Higgyetek az Ő prófétáinak - június 10 - SZOMBAT - Zsoltárok 35

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 35 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsolt%C3%A1rok%2035&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsolt%C3%A1rok%2035&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Istent megszabadít a fizikai támadásoktól. Dávidot sokféle támadás érte. Ezek egy része fizikai támadás volt. Története az ellene indított támadások története, de az Istennel szerzett tapasztalatok története is. Dávid Istenre bízta ezeket, hogy oldja meg. Ezt mondta: „Perelj Uram a velem perlőkkel; harcolj a velem harcolókkal.”

2.    Istent megszabadít a lelki támadásoktól. A lelki támadások veszélyesebbek lehetnek a fizikai támadásoknál. Dávidnak ezekből is jutott bőségesen, de ezeket is Istenre bízta. Ahelyett, hogy ő próbálta volna megoldani, vagy igazságot szolgáltatni önmagának, Istenre bízta. Isten pedig a legjobb válaszokat tudta adni ezekre.

3.    Isten magasztalása az igazi védelem a támadások ellen. Miközben Dávidot fizikai és lelki támadások érik, ő Istent dicsőíti. Foglakozhatott volna az ellenséggel is. Szidhatta volna őket, sorolhatta volna a bűneiket (bizonyos mértékben azért meg is tette), de az Isten dicsőítése ennél hatékonyabbnak bizonyult.

4.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki Szabadító, igazságos Bíró

b.    aki harcol ellenségeinkkel – nem mindig úgy, ahogy elgondoljuk, vagy ahogy Dávid elgondolta, de kezelésbe veszi ellenségeinket

c.    aki megérteti velünk, hogy nem vagyunk egyedül mindennapi harcainkban

d.    akinek még bosszúálló gondolatainkat is elmondhatjuk, mert ő megért bennünket és kigyógyít bosszúvágyunkból

e.    aki megálljt parancsol a bosszúnak

f.      aki megérti az ember sóhaját

g.    akit dicsőíteni fogunk, ha megértjük hozzánk való viszonyulását

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 13. fejezet

13. fejezet – HOLLANDIA ÉS SKANDINÁVIA (7. rész)

Ezen az összecsapáson, jóllehet kevésbé ismert helyen folyt, kiderült, hogy "milyenek azok az emberek, akik a reformátorok seregének közkatonái. Nem írástudatlan, szűk látókörű, nagyhangú, vitatkozó emberek voltak. Távolról sem. Olyan emberek voltak, akik Isten Igéjét tanulmányozták, és jól tudták, hogyan kell forgatni azokat a fegyvereket, amelyekkel a Biblia arzenálja ellátta őket. Műveltségben megelőzték korukat. Ha figyelmüket csupán olyan ragyogó központokra irányítjuk, mint Wittenberg és Zürich, és oly illusztris nevekre, mint Luther és Melanchton, Zwingli és Oecolompadius, hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy ők a mozgalom vezetői voltak, akiktől természetszerűleg bámulatos képességek és nagy vívmányok várhatók, de ugyanez nem várható el a közkatonáktól. Nos, forduljunk csak Svédország ismeretlen színtere felé, és vizsgáljuk a kevésbé híreseket, a mesterektől a tanítványokig! Olaf és Laurentius Petrit! És mit találunk? Tudósokat és teológusokat, olyan embereket, akik jól ismerték az evangéliumi igazság egész rendszerét, és akik könnyűszerrel legyőzték az iskolák szofistáit és Róma méltóságait. "

E vita eredményeképpen a svéd király elfogadta a protestáns vallást, és nem sokkal ezután a nemzetgyűlés is állást foglalt mellette. Olaf Petri lefordította az Újtestamentumot a svéd nyelvre, és a király kívánságára a két testvér vállalkozott az egész Biblia lefordítására is. Így a svédek most először kapták anyanyelvükön kezükbe Isten Szavát. Az országgyűlés a következő rendeletet hozta: a lelkészeknek országszerte magyarázniuk kell a Szentírást; a gyermekeket az iskolában arra kell tanítani, hogy olvassák a Bibliát.

Az evangélium áldott világossága feltartóztathatatlanul és biztosan eloszlatta a tudatlanság és babonaság sötétségét. A katolicizmus zsarnoksága alól felszabadult nemzet olyan erős és nagy lett, mint soha azelőtt. Svédország a protestantizmus egyik védőbástyája lett. Egy évszázaddal később, a legnagyobb veszély idején, ez a kicsi és mindeddig gyenge nemzet az egyetlen volt Európában, amely segédkezet mert nyújtani, és a harmincéves háborúban iszonyatos harcot vívó Németország megszabadítására sietett. Úgy tűnt, hogy már- már egész Észak-Európa újra Róma zsarnoksága alá kerül. Svédország seregei segítették Németországot abban, hogy határt szabjon a pápaság sikereinek, türelemre bírja a protestánsok - mind a kálvinisták, mint a lutheránusok - iránt. Nekik köszönhető, hogy a reformációt elfogadó országok visszakapták a lelkiismereti szabadságot.