Higgyetek az Ő prófétáinak - június 7 - SZERDA - Zsoltárok 32

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 32 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsolt%C3%A1rok%2032&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsolt%C3%A1rok%2032&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Isten elfogadja az őszinte bűnbánatot. Ez a zsoltár az egyik legszebb bűnbánati zsoltár. Isten nem csupán elfogadja a bűnbánatot, hanem Szentlelke által Ő teremti meg az emberben. Ez a zsoltár a bűnvallás fontosságára is felhívja a figyelmet. Mi emberek hajlamosak vagyunk rejtegetni bűneinket Isten és egymás előtt. Nehezünkre esik bevallani önmagunk és mások előtt, hogy gyengék és esendőek vagyunk. Dávidot is megkísértette ez, de rájött arra, hogy rendezetlen bűnei felemésztik testi-lelki egészségét. Felismerése bűnvallásra, igazi felszabadulásra és megkönnyebbülésre vezette őt. A bűnvallásunk nem Istennek tesz jót, hanem nekünk.

2.    Isten teljeskörű bocsánatban részesít. Isten bűnbocsánata nem csupán egy jogi aktus, hanem egy megtisztító, felszabadító folyamat. Ennek ábrázolására a zsoltár három fogalmat használ:

a.    Megbocsát. A megbocsátás helyreállítást, megbékélést jelent. Isten bocsánata által helyreáll a közösségünk Istennek

b.    Elfedez. Isten elfedezi a bűneinket. Isten nem szétkürtöli a bűneinket, hanem elfedezi azokat. Kicsit nehéz megértenünk, hogy Isten célja nem az, hogy leleplezzen bennünket az emberek előtt, hanem hogy elfedezze jellemünk rossz vonásait

c.    Nem tulajdonít. Miközben még természetünk bűnre hajlik és a valóságban el is követünk bűnöket, Isten igaznak nyilvánít, azaz nem tulajdonítja nekünk bűneinket. A valóságban vannak bűneink, de Isten úgy tekint ránk, mintha soha nem vétkeztünk volna. 

3.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki a bocsánat semmihez sem hasonlítható boldogságában részesíti az embert

b.    akinek érintése az emberi erő ellankadását jelenti abban az esetben, amikor az ember takargatja bűneit

c.    akinek érintése az emberi erő felélénkülését és megújulását jeleneti abban az esetben, amikor az ember megvallja bűneit

d.    aki várja, hogy terhétől megszabadíthassa bűnvalló gyermekeit

e.    aki elé az ember bármikor járulhat, hogy oltalmat és bölcsességet kapjon

f.      aki megérteti az emberrel, hogy a bűnök őszinte rendezése örömteli szívet eredményez

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 13. fejezet

13. fejezet – HOLLANDIA ÉS SKANDINÁVIA (4. rész)

Az üldözők dühe olyan nagy volt, akárcsak a mártírok hite. Nemcsak férfiak, hanem törékeny asszonyok és fiatal lányok is rendíthetetlen bátorságról tettek bizonyságot. "Feleségek a férjük máglyája mellé álltak, s miközben azok tűzhalált szenvedtek, vigasztaló szavakat mondtak nekik, vagy zsoltárokat énekeltek, hogy bátorítsák őket. " "Fiatal nők feküdtek élve a sírba, mintha csak éjszakai nyugovóra térnének, vagy indultak a vesztőhelyre a legszebb ruhájukban, mintha menyegzőjükre mennének. "

Miként abban az időben, amikor a pogányság meg akarta semmisíteni az evangéliumot, a keresztények vére most is magvetés volt. Az üldözés növelte az igazság tanúinak számát. A nép tántoríthatatlan elszántságától feldühödött császár évről évre kegyetlenebb volt, de hiába. A nemes lelkű Orániai Vilmos uralkodása alatt a forradalom végül azt eredményezte, hogy Hollandia népe szabadon imádhatta Istent.

Piedmont hegyei között, Franciaország alföldjein és Hollandia partvidékén az evangélium előrehaladásának útját követőinek vére jelezte. Az északi országokban azonban békés fogadtatásra talált az evangélium. Skandináviába a Wittenbergből hazatérő diákok vitték a reformált vallást. Luther írásainak kiadása nyomán a világosság tovább terjedt. Észak egyszerű, edzett népe elfordult Róma romlottságától, pompájától és babonáitól, és örömmel fogadta a Biblia tisztaságát, egyszerűségét és életadó igazságait.

Tausen, "Dánia reformátora" parasztfiú volt. Már korán bizonyságát adta éles eszének. Tanulni vágyott, de szülei körülményei ezt nem tették lehetővé. Ezért kolostorba vonult. Tiszta életével, szorgalmával és megbízhatóságával megnyerte a rendfőnök jóindulatát. A vizsgáztatáskor kiderült, hogy olyan képességei vannak, amelyekkel egyszer majd jó szolgálatot tehet az egyháznak. Lehetőséget kapott arra, hogy valamelyik német vagy holland egyetemen tanuljon. Az ifjú diák maga választhatott e két ország egyetemei között, egy kikötéssel, hogy Wittenbergbe nem mehet. Az egyház diákját nem veszélyeztetheti az eretnekség mérge - mondták a szerzetesek.