2023. június 9., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - június 9 - PÉNTEK - Zsoltárok 34

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 34 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsolt%C3%A1rok%2034&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsolt%C3%A1rok%2034&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.   Istent dicsőíteni lehet minden körülmények között. Dávid igen szorult helyzetbe került a filiszteusok földjén. Az élete forgott kockán. És még ilyen körülmények között is volt ereje és kedve áradozni Isten jóságáról és Isten nagyságáról. Mi általában magunk alá kerülünk hasonló helyzetben, a szomorúság és levertség lesz úrrá rajtunk. Nem biztos, hogy ilyen helyzetben az Istenről való áradozás a legfőbb dolgunk. Viszont a legjobb és leghasznosabb, amit tehetünk. Dávidot senki sem kényszerítette erre, hanem a szívében felgyülemlő hálát és dicsőítést engedte szabadon.

2.   Az istenfélelem az ember legfőbb dolga. A hármas angyali üzenet is erre hívja fel a figyelmünket. Dávid a legjobb példát szolgáltatja erre. Féli az Istent, de nem fél az Istentől. Nem elmenekül Isten elől félelmében, hanem hozzá menekül, és erre hívja fel embertársait is, hogy féljék az Istent. Tiszteljék Őt, de ne féljenek és ne meneküljenek előle.

3.   Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.   aki minden körülmények között dicséretreméltó

b.   aki minden félelmünkből kiment, ha Őt féljük

c.    aki mérhetetlen jóságának felismerése dicsőítésre késztet

d.   akiben bízhatunk, mert tenyerén hordoz bennünket

e.   aki megment attól, amitől rettegünk

f.     aki megtanít arra, hogyan cselekedjünk helyesen

g.   akinek angyalai őrt állnak gyermekei mellett

h.   aki jó Isten

i.     aki közel van a megtört szívű emberekhez

j.     aki megváltja szolgái életét

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 13. fejezet

13. fejezet – HOLLANDIA ÉS SKANDINÁVIA (6. rész)

Svéd ifjak, akik Wittenberg kútjából ittak, elvitték az élet vizét honfitársaiknak. Ketten a svéd reformáció vezetői közül, Olaf és Laurentius Petri, egy orebroi kovács fiai, akik Luther és Melanchton tanítványai voltak, a megtanult igazságot szorgalmasan továbbadták. Akárcsak a nagy reformátor, Olaf is felrázta a népet lelkesedésével és ékesszólásával. Laurentius pedig, miként Melanchton, művelt, meggondolt és higgadt volt. Mindketten buzgó, nagy teológiai tudású, kegyes emberek voltak. Rendíthetetlen bátorsággal hirdették az igazságot. A katolikusok támadása nem maradt el. Papjaik nyugtalanságot szítottak a tudatlan, babonás nép között. Olaf Petrit gyakran megtámadta a csőcselék, és több alkalommal épp hogy csak megmenekült. E reformátorokat azonban a király pártfogolta és védte.

A római egyház uralma alatt a nép elnyomásban élt, és elszegényedett. Nem volt Bibliájuk. És mivel pusztán szimbólumokból és szertartásokból álló vallásuk volt, amely nem gyújtott világosságot lelkükben, visszatértek pogány elődeik szokásaihoz és babonás hiedelmeihez. A nemzet civakodó pártokra oszlott. A folytonos viszálykodás növelte mindnyájuk nyomorát. A király reformációt akart mind az államon, mind az egyházon belül, és örömmel fogadta e jó képességű emberek segítségét a Róma elleni harcában.

A svéd királynak és vezető embereinek jelenlétében Olaf Petri nagyon ügyesen védte a reformált vallás tanításait Róma képviselőivel szemben. Kijelentette, hogy az egyházatyák tanításait csak akkor szabad elfogadni, ha megegyeznek a Szentírással; hogy a Biblia olyan világosan és egyszerűen tárja fel az alapvető hitelveket, hogy mindenki megértheti őket. Krisztus ezt mondta: "Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem" (Jn 7:16). Pál pedig kijelentette, hogy átkozott lenne, ha bármilyen más evangéliumot hirdetne, mint amit kapott (Gal 1:8). "Akkor hogyan merészelnek mások kényük-kedvük szerint dogmákat csinálni - mondta a reformátor -, és azt mondani, hogy ezeknek a megtartása szükséges az üdvösséghez. "

Bebizonyította, hogy az egyház rendelkezései nem érvényesek, ha ellenkeznek Isten parancsolataival. Képviselte a nagy protestáns elvet, amely szerint "a Biblia és csakis a Biblia" a hit és a gyakorlat egyedüli mércéje.


1 megjegyzés: