Higgyetek az Ő prófétáinak - február 6 - KEDD - Jeremiás 9

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jeremiás könyve 9 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%209&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%209&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    A próféta belefárad a nép gonoszságába. A legszívesebben elmenekülne népe közül a sivatagba, és ott egy kunyhóban lakna. A nép hűtlenségé elfárasztja és kimeríti a prófétát. Nem csoda, hisz a végtelen türelmű Jézussal is elérte ezt a népe, amikor azt mondta, hogy „ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig kell még eltürnelek?” Ilyen hatalom van az emberi gonoszságban, hogy Isten hűséges szolgáit kimerítik, de még magát Jézus Krisztust is.

2.    Egyetlen igazi érték az istenismeret. Nem ér fel vele sem a bölcsesség, sem az erő és még a gazdagság sem.

3.    Isten értékei: A szeretet, a jogosság és az igazságosság. Isten az ilyen értékekben leli kedvét.

4.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    akinek nagyon fáj, hogy népe gonosz, és nem akar megváltozni.

b.    aki népe helyett is bánkódik

c.    aki végtelen szeretetében mindent megpróbál népe érdekében

d.    aki keres valakit, aki úgy tudna beszélni népéhez, hogy megértsék, mi lesz a tettük következménye

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy ne fárasszon téged és szolgáidat hűtlenségével. Adjad, hogy értelmes legyen, aki ismer Téged, hogy kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorolsz, Jézus nevében! Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 9. fejezet

9. fejezet – KÜZDELMES NAPOK (3. rész)

Jézus azért munkálkodott, hogy minden szenvedésen könnyítsen, amit csak észrevesz. Kevés pénze volt, amit adni tudott, de gyakran még az élelmet is megtagadta magától, hogy azokon segítsen, akik még nagyobb szükségben voltak, mint Ő. Testvérei érezték, hogy befolyása messze túlhaladja az övékét. Egyikük sem volt olyan tapintatos, mint Ő, sőt nem is vágytak olyanok lenni. Amikor nyersen beszéltek a szegényekkel, szerencsétlenekkel, Jézus különhívta őket, és bátorító szavakkal szólt hozzájuk. Akik szomjasak voltak, adott nekik egy pohár friss vizet, és magától értetődően megvendégelte őket. Azzal, hogy enyhítette a szenvedést, a tanított igazságokat irgalmas cselekedetekkel párosította, és így véste az emberek emlékezetébe.

Mindez nem tetszett testvéreinek. Azzal vádolták, hogy felsőbbrendűnek képzeli magát, és azért korholták, hogy tanítói, a papok és az uralkodók fölé helyezi magát. Gyakran fenyegették és próbálták megfélemlíteni, de Ő ment tovább a maga útján, és az Írásokat tekintette zsinórmértékül.

Jézus szerette fivéreit, és kifogyhatatlan kedvességgel bánt velük, de ők irigykedtek rá, és a leghatározottabb rosszallásuknak és megvetésüknek adtak hangot. Nem értették meg életmódját. Jézus sorsában óriási ellentétek mutatkoztak. Az Úr Isten Fia volt, mégis gyámoltalan gyermek. Világok teremtője, a föld tulajdonosa volt, mégis élete minden lépését szegénység kísérte. Magasztossága, egyénisége tökéletesen különbözött a földi büszkeségtől, kérkedéstől. Nem küzdött világi nagyságért, és elégedett volt a legalacsonyabb hellyel is. Ez bosszantotta fivéreit. Nem tudták mivel magyarázni állandó derűjét a megpróbáltatások, igazságtalanságok közepette. Nem tudták, hogy érettünk lett szegénnyé, hogy "az Ő szegénysége által meggazdagodjunk" (2Kor 8:9). Semmivel sem tudták jobban megérteni küldetésének rejtélyét, mint Jób barátai a pátriárka megaláztatását és szenvedését.