Higgyetek az Ő prófétáinak - február 9 - PÉNTEK - Jeremiás 12

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jeremiás könyve 12 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2012&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2012&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten szolgái időnként elcsüggednek. Isten mindent megtesz népéért, hogy sorsukat jóra fordítsa. Ebben munkatársa Jeremiás, a próféta, aki szintén minden lehetséges áldozatot és szolgálatot meghoz a népéért. Köszönetként azt kapja, hogy szülővárosának lakói meg akarják ölni. Jeremiás többi elődjéhez hasonlóan (Jób, Dávid, Malakiás) nem érti, miért boldogulnak az ilyen bűnösök. Jeremiás elveszíti türelmét, és büntetést kíván ezeknek az embereknek. Nem helyes a rossz kívánása, de emberileg megértjük Jeremiást, és Isten is megérti szenvedéseit  

2.    Isten még ilyen körülmények között is szereti népét. Ez a fejezet olyan kifejezéseket használ, mint az Énekek éneke. Ott többször találjuk azt a kifejezést, hogy „akit a lelkem szeret,” vagy „akit a lelkem kedvel.” Itt is ezzel a kifejezéssel találkozunk, amit a szerelmesek használnak egymásra utalva. Udvarlás idején értjük is, de most a helyzet az, hogy Izrael elhagyta Istenét, aki még mindig úgy utal rájuk, mint „akit a lelke” szeret, vagy lelkéből szeret. Ez az igazi agapé szeretet.

3.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    akinek mindig mindent elmondhatunk – Jeremiás is kiöntötte neki szívét, még akkor is, ha az, amit gondolt nem volt annyira pozitív

b.    akinek szomorúan kell végig néznie, ahogy hűséges szolgáit, akiket népe érdekében küldött, bántják

c.    aki annyira türelmes népével, hogy már a próféta sem érti

d.    akinek nagyon fáj, hogy az ígéret földjét, a határtalanul szépnek teremtett földet az emberek tönkretették

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy hálás legyen azokért az üzenetekért, amelyet szolgáid az ő javára visznek neki. Adjad, hogy ne haragudjon rá, ha az üzenet nem annyira kellemes számára, Jézus nevében! Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 9. fejezet

9. fejezet – KÜZDELMES NAPOK (6. rész)

Attól fogva, hogy Jézust szülei a templomban találták, életútja rejtély volt számukra. Nem szállt vitába, példája mégis állandó lecke volt. Úgy tűnt, hogy elkülönül az emberektől. Akkor voltak boldog órái, ha egyedül volt a természettel és Istennel. Valahányszor megengedték, munkahelyéről a mezőkre ment, hogy a zöld völgyekben elmélkedjen, és közösségben legyen Istennel a hegyoldalban vagy az erdő fái között. A hajnal gyakran félreeső helyen találta, elmélkedve, az Írásokat kutatva vagy imádkozva. E csendes órák után visszatért otthonába, hogy végezze kötelességeit, és példát adjon a türelmes munkára.

Krisztus életét az édesanyja iránti tisztelet és szeretet jellemezte. Mária a szíve mélyén hitte, hogy a szent gyermek, aki az ő szülötte, a régen megígért Messiás, hitét mégsem merte kifejezésre juttatni. Részt vett Jézus földi szenvedéseiben. Szomorúan látta a gyermek- és ifjúkori megpróbáltatásokat. Ha megvédte Jézust - mert tudta, hogy helyesen cselekszik -, azzal nehézségeket vont magára is. Tudatában volt, hogy az otthoni érintkezések, és a nyájas anyai gondoskodás életfontosságú a jellemformálásban. József fiai és leányai tudták ezt, és az anyai aggodalomra hivatkozva próbálták Jézus gyakorlatát az ő színvonalukhoz közelíteni.

Mária gyakran helytelenítette Jézus magatartását, és unszolta, hogy alkalmazkodjék a rabbik szokásaihoz. Jézust azonban nem lehetett rábeszélni, hogy lemondjon Isten műveinek szemléléséről, és ne azon fáradozzék, hogyan enyhítse az ember, sőt az oktalan állatok szenvedését. Amikor a papok és a tanítók Mária segítségét kérték Jézus irányításához, kétségbeesett; de béke szállt a szívébe, amikor Fia megmutatta azokat az íráshelyeket, amelyek igazolták eljárását.

Mária időnként ingadozott Jézus és testvérei között, akik nem hitték, hogy Ő Isten küldötte, bár számos bizonyíték mutatta isteni jellemét. Látta, hogyan áldozza föl magát mások javáért. Jézus jelenléte tisztább légkört teremtett otthon, és élete kovászként hatott a társadalom tagjaira. Ártatlanul és szeplőtlenül járt a meggondolatlan, durva, faragatlan emberek között, az igazságtalan vámszedők, a féktelen tékozlók, bűnös samaritánusok, pogány katonák, darabos zsellérek és a tarka sokaság között. Mindenkihez volt egy jó szava, ha látott valakit, aki megfáradt, pedig neki is nehéz terheket kellett hordoznia. Osztozott az emberek gondjaiban, és elismételte nekik azt a leckét, amit a természetből vett: Isten szeretetét, gyöngédségét, jóságát.