatatlan, kristálytiszta vízforrások fakadnak, és a partjukon hajladozó fák árnyékot vetnek az ösvényekre, amelyen az Úr megváltottai járnak. A szélesen elterülő síkságok gyönyörű dombokba torkollnak. Isten hegyeinek fenséges ormai magasra emelkednek. A békés rónákon, az élő vizek mellett Isten népe, a sokáig zarándok és vándor nép, otthonra talál.

"Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban. " "Nem hallatik többé erőszaktétel földeden, pusztítás és romlás határaidban, és a szabadulást hívod kőfalaidnak, és kapuidnak a dicsőséget. " "Házakat építenek és bennük lakoznak, és szőlőket plántálnak, és eszik azok gyümölcsét. Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt... Kezeik munkáját elhasználják választottaim" (Ésa 32:18; 60:18; 65:21-22).

Ott "örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság és virul, mint őszike". "A tövis helyén ciprus nevekedik, és bogáncs helyett mirtusz nevekedik. " "Lakozik a farkas a báránnyal, és a párduc a kecskefiúval fekszik... és egy' kisgyermek őrzi azokat. " "Nem ártanak és nem pusztítanak sehol szentségemnek hegyén" - mondja az Úr (Ésa 35:1; 55:13; 11:6.9.).

Fájdalom nem férkőzhet a menny légkörébe. Ott nem lesz könny, sem gyászmenet, sem gyászszalag. "Halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás..., mert az elsők elmúltak. " "Nem mondja a lakos: beteg vagyok! A nép, amely benne lakozik, bűnbocsánatot nyer" (Jel 21:4; Ésa 33:24).