Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Ézsaiás könyve 34 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2034&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%89zsai%C3%A1s%2034&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Ennyire kegyetlen lenne az Isten? Ez a fejezet Isten megtorló tetteit írja le drámai kifejezésekkel. Szinte semmi pozitívat nem találunk a történetben. Vajon, tényleg ilyen kegyetlen az Isten? Az ókori embernek volt egy istenképe. Számára az istennek erősnek, keménynek, kegyetlennek kellett lenni, aki mindig haragszik. Nem vették komolyan azt az istent, aki nem ilyen. Azért, hogy komolyan vegyék, Izrael Istenét is ilyen szavakkal kellett leírni. Ha azonban közelebbről megismerkedünk Vele, látni fogjuk, hogy Ő egészen más. Az Ószövetségben is megtaláljuk a szerető, kegyelmes, jóságos Istent.
2. A jóságos Istennek kezdeni kell valamit a lázadókkal, akik hátráltatják művének előmenetelét a földön, akik közbeavatkozás nélkül elpusztítanák magukat és a földet. Nem volt könnyű dolga Istennek a lázadó, kérlelhetetlen, durva emberekkel, akik Isten beavatkozása nélkül elpusztították volna magukat és környezetüket. Néha úgy tűnik, hogy Istennek túl kemény eszközökhöz kellett nyúlnia, de ha ismerjük Őt, tudjuk, hogy soha nem lépi túl a szükséges mértéket. Amikor ott leszünk Isten országában, meg fogunk győződni ennek igaz voltáról.
3. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. aki hiánytalanul mindenről előre figyelmezteti népét
b. akinek jövendölései mind beteljesednek
c. aki Lelke által dolgozik az emberekért
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy olyannak lásson, amilyen valójában vagy. Amikor az élet nehéz és kegyetlen, amikor a dolgok nem úgy történnek, ahogyan szeretnénk, könnyű megkérdőjelezni szeretetedet. Kérlek, adjad, hogy ne ezeken keresztül akarjunk véleményt alkotni Rólad, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 42. fejezet
42. fejezet – A KÜZDELEM VÉGET ÉR (4. rész)
Sátán kővé meredve nézi Krisztus dicsőségét és méltóságát. Ő, aki valamikor oltalmazó kérub volt, tudja, honnan esett ki. Hogy megváltozott, milyen mélyre süllyedt a fénylő szeráf, a "hajnal fia"! A tanácsból, amelyben egykor megbecsült helye volt, örökre ki van rekesztve. Látja, hogy az Atya közelében dicsőségét elfedezve áll valaki. Sátán látja, amikor egy hatalmas angyal Krisztus fejére teszi a koronát, és tudja, hogy ő kapta volna ezt a megtisztelő feladatot.
Eszébe jut régi hazája, amelynek ő is ártatlan és feddhetetlen lakója volt; a béke és a boldogság, amelyet ő is élvezett addig, amíg nem kezdett Isten ellen zúgolódni, és Krisztusra irigykedni. Vádaskodott, lázadozott, hazudozott, hogy megnyerje az angyalok rokonszenvét és támogatását. És amikor Isten bocsánatot kínált neki, ő semmit nem tett saját gyógyulása érdekében. Ezek az emlékképek mind felidéződnek benne. Elgondolkozik azon a munkán is, amit az emberek között végzett, és e munka következményein - egymás közti ellenségeskedésükön, a rettenetes mészárlásokon, birodalmak emelkedésén és bukásán, királyságok megdöntésén, a kavargások, harcok és forradalmak hosszú során. Eszébe jut, milyen szívósan támadta Krisztus munkáját, és miként próbálta az embert mindjobban lezülleszteni. Látja, hogy ördögi ármánykodásával nem tudta megrontani azokat, akik Jézusba vetették bizalmukat. Birodalmára, fáradságos munkájának gyümölcsére tekintve csak kudarcot és pusztulást lát. Most elhitette a tömeggel, hogy Isten városa könnyű zsákmány lesz. De ő tudja, hogy ez nem igaz. A nagy küzdelemben újra és újra vereséget szenvedett, és meghódolásra kényszerült. Nagyon jól ismeri az Örökkévaló hatalmát és méltóságát.
A nagy lázadó mindig igazolni akarta magát. Be akarta bizonyítani, hogy a lázadásért Isten kormányzása a felelős. E roppant intelligencia minden képességét erre a célra összpontosította. Megfontoltan, tervszerűen dolgozott, és bámulatos sikerrel fogadtatta el tömegekkel a hosszú küzdelemre adott magyarázatát. Az összeesküvés elindítója évezredeken át igazságként adta elő a hazugságot. De most ütött az óra, amikor a lázadás véglegesen meghiúsul, és Sátán története és jelleme lelepleződik. Krisztus trónfosztására, népének elpusztítására és Isten városának elfoglalására tett utolsó nagy erőfeszítésével az őscsaló egészen lerántja álarcát. A vele szövetkezők észreveszik a vállalkozás teljes kudarcát.
Krisztus követői és a hűséges angyalok szemlélői az Isten kormányzása elleni fondorkodás kiteljesedésének. És mindenki elborzad tőle.
Sátán látja, hogy lázadása, amelyre senki nem kényszerítette, alkalmatlanná tette a mennyei életre. Képességeit az Isten elleni harcban gyakorolta. A menny tisztasága, békéje és harmóniája mérhetetlen gyötrelem lenne számára. Isten irgalma és igazságossága ellen emelt vádjai elnémulnak. A gyalázat, amellyel Jahvét akarta illetni, teljesen visszahull reá. És Sátán most leborul, és beismeri, hogy Isten jogosan ítélte el.
"Ki ne félne Téged, Uram! És ki ne dicsőítené a Te nevedet? Mert csak egyedül vagy szent. Mert eljőnek mind a pogányok, és lehajolnak előtted; mert a Te ítéleteid nyilvánvalókká lettek" (Jel 15:4). Minden kétely, amely a hosszú küzdelem során az igazság és tévelygés kérdésében felmerült, most tisztázódik. A lázadás következményei, az isteni rendelkezések mellőzésének gyümölcsei minden értelmes teremtmény előtt nyilvánvalóak lesznek. Az egész világegyetem láthatja a különbséget Isten kormányzata és Sátán uralma között. Sátánt a saját cselekedetei ítélik el. Az események teljes mértékben igazolják Isten bölcsességét, igazságosságát és jogosságát. Világossá válik, hogy Isten a nagy küzdelem során tett minden intézkedésében tekintettel volt népének örök érdekeire és a teremtett világokra. "Dicsér Téged, Uram, minden teremtményed, és áldanak Téged a Te kegyeltjeid" (Zsolt 145:10). A bűn történelme az egész örökkévalóságon át tanúskodni fog arról, hogy minden teremtmény boldogsága szorosan összefügg Isten törvényének létezésével. A nagy küzdelem összes tényét látva, az egész világegyetem - hűségesek és lázadók - egyként hirdetik: "Igazságosak és igazak a Te utaid, óh szentek Királya!".
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés