2025. január 31., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 31 - PÉNTEK - Thesszalonikai első levél 3. fejezet

ÚJ KÖNYVET KEZDTÜNK EL OLVASNI - Jézushoz vezető út - Csatlakozz hozzánk

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Thesszalonikai első levél 3. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Tesszalonika%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Thesszalonika%203&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten gyermekei törődnek egymással. Pálnak és társainak az üldözés miatt gyorsan kellett távozniuk Thesszalonikából, anélkül, hogy elköszönhettek volna a testvérektől, hogy felkészíthették volna őket a további szolgálatokra, hogy útbaigazítást adhattak volna nekik. Az alig három hete alapított gyülekezet magára maradt. Pál és társai Athénban várták a híreket a gyülekezetről, de nem kaptak semmilyen információt. Ez a bizonytalanság nagyon aggasztotta az apostolt, ezért egy idő után elküldte hozzájuk Timóteust, hogy meglátogassa őket.       

2.    Isten gyermekeit próbák érik. Pál tudta, hogy a fiatal thesszalonikai gyülekezet tagjait is próbák fogják érni. Aggódott, amiatt, hogy nem lesz elég erejük a próbák között megállni. Korábban beszélt erről a gyülekezetnek, de nem tudta, hogy a gyakorlatban hogyan fognak vizsgázni.    

3.    Isten nem akármilyen szeretet ültet szívünkbe egymás iránt. Már említettük, hogy Pál aggódott a thesszalonikai testvérekért, de van egy néhány kifejezés, ami elmondja, hogy ez nem csupán egyszerű törődés, hanem valami sokkal mélyebb dolog volt. Ilyet mond, hogy „amikor ezt már nem bírtuk tovább elviselni”, mármint a miattuk való aggodalmat, vagy „mivel már nem győztem türelemmel” várni a róluk kapott híreket, vagy amikor Timóteus megérkezett és jó híreket hozott ezt mondta: „minden bajunk és üldöztetésünk között megvigasztalódtunk veletek kapcsolatban.” Ez igazi és mély törődés.

4.    Isten gyermekei hálát tudnak mondani egymásért. Amikor megérkezett a jó hír, az apostol nem tétovázott a hálaadással. Hálaadásából érzékeljük a testvérei iránti szeretetet. Így olvassuk: „Hogyan is adhatnánk eléggé hálát Istennek értetek mindazért az örömért, amellyel megörvendeztettek minket a mi Istenünk előtt.”    

5.    Isten gyermekei imádkoznak egymásért. Miután Pál hálát adott Istennek testvéreiért, rátért az érettük mondott imára. Tudta, hogy mekkora szükségégük van Isten segítségére ahhoz, hogy a hitben megálljanak. Így imádkozik: „De maga a mi Istenünk és Atyánk, és a mi Urunk Jézus Krisztus egyengesse utunkat hozzátok, titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson a szeretetben egymás iránt és mindenki iránt, ahogyan mi is szeretünk titeket. Erősítse meg a szíveteket és tegye feddhetetlenné a szent életben, a mi Istenünk és Atyánk színe előtt, amikor a mi Urunk Jézus Krisztus eljön minden szentjével együtt.”    

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki egymás jó és szerető testvéreivé tesz bennünket

b.    aki felelősségérzetet ébreszt bennünk egymás iránt

c.    aki minden segítséget megad nekünk a bajban, néha közvetlenül, néha egy testvér által

d.    aki tisztán meg tudja őrizni gyülekezetét

e.    aki segít gyermekeinek az egymásra találásban

Ima éretted: Istenem, kérlek segítsd meg az olvasót, hogy olyan testvérekre találjon a gyülekezetében, mint amilyen Pál apostol és a thesszalonikai testvérek voltak, és adjad, hogy ő is ilyen testvére tudjon lenni másoknak, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 2. fejezet

2. fejezet – A bűnösnek Krisztusra van szüksége (6. rész)

Óh, nézzük hittel ezt az értünk hozott áldozatot! Ismerjük el annak a fáradságnak és hosszútűrésnek nagyságát, mellyel az ég az elveszett emberiséget megváltani és ismét az atyai házba visszavezetni akarja. Erősebb indítékok és hatalmasabb közvetítők nem is működhettek volna közre. Vajon a kilátásba helyezett jutalom, a menny öröme, az angyalok társasága, Isten szeretetének és Fiának boldogító közössége, továbbá szellemi erőink növekedése és nemesedése, ne indítsanak-e arra bennünket, hogy szívünk szerető szolgálatát tökéletesen és mindörökre Teremtőnknek és Megváltónknak adjuk?!

Másrészt pedig a bűnök folytán bekövetkező istenítélet, az elkerülhetetlen megtorlás, jellemünk romlása, a végső megsemmisülés, melyekről Isten szava világosan beszámol nekünk, nem elégségesek-e arra, hogy Sátán szolgálatától visszatartsanak bennünket?

2025. január 30., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 30 - CSÜTÖRTÖK - Thesszalonikai első levél 2. fejezet

ÚJ KÖNYVET KEZDTÜNK EL OLVASNI - Jézushoz vezető út - Csatlakozz hozzánk

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Thesszalonikai első levél 2. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Tesszalonika%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Thesszalonika%202&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten gyermekeit nem lehet üldözéssel megfélemlíteni. Pál és Silás Filippiből érkeztek ide, ahol megverték és bebörtönözték őket. Mondhatták volna azt is, hogy mivel Isten nem védte meg őket a bántalmazástól Filippiben, nem végzik tovább munkájukat, hanem szépen hazamennek. Viszont Isten igaz gyermekeit nem lehet megfélemlíteni. Pál Thesszalonikában tovább hirdeti az evangéliumot, ahonnan három hét múlva szintén elüldözték.        

2.    Isten az egyenesség Istene. Pál világosan beszél arról, hogy mennyire tiszta szándék vezette őket, és sosem folyamodtak becstelen eszközökhöz. Így fogalmaz: „Mert a mi igehirdetésünk nem tévelygésből ered, nem is tisztátalan szándékból, nem is álnokságból… soha sem léptünk fel hízelgő beszéddel, sem leplezett kapzsisággal.”  

3.    A dajkáló Isten. Ez a levél enged a legjobban betekinteni Pálé szívébe és Isten szívébe is, amikor ezt mondja a gyülekezet tagjainak: „olyan szelíden léptünk fel közöttetek, mint ahogyan az anya dajkálja gyermekeit… Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket… mint gyermekeit az apa, mindenkit egyenként intettünk és buzdítottunk.”

4.    Isten Igéjének ereje munkálkodik az emberekben. Pál megdicséri a gyülekezetet, hogy szavait úgy fogadták, mint Isten szavát. És ezt Pál is így hitte és ezt mondta róla: „annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek.”   

5.    Isten elhozza országát. A tegnapi részben megemlítettük, hogy a levél minden fejezete Jézus eljövetelével zárul. Ez a fejezet is ekképpen: „Ki is volna a mi reménységünk vagy örömünk, koronánk és dicsőségünk, ha nem ti, a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az ő eljövetelekor?”    

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki nem hiába munkálkodik

b.    aki nem terhére akar lenni az embereknek, hanem felszabadítására

c.    aki azt szeretné, hogy Hozzá méltó módon éljünk

d.    akinek ereje munkálkodik bennünk és érettünk

e.    akit ellensége akadályozni akar

f.      aki igazi vágyakozó szeretetet ébreszt gyermekeiben egymás iránt

Ima éretted: Istenem, kérlek segítsd meg az olvasót, hogy megtapasztalja a dajkáló Isten szeretetét életében, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 2. fejezet

2. fejezet – A bűnösnek Krisztusra van szüksége (5. rész)

Hiába álmodoznak az emberiség haladásáról, hiábavaló egyeseknek az emberiség megmentésére irányuló törekvése, ha az elesett emberi nem segedelmének és reményének egyedüli forrását figyelmen kívül hagyják. "Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá" (Jak 1:17). Isten nélkül nincs kiválóság vagy tökéletes jellem, és az Istenhez vezető egyedüli út: Krisztus. Ő maga mondta: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam" (Jn 14:6).

A halálnál is erősebb az a szeretet, mellyel Isten vágyakozik földi gyermekei után. Fia feláldozásával az egész mennyet nekünk adta egyetlen ajándékban. Az Üdvözítő élete és halála, köztünk és Isten közötti közvetítése, az angyalok szolgálata, a Szentlélek esedezése, mindaz, ami által Isten bennünk hat és alkot - az elesett emberiség megváltását szolgálja.


2025. január 29., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 29 - SZERDA - Thesszalonikai első levél 1. fejezet

ÚJ KÖNYVET KEZDTÜNK EL OLVASNI - Jézushoz vezető út - Csatlakozz hozzánk

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Thesszalonikai első levél 1. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Tesszalonika%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Thesszalonika%201&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten maradandó értékeket teremt gyülekezetében. Pál a Szeretet himnuszában elmondja, hogy három maradandó érték létezik: a hit, a remény és a szeretet. Ebben a fejezetben beszámol arról, hogy a thesszalonikai gyülekezetben Isten mind a hármat megvalósította. Így ír erről: „emlegetjük a mi Istenünk és Atyánk színe előtt hitből eredő munkátokat, szeretetből jövő fáradozásotokat, és a mi Urunk Jézus Krisztus felől táplált reménységetek állhatatosságát.”        

2.    Ha Isten munkálkodik, van miért hálát mondani. Pál hálálkodik a thesszalonikai gyülekezetért, ahol három szombatot töltött és utána menekülnie kellett. Félt attól, hogy ilyen rövid idő alatt nem tudtak megerősödni a hitben, de amikor jó híreket kapott felőlük, nem szűnt meg ezért hálát mondani az Istennek. Pedig Thesszalonika nem volt könnyű terep. 200.000 lakosa volt a városnak, amely már akkor is szórakoztató központ volt. Lakói erősen bálványimádók voltak, Zeusz, Jánusz és Herkules pogány isteneket imádták, de főistenüknek a római Jupiter istent, Herkules atyját tartották, akitől hitük szerint az élet származott. Mindemellett erőteljes gazdasági központ is volt, ami szintén sok kísértést tartogatott.

3.    Isten művében erő és hatalom van. A thesszalonikai keresztények nem véletlenül tértek meg, és nem véletlenül lett olyan erős a hitük a próbákban is, hanem Isten hatalma által, amely az evangéliumban rejlik. Így olvassuk: „Mert a mi evangéliumunk nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem erővel, Szentlélekkel és teljes bizonyossággal is.”

4.    Isten igazi megtérésre vezet. Pál rövid munkássága ellenére a gyülekezet tagjai igazi megtérést tapasztaltak, amelyre felfigyeltek a városban, a tartományban és az egész országban, Mindenhová híre ment a hitüknek, ami ugyan olyan erőteljes misszió volt, mint Pál prédikálása. Sőt, Pál prédikálásának erőt kölcsönzött az, ahogy a thesszalonikai hívők életükkel bizonyították az evangélium hatalmát.   

5.    Isten tudatni szeretné mindenkivel, hogy Jézus visszajön. A levél egyik jellegzetessége, hogy minden fejezet Jézus visszatérésével fejeződik be, de ezen kívül hangsúlyos ez a téma. Ezek szerint ez a fejezet utolsó verse így hangzik: „és várjátok a mennyből Jézust, az ő Fiát, akit feltámasztott a halottak közül, aki megszabadít minket az eljövendő haragtól.”   

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki kegyelmét és békességét akarja adni mindenkinek

b.    akinek a gyermekei buzgón imádkoznak egymásért

c.    aki szeret és kiválaszt magának bennünket

d.    aki a Szentlélek örömét adja azoknak, akik befogadják az Igét

Ima éretted: Istenem, kérlek add, hogy az olvasó életében is jelen legyen a hit, a remény és a szeretet! Add, hogy olyan erős és példaértékű hitélete legyen, mint amilyen a tesszalonikai hívőknek volt, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 2. fejezet

2. fejezet – A bűnösnek Krisztusra van szüksége (4. rész)

Ugyanerre a hasonlatra utalt Jézus is a Náthánáellel folytatott beszélgetésében: "Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyílt eget, és az Isten angyalait, amint felszállnak és leszállnak az ember Fiára" (Jn 1:52). A hitehagyás következtében az ember elidegenedett Istentől; a föld elszakadt a mennytől. A köztük tátongó mélységet semmi sem hidalta át. Azonban Krisztus ismét helyreállította az ég és föld közötti összeköttetést. Áldozata áthidalta a bűn következtében keletkezett rettenetes szakadékot, úgy, hogy Isten angyalai újból kapcsolatban lehetnek az emberekkel. Krisztus újból összekapcsolja a tehetetlen, elesett és bűnös embert a végtelen hatalom Forrásával. 

2025. január 28., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 28 - KEDD - Kolossé levél 4. fejezet

ÚJ KÖNYVET KEZDTÜNK EL OLVASNI - Jézushoz vezető út - Csatlakozz hozzánk

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Kolossé levél 4. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Koloss%C3%A9iakhoz%204&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Koloss%C3%A9%204&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten kinyit és csukva hagy ajtókat. Pál börtönben van és azért imádkozik, hogy nyíljon ajtó az evangélium hirdetése előtt. Imádkozhatott volna azért is, hogy nyíljon meg a börtön ajtaja és szabaduljon meg, de őt nem igazán a szabadulása érdekelte, hanem az evangélium. Az evangélium terjedhet úgy is, hogy a börtön ajtaja zárva marad. Pált ennyire érdekelte az evangélium és kevésbé a saját szabadsága és kényelme. Ő Istent és az Ő ügyét helyezte az első helyre.        

2.    Isten az ima hasznos ajándékát adta népének. Pál arra kéri a gyülekezetet, hogy imádkozzanak érte, hogy ő az evangéliumot megfelelően hirdethesse. Az egyház akkor is az ima erejében élt és ez így van ma is. Egy imádkozó gyülekezet nem vallhat kudarcot. Ha megfelelően élnénk az ima ajándékával, az egyház nem ott tartana, ahol most van.

3.    Isten alkalmakat teremt a Róla való bizonyságtételhez. Viszont arra kér, hogy éljünk ezekkel a lehetőségekkel, értékeljük ezeket, és még arra is bátorít, hogy áldozzunk érte.

4.    Isten a kedvességben van jelen. Pál azt mondja, hogy amikor bizonyságot teszünk, legyünk kedvesek, beszéljünk szépen és szívhez szólóan. Nem színészkedésre és képmutatásra bátorít, hanem arra, hogy mi magunk legyünk valóban jó emberek és ezt a jóságot sugározza egész lényünk: „beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni.”   

5.    Isten műve együttműködést kíván. A fejezet végén Pál felsorolja a munkatársait, ami azt feltételezi, hogy munkatársi csapatának kiterjedt hálózata volt a föld minden részén. Isten műve már akkor, a kezdetek kezdetén is messze túllépte a kis helyi kezdeményezéseket, és sok ember együttműködését igényelte.   

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki szívén viseli a munkáltató-beosztott viszonyokat

b.    akinek mindig van miért hálát adni

c.    aki gondoskodik lehetőségek megteremtéséről a Róla való bizonyságtételhez

d.    aki a bölcsesség és a kedvesség forrása

e.    aki munkatársakat küld az Ő művébe a világ bármely részéről

Ima éretted: Istenem, kérlek nyiss ajtókat az olvasó előtt is, hogy bártan, bölcsen és kedves szavakkal tegyen bizonyságot szeretetedről és megváltási tervedről, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 2. fejezet

2. fejezet – A bűnösnek Krisztusra van szüksége (3. rész)

Nem elég Istennek atyai gondoskodását, szeretetét és irgalmasságát látnunk, nem elég, ha a törvény igazságát és bölcsességét felismerjük, és nem elég tudnunk, hogy azok a szeretet örökkévaló alapelveire épültek. Pál apostol ezt mind felismerte, amikor levelében kijelenti: "Megegyezem a törvénnyel, hogy jó". "Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó" (Róm 7:16, 12). Azonban szomorúan és elkeseredetten fűzi hozzá: "...de én testi vagyok, a bűn alá rekesztve" (Róm 7:14). Vágyakozott ama tisztaság és megújulás után, amelyet saját erejéből soha el nem érhetett, s azért így kiáltott fel: "Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?" (Róm 7:24). E fájdalmas kiáltás tört ki minden időben, mindenütt az aggódó lelkek ajkán. Ezek számára csak egyetlen felelet van: "Ímé az Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit!" (Jn 1:29).

Isten Lelke ezt az igazságot számos hasonlattal világítja meg és teszi érthetővé azok számára, akik bűneik terhétől szabadulni kívánnak. Jákóbot is bűntudata terhelte, mikor testvérét, Ézsaut megcsalta, és az atyai házból menekülni volt kénytelen. Elhagyatva, kitaszítva és elszakadva mindattól, ami az életet értékessé teszi, mindenekfelett egy gondolat nehezedett lelkére a legnagyobb súllyal, az, hogy bűnei elszakították Istentől, és a menny is elhagyta őt. Szomorúságában a puszta földre feküdt le, hogy kissé pihenjen; körülötte a csendes halmok, fölötte pedig a fenséges csillagpompájában ragyogó ég. Elaludt, és csodálatos álmot látott. A földről, amelyen feküdt, létra látszott az ég kapujáig felérni, és azon az Isten angyalai jártak fel s alá; közben a dicsőség hazájából a remény és vigasz isteni üzenete hallatszott. Ilyen módon jelentetett ki Jákóbnak az a Megváltó, aki kielégítheti lelkének vágyait és szükségleteit. Örömmel és hálával látta megnyilatkozni azt az utat, melyen ő, a bűnös, ismét közösségbe juthat Istennel. Álmának titokzatos létrája Jézust, az Üdvözítőt jelképezte, aki egyedüli közvetítő Isten és az emberek között.


2025. január 27., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 27 - HÉTFŐ - Kolossé levél 3. fejezet

ÚJ KÖNYVET KEZDTÜNK EL OLVASNI - Jézushoz vezető út - Csatlakozz hozzánk

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Kolossé levél 3. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Koloss%C3%A9iakhoz%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Koloss%C3%A9%203&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten már feltámasztott minket. Pál múlt időben beszél arról, hogy Isten feltámasztott minket, és arról is, hogy már meghaltunk. Pál azt mondja, hogy olyan immunisak kell legyünk a világ gonoszsága iránt, mintha meghaltunk volna és felmentünk volna a mennybe. Már nem azokkal a dolgokkal törődünk, amelyek itt e földön vannak, hanem az odafelvalókkal. Már nem vonzanak bennünket a világ dolgai. Olyan, mintha itt sem lennénk. Mintha már ott lennénk Istennél. Pál ezt javasolja nekünk: „Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás.”         

2.    Isten új életre támasztott fel minket. És ez az új élet semmiben sem hasonlít a régire. Amit régi életünkben szerettünk, ami jellemzett bennünket, mind megváltozott. Így írja le ezt Pál: „most azonban vessétek el magatoktól mindezt: a haragot, az indulatot, a gonoszságot, az istenkáromlást, és szátokból a gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymásnak, mert levetkőztétek a régi embert cselekedeteivel együtt.”

3.    Az Isten által feltámasztott új ember Őt tükrözi és Őt mutatja be. Ez Isten terve, hogy gyermekei életén keresztül sokan megismerjék Őt. Erről beszél Pál: „és felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt.”

4.    Istenben eggyé olvad minden különbözőség. Már nem választanak el egymástól különbözőségeink, mert „már nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség, barbár és szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus.” És ha ez megtörténik, akkor az egész életünk átalakul: „Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is.”

5.    Isten a szeretet által forraszt össze mindent. Pál azt mondja, hogy öltsük magunkra a szeretetet, mert az mindent tökéletesen összefog. Es ennek az eredménye az lesz, hogy „a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak.”

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    akinek a jobbján Krisztus ül

b.    akinek a választottai vagyunk

c.    aki azt akarja, hogy a Krisztus beszéde gazdagon lakozzék bennünk

d.    aki mindenkinek az életére hatással van: az asszonyok, a férjek, a gyermekek, a szülők, a szolgák, az urak életére és átalakítja azt

Ima éretted: Istenem, kérlek segítsd meg az olvasót, hogy úgy éljen, mint aki meghalt ennek a világnak és már a mennyország elvei szerint él, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 2. fejezet

2. fejezet – A bűnösnek Krisztusra van szüksége (2. rész)

Lehetetlen, hogy saját erőnkből kimenekülhessünk a bűn örvényéből, amelybe beleestünk. Szívünk hajlamai gonoszak, és mi ezen változtatni nem tudunk. "Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki" (Jób 14:4). "Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti" (Róm 8:7). Nevelésnek és képzésnek, az akaratfejlesztésnek és igyekezetnek megvan a maga kellő hatásköre, de e tekintetben teljesen tehetetlen. Külsőleg kifogástalan magaviseletet előidézhetnek ugyan, de a szívet átalakítani és a cselekvés titkos rugóit megtisztítani nem tudják. Előbb egy felsőbb hatalomnak kell a szívben működnie; felülről jövő új életre van szükség, mielőtt a bűnös ember a szentség állapotába juthat. Ez a hatalom: Krisztus. Egyedül az Ő kegyelme képes a lélek holt erőit megeleveníteni és Istenhez, szentséghez vezetni.

Az Üdvözítő maga mondta: "Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát" (Jn 3:3). Az embernek új szívet, új vágyakat, új indokokat és terveket kell nyernie, hogy új életet folytathasson. Végzetes tévedés azt hinni, hogy csak azt a jót kell bennünk tovább fejleszteni, amivel már természettől fogva rendelkezünk. "Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg" (1Kor 2:14). "Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek" (Jn 3:7). Krisztusról mondja az Írás: "őbenne vala az élet és az élet vala az emberek világossága" (Jn 1:4). "És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk" (ApCsel 4:12).

2025. január 26., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 26 - VASÁRNAP - Kolossé levél 2. fejezet

ÚJ KÖNYVET KEZDTÜNK EL OLVASNI - Jézushoz vezető út - Csatlakozz hozzánk

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Kolossé levél 2. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Koloss%C3%A9iakhoz%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Koloss%C3%A9%202&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten azt akarja, hogy erősödjünk meg a Benne való hitünkben és bizalmunkban. Pál sokat beszél a hamis tanítók elleni védelemről, de ez csak akkor valósul meg, ha hitünk Istenben megerősödik. Az ide vezető utat Pál így írja le: „hogy szívük felbátorodjék, összeforrva szeretetben, és eljussanak a teljes bizonyossághoz vezető ismeret egész gazdagságára: az Isten titkának, Krisztusnak ismeretére. Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve.” Ha ez megvalósul, akkor senki sem tud „megtévesztő szavakkal félrevezetni.         

2.    Isten a rend segítségével véd. Az Ószövetségből megtanultuk, hogy ahol rend van, ott nem fog az átok (lásd: Bálám története). Pál ezt a rendet látja a kolossébeli gyülekezetben. Ez a rend őket is védi, mégpedig a hamis tanítók ellen: „és örömmel látom a köztetek uralkodó szép rendet és Krisztusba vetett hitetek szilárdságát. Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne. Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által.”

3.    Isten fontos szerepet szán Krisztusnak. A tegnapi fejezetben ezt taglaltuk, de Pál ebben a fejezetben is foglalkozik vele, mert az a veszély fenyegette őket, hogy Krisztust háttérbe szorítják és elveszítik szem elől. Pál ebben a fejezetben is kiemeli Jézus fontos szerepét. Így akarja ezt szem előtt tartani: „Benne lakik az istenség egész teljessége testileg, és benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez, mert ő a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak. Benne vagytok körülmetélve is, de nem kézzel végzett körülmetéléssel, hanem a Krisztus szerinti körülmetéléssel, a bűn testének levetése által.”

4.    Isten nemcsak hatalmat adott Krisztusnak, hanem a megváltás munkáját is rábízta. Jézus nemcsak azért fontos a gyülekezetben, mert hatalma van, hanem azért is, mert csak rajta keresztül kaphatunk megváltást. Ha Jézust az első helyről hátrébb szorítják, az üdvösségük kerül veszélybe: „A keresztségben vele együtt eltemettek benneteket, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül. És titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és bűnös valótok körülmetéletlenségében, ővele együtt életre keltett megbocsátva nekünk minden vétkünket… Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk.”

5.    Isten a legfontosabbra tereli a figyelmet. A kolossébeliek leragadtak a szabályoknál, az ünnepeknél és a törvényeknél, amelyek fontosak ugyan, de nem léphetnek Krisztus helyébe. Akik így tesznek „nem ragaszkodnak a Főhöz: pedig ő tartja össze az egész testet inak és ízületek segítségével, és az őáltala növekszik az Isten szerinti növekedéssel.”

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    akinek a titka Krisztus ismerete

b.    aki meg akarja szilárdítani a Krisztusba vetett hitünket

c.    aki azt akarja, hogy hálaadásunk bőséges legyen

d.    aki nem akarja, hogy becsapjanak, megcsaljanak, megítéljenek és megtévesszenek bennünket

e.    aki nem akarja, hogy a versenydíjat (a pálmát) bárki elvegye tőlünk

f.      aki nem akarja, hogy bármivel, akár jó dolgokkal is helyettesítsük Krisztust

Ima éretted: Istenem, kérlek erősítsd meg az olvasóban a Benned való hitet és bizalmat, hogy így védve legyen a hamis tanítások, ámítások és csalások ellen, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUSHOZ VEZETŐ ÚT 2. fejezet

2. fejezet – A bűnösnek Krisztusra van szüksége (1. rész)

A bűnösnek Krisztusra van szüksége

Az ember teremtésekor nemes testi és lelki tulajdonságokat és képességeket kapott. Tökéletes, Istennel összhangban élő lény volt. Gondolatai tiszták, céljai szentek voltak. De az engedetlenség megrontotta ezeket az erőket és tulajdonságokat, s a szeretet helyét az önzés foglalta el. A bűn következtében az ember természete annyira legyengült, hogy saját erejéből képtelen volt a gonosz hatalmának ellenállni. Sátán foglya lett és az is maradt volna örökké, ha Isten szeretetétől ösztönözve, közbe nem lép. A kísértőnek az volt a szándéka, hogy Istennek az emberrel való, már a teremtésnél meglévő tervét keresztezze, s ezáltal fájdalmat és romlást hozzon a világra. Nem riadt vissza még attól sem, hogy minden rosszat az isteni teremtés következményének tűntessen fel.

Bűntelen állapotában az ember a legbensőbb és legboldogítóbb összeköttetésben állt azzal, akiben van a "bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve" (Kol 2:3). A bűnbeesés után azonban többé nem lelte örömét az ember a szentségben, és mindinkább elrejtőzött Isten jelenléte elől. A meg nem újult szív ma is hasonló állapotban van. Miután nem él összhangban Istennel, nem is talál örömet a vele való közösségben. A bűnös nem tudna örülni Isten jelenlétének, visszariadna a szent lények társaságától. Még ha szabadon léphetne is be a mennybe, nem volna öröm számára. Az önzetlen szeretet, amely ott uralkodik, és amely a legszorosabb összeköttetésben áll Isten végtelen szeretetével, nem találna visszhangra szívében. Gondolatai, érdekei és indokai épp az ellentétét képeznék azoknak, amelyek a menny ártatlan lakóinak szívét uralják. Zavaró hang lenne a menny összhangjában. Számára a menny a kínszenvedés lenne, vágyakozna elrejtőzni Előle, aki maga a világosság és minden öröm és boldogság központja. Istennek nem önkényes határozata zárja ki a gonoszokat a mennyből; alkalmatlanságuk folytán önmagukat zárják ki a boldog közösségből. Isten dicsősége reájuk nézve emésztő tűz lenne. Inkább választanák a pusztulást és halált, csakhogy elrejtőzhessenek annak tekintete elől, aki értük a kereszten meghalt.