Higgyetek az Ő prófétáinak - február 2 - PÉNTEK - Jeremiás 5

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jeremiás könyve 5 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%205&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%205&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten nem a harag, hanem a szeretet Istene. Nem büntetni, hanem megbocsátani akar. Szeretne legalább egy igaz ember találni Jeruzsálemben, akiért megbocsátana az egész városnak, de sajnos nem talál, mert még azok is, akik Istenre esküsznek, hamisan esküsznek.

2.    Isten tudja, hogy az emberek nagy részének nem használ a büntetés. A sérült emberek úgy védekeznek a büntetés ellen, hogy érzéketlenné válnak. Nem érzik a büntetés fájdalmát, így nem is használ nekik, nem térnek meg következtében.

3.    Isten csalódik a műveltekben, de a műveletlenekben is. A bolondok azért nem reagálnak Isten üzenetére, mert nem értik azt, az előkelők pedig túl sokat gondolnak magukról és semmibe veszik Istent, mert úgy gondolják, hogy jobban értenek a dolgokhoz, mint Ő.

4.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki hűséges és hűséget vár el követőitől, akik a dorgálás következtében sem térnek meg

b.    aki a büntetésben is kegyelmes, mert azt mondja, hogy ne rontsák le kerítését teljesen

c.    aki próbál az ember szívében munkálkodni

d.    aki szeretné megértetni népével, hogy vesztüket saját bűneik okozták

e.    aki jót ad népének, de cserébe hűtlenséget kap

f.      akit annak ellenére sem tisztelnek, hogy Ő teremtett mindent és Ő irányít mindent

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy benne megtaláld azt az igaz embert, akit nem találtál meg Jeruzsálemben. Adjad, hogy ne csalódást, hanem örömet okozzon neked hitével és ragaszkodásával, Jézus nevében! Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 8. fejezet

8. fejezet – A húsvéti látogatás (6. rész)

A rabbik iskolájában találták meg Jézust. A nagy öröm ellenére sem feledkeztek meg bánatukról és aggódásukról. Amikor Jézus újra velük volt, anyja hangjába dorgálás vegyült: "Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé, atyád és én nagy bánattal kerestünk téged" (Lk 2:48).

"Mi dolog, hogy engem kerestek? - válaszolta Jézus; Avagy nem tudjátok-e, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, amelyek az én Atyámnak dolgai?" (Lk 2:49) Mivel úgy látszott, hogy nem értik szavait, fölfelé mutatott. Arcán fényesség ragyogott, amelyet megcsodáltak. Isteni mivolta átvillant az emberi természeten. Amikor szülei megtalálták a templomban, hallották, hogy mi folyik közte és a rabbik között, megdöbbentek kérdésein és válaszain. Szavai olyan gondolatokat ébresztettek bennük, amelyeket soha többé nem felejtettek el.

Jézus kérdésében tanulság rejlik. "Nem tudjátok - mondta -, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, amelyek az én Atyámnak dolgai?" (Lk 2:49) Jézus azzal a munkával volt elfoglalva, amelynek elvégzéséért e világra jött. József és Mária viszont elhanyagolták munkájukat. Isten megtisztelte őket azzal, hogy rájuk bízta Fiát. Szent angyalok irányították József útját, hogy megóvhassa Jézus életét. De ők egy teljes napra szem elől vesztették Jézust, akiről egyetlen pillanatra sem feledkezhettek volna meg. Amikor azonban aggodalmuk eloszlott, nem magukat hibáztatták, hanem Jézust okolták.

Jézus szülei számára természetes volt, hogy a Megváltót saját gyermeküknek tekintik. Nap mint nap velük volt, élete sok tekintetben hasonlított más gyermekekéhez, és nehéz volt megérteniük, hogy Ő Isten Fia. Az a veszély fenyegette őket, hogy nem értékelik eléggé az áldást, amelyet a világ Üdvözítője jelenlétében kapnak. A bánat, amit a tőle való elszakadás okozott, a szelíd feddés, amely szavaiban rejlett, arra szolgált, hogy mélyebben átérezzék megbízatásuk szentségét.

Anyjának adott válaszában Jézus először bizonyította, hogy megértette Istenhez való viszonyát. Születése előtt az angyal azt mondta Máriának: "Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hívattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az Ő atyjának királyi székét; és uralkodik a Jákób házán mindörökké" (Lk 1:32-33). Mária szívből töprengett ezeken a szavakon, és bár hitte, hogy gyermeke Izrael Messiása, mégsem értette küldetését. Most sem fogta fel Jézus szavait, de látta, hogy nem ismeri el Józseffel való rokonságát, és kijelenti istenfiúságát.