Higgyetek az Ő prófétáinak - február 1 - CSÜTÖRTÖK - Jeremiás 4

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jeremiás könyve 4 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%204&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%204&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten őszinte igaz megtérést vár. Nem elég az embernek megtérni, az is fontos, hogy hová tér meg és hogyan. Isten azt mondja Izraelnek, hogy ha megtér, akkor Hozzá térjen meg, ne máshová. Ha esküsznek, az élő Istenre esküdjenek, mert akkor nekik is jó lesz és másoknak is.

2.    Isten a szívet akarja körülmetélni. A körülmetélés a hovatartozás jele. Isten azt akarja, hogy a szívünkkel jelezzük azt, hogy kihez tartozunk. A hovatartozásunkat jelezhetjük öltözködésünkkel, külső jelekkel és egyéb módon is, de ezek nem igaziak. Az igazi az, amikor a szívünk jelzi, hogy hová tartozunk.

3.    Isten nem ámít el bennünket. Isten elítéli a hamis prófétákat, akik csak szépet prédikálnak, így hamis biztonságba ringatják a népet, amikor veszedelem közeleg és ezt elhallgatják. Isten sosem tesz ilyet. Szeretetében bátorít, de figyelmeztet is.

4.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki új kezdetet akar a népének, nem csupán a régi foltozgatását

b.    aki figyelmezteti népét a veszedelem közeledtére, és felkínálja a menekülés útját

c.    aki nem az emberre haragszik, hanem az általa elkövetett gonoszságra

d.    akinek az üzenetét nem fogadja mindenki egyhangúan pozitívan – ezért kesereg a próféta

e.    aki Sionba irányítja a bajban levőket – mert ott van igazi menedék (a Sion ma az egyház)

f.      aki bűnbánatra késztet

g.    aki a szív tisztaságát látja a menekülés egyetlen útjának

h.    akit népe nem ismer és akinek fiai esztelenek

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy megtérése őszinte legyen, hogy Hozzád térjen meg és ne máshoz, adjad, hogy a segítséget és a biztonságot mindig nálad keresse és a szívével jelezze, hogy Hozzád tartozik, Jézus nevében! Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 8. fejezet

8. fejezet – A húsvéti látogatás (5. rész)

Be kellett látniuk, hogy Messiás-várásuk nem a prófécián alapult, mégsem akartak lemondani a becsvágyuknak hízelgő elméletekről. Nem akarták elismerni, hogy helytelenül értelmezték az Írásokat, amelyek tanítására jogot formáltak. Szájról szájra terjedt a kérdés: Honnan vette tudását ez a fiú, hiszen sohasem tanították? A világosság fénylett a sötétségben, "de a sötétség nem fogadta be azt" (Jn 1:5).

Ez idő alatt József és Mária tanácstalanok és kétségbeesettek voltak. Jeruzsálemből való távozásukkor szem elől vesztették Jézust, és nem tudták, hogy a városban maradt. Az ország akkoriban sűrűn lakott volt, a karavánok pedig óriásiak. Nagy volt a kavarodás, amikor elhagyták a várost. Az úton a barátokkal és ismerősökkel való találkozás öröme elvonta figyelmüket, és a következő estig nem vették észre, hogy Jézus nincs velük. Azután amikor megálltak, hiányolták gyermekük segítőkész kezét. Mivel feltételezték, hogy a társaságukkal van, nem nyugtalankodtak. Bár fiatal volt, mégis feltétlenül bíztak benne, és arra számítottak, hogy ha szükség lesz rá, készen lesz, hogy segítsen, és mint mindig, előre kitalálja kívánságaikat. Mégis feltámadt bennük a félelem, keresték az egész társaságban, de hiába. Megborzongtak, amikor eszükbe jutott, hogy Heródes hogyan próbálta megsemmisíteni Jézust kisgyermek korában. Sötét sejtelmek gyötörték szívüket. Keserű szemrehányásokkal illették magukat.

Visszatértek Jeruzsálembe és folytatták a keresést. Másnap, amint a hívők között jártak-keltek a templomban, ismerős hangra lettek figyelmesek. Nem tévedhettek, egyetlen hang sem hasonlított az Ő komoly és ünnepélyes, mégis zengő hangjához.