2024. július 20., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 20 - SZOMBAT - Zakariás könyve 8

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zakariás könyve 8 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s%208&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s%208&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

Ez a fejezet Isten 10 ígéretét tartalmazza:

1.    Istent népével lakozik.  A Biblia több helyen is tartalmazza azt az ígéretet, hogy egyszer majd Isten az Ő népével lakozik.    

2.    Idős emberek és gyermekek töltik be Jeruzsálem utcáit. Ez a béke és a sikeres élet szimbóluma.

3.    Isten mindenünnen megszabadítja népét. Keletről és nyugatról egyaránt.

4.    Isten az izraelitákat saját népének tekinti. Izrael eladta magát másnak, de Isten visszaszerzi őket és újra népe lesznek.

5.    Saját gyümölcsüket fogyasztják. Amikor az emberek egymást saját fügefája alá hívják és ott beszélgetnek, ez a béke jele, amikor az ellenség nem rabolja el terméseiket.

6.    Nem kell félniük. Ehhez az ígérethez társul az a bátorítás, hogy ne féljenek.

7.    Isten gondviseléséről biztosítja népét. És ehhez is társul a „ne féljetek!” bátorítás.

8.    A böjtöt Isten ünnepléssé változtatja. A böjthöz hozzá tartozott a sírás.

9.    Isten csodás jövőt ígér. Izrael és a pogányok is keresni fogják Istent

10.                   Izrael méltóképpen képviseli Istent. Ennek következtében a pogány emberek belekapaszkodnak a zsidókba és azt mondják: „Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!”   

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy ígéreteid igazi bátorítást és megerősítést jelentsenek számára, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 47-48. fejezet

48. fejezet – KI A NAGYOBB? (5. rész)

Krisztusnak a vétkezőket illető tanítása kifejezettebb formában ismétli az Izraelnek Mózes által adott oktatást: "Ne gyűlöld a te atyádfiát szívedben; fedd meg a te felebarátodat nyílván, hogy ne viseljed az ő bűnének terhét" (3Móz 19:17). Vagyis, ha valaki elhanyagolja a Krisztus által ráruházott kötelességet, és nem próbálja helyreigazítani a tévelygőket, bűnösöket, a bűn részesévé válik. Azokért a vétkekért, melyeket megakadályozhattunk volna, éppoly felelősek vagyunk, mint ha magunk követtük volna el őket.

A hiba elkövetőjének kell elmondanunk a bűnt. Nem szabad megjegyzések, bírálat tárgyává tennünk magunk között, még azután sem ismételgethetjük másoknak, hogy elmondtuk a gyülekezetnek. A keresztények bűneinek megismerése csak botránkozás okozója lehet a hitetlen világban, s ha állandóan ezekkel a dolgokkal foglalkozunk, az csak kárunkra válhat, mert a szemlélés által változunk meg. Miközben egy testvér hibáit akarjuk kijavítani, Krisztus Lelke arra indít, hogy védelmezzük, amennyire csak lehet, saját testvéreinek bírálatától is, mennyivel inkább a hitetlen világ ítélkezésétől. Mi magunk is tévelygünk, szükségünk van Krisztus irgalmára, megbocsátására, s ahogyan szeretnénk, hogy Ő bánjon velünk, parancsa szerint nekünk is úgy kell bánnunk egymással.

"Amit megköttök a földön, a mennyben is kötve lészen; és amit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen" (Mt 18:1$). A menny követeiként cselekesztek, az örökkévalóságra szól munkátok kimenetele.

Azonban nem egyedül kell hordoznunk ezt a nagy felelősséget. Krisztus ott lakozik, ahol a szavának őszinte szív engedelmeskedik. Nemcsak a gyülekezet összejövetelein van jelen, hanem ott is, ahol csak tanítványai - bármily kevesen is - nevében egybegyűlnek. Ő így szól: "Ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám" (Mt 18:19).

Jézus mondja: "az én mennyei Atyám", ezzel emlékezteti tanítványait, hogy noha emberi természete hozzájuk köti, osztozik próbáikban, együttérez velük szenvedéseikben, istensége által kapcsolatban áll az Örökkévaló trónjával. Csodás biztosíték! A mennyei értelmes lények rokonszenveznek az emberrel, és együttmunkálkodnak vele az elveszettek megmentéséért. A menny minden ereje egyesül az emberi képességekkel, hogy lelkeket vonzzon Krisztushoz.

1 megjegyzés: