MEGHALLGATHATOD itt: http://podcastmachine.com/podcasts/19165
Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - KRISZTUS PÉLDÁZATAI 29. fejezet
174. nap
Krisztus
nem azt mondja követőinek, hogy igyekezzenek világítani; hanem így szól:
"Fényljék a ti világosságtok!" (Mt 5 :16.) Ha Isten kegyelmében
részesültetek, fénye bennetek van. Távolítsátok el az akadályokat, és az Úr
dicsősége megmutatkozik. Akkor árad a fény, hogy áttörje és eloszlassa a
sötétséget. Önkéntelenül is világíttok magatok körül.
Amikor
Krisztus kinyilatkoztatja dicsőségét az ember lénye által, olyan közel hozza a
mennyet az emberekhez, hogy a szentek szentjének szépsége láthatóvá lesz
mindazokban, akikben Krisztus lakik. A bennük lakozó Krisztus dicsősége foglyul
ejt másokat is. E kitárulkozás nyomán pedig megtért lelkek magasztaló és
hálaadó énekükkel megdicsőítik Istent, aki minden jó ajándék Forrása.
"Kelj
fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad
feltámadt" (Ésa 60:1). A Vőlegény fogadására készülőknek szól ez az üzenet.
Krisztus eljön hatalommal és nagy dicsőséggel; a maga dicsőségével és az Atya
dicsőségével. Vele jönnek a szent angyalok. Miközben az egész világot sötétség
borítja, Krisztus szentjeinek lakhelyén világosság lesz, és felfogják második
eljövetelének első fénysugarát. A makulátlan tiszta fény az Ő tündöklő lényéből
sugárzik, és imádják mindazok, akik szolgálták. Míg a gonoszok menekülnek
közeléből, követői örvendeznek. Jób pátriárka, átfogva tekintetével az időt
Krisztus második adventjéig, így szólt: "Akit magam látok meg magamnak; az
én szemeim látják meg, nem más" (Jób 19: 27). Krisztus mindennapi társa és
meghitt barátja hűséges követőinek, akik Istennel szoros kapcsolatban és
állandó közösségben élnek. Rajtuk támad fel az Úr dicsősége. Visszatükrözik Isten
dicsőségének fényét, amelyet Jézusban látnak. És amikor a Király eljön a maga
fenségében, örvendeznek dicsőségének és ragyogásának fényes sugaraiban.
Alkalmasak a mennyei lények társaságára, mert a menny szívükben él.
Felemelt
fejjel, az Igazság Napjának rájuk hulló fényes sugaraiban, megváltásuk
elérkeztén örvendezve, e szavakkal fogadják a Vőlegényt: "Ímé Istenünk,
akit mi vártunk és aki megtart minket" (Ésa 25:9).
"És
hallám mintegy nagy sokaság szavát, és mintegy sok vizek zúgását, és mintegy
erős mennydörgések szavát, mondván: Alleluja! mert uralkodik az Úr, a mi
Istenünk, a Mindenható. Örüljünk és örvendezzünk, és adjunk dicsőséget néki,
mert eljött a Bárány menyegzője, és az Ő felesége felkészítette magát ... és
monda nékem: Írd meg: Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára
hivatalosak." Ő "uraknak Ura és királyoknak Királya; és akik vele
vannak: "hivatalosak és választottak és hívek." (Jel 19: 6-9; 17:14).
Mai bibliai szakasz: 5 Mózes 22. fejezete
Nagyon sokan illetik erős kritikával a Mózes
ötödik könyve 22. fejezetét, mint ami, úgymond, egy elrémisztő példája az ószövetségi
törvény érzéketlenségének, amit a nemi erőszak áldozatai iránt tanúsított.
Ugyanakkor, ha közelebbről megvizsgáljuk a szövegkörnyezetet, akkor ennek éppen
az ellenkezője derül ki.
Ez a szakasz két olyan főbb
helyet nevez meg, ahol a még érintetlen lányokat az ókori Izraelben szexuális
erőszak érhetett: a falvakat, illetve a városokon kívüli elhagyatott
területeket. Fontos megfigyelnünk, hogy ezt a kettőt milyen döntő mértékben
megkülönbözteti ez a törvény.
Ha egy nő egy városban vagy faluban élt illetve tartózkodott, a környezetében sok férfi volt, akik a segítségére siethettek. Ez sokat elmond nekünk arról, hogy milyen komolyan felkészültek Izraelben a férfiak és a felnőtt fiúk arra, hogy őrködjenek a nők erényei felett, és szükség esetén ott teremjenek, és megvédelmezzék őket bármi áron. Ne feledjük, hogy olyan településekről van szó, ahol az ablakokban nem volt üvegezés, a lakóépületek inkább csak kis kunyhószerű házikók voltak, gyakran közös falakkal. Ebből arra következtethetünk, hogy egy nőtől gyakorlatilag minden pillanatban mindössze néhány méterre volt a segítség. Továbbá, ez a törvény, amely ebben a kultúrában együtt járt a férfiak őrködő gondnokságával, azt az állandó biztonságérzetet adta a nőknek, hogy csak kiáltaniuk kell, és ott a segítség. Ezen a háttéren, ha egy nő csendben maradt, akkor ez azt jelentette mindazok számára, akik felelősek voltak érte, hogy készségesen belegyezett az aktusba.
Ha egy nő egy városban vagy faluban élt illetve tartózkodott, a környezetében sok férfi volt, akik a segítségére siethettek. Ez sokat elmond nekünk arról, hogy milyen komolyan felkészültek Izraelben a férfiak és a felnőtt fiúk arra, hogy őrködjenek a nők erényei felett, és szükség esetén ott teremjenek, és megvédelmezzék őket bármi áron. Ne feledjük, hogy olyan településekről van szó, ahol az ablakokban nem volt üvegezés, a lakóépületek inkább csak kis kunyhószerű házikók voltak, gyakran közös falakkal. Ebből arra következtethetünk, hogy egy nőtől gyakorlatilag minden pillanatban mindössze néhány méterre volt a segítség. Továbbá, ez a törvény, amely ebben a kultúrában együtt járt a férfiak őrködő gondnokságával, azt az állandó biztonságérzetet adta a nőknek, hogy csak kiáltaniuk kell, és ott a segítség. Ezen a háttéren, ha egy nő csendben maradt, akkor ez azt jelentette mindazok számára, akik felelősek voltak érte, hogy készségesen belegyezett az aktusba.
Ez az eset szöges ellentéte annak a
törvénynek, ami azokra a nőkre vonatkozik, akiket egy elhagyatott helyen ért
szexuális erőszak. Hogyha feltételezhető volt, hogy senki sem hallhatta a
segélykiáltását, az illető nőt automatikusan ártatlannak tekintették, és
felmentették a büntetés alól. Ellentétben sok korabeli törvénnyel, a nemi
erőszakra vonatkozó izraelita törvény nem írta elő, hogy tanúk igazolják az
ártatlanságot.
Habár nehéz megértenünk mai
kultúránk hátterén, mégis sok nő (mint pl. Támár a 2. Sámuel 13. fejezetében)
inkább feleségül ment ahhoz, aki erőszakot vett rajta, minthogy férjezetlen
maradjon, és következésképpen gyermektelen is egész életében.
Isten igazságos, és gondosan őrködik életünk minden apró részlete felett. Mint oly sok más szabály és törvény az Ószövetség fejezeteiben, ez a fejezet is igazolja Atyánk jellemét, aki hajunk szálát is számon tartja. Annak a kultúrának a sötétsége közepette, amely nem igazán tulajdonított a nőknek olyan értéket, amilyet Isten a teremtéskor nekik szánt, a Teremtő a nők védelmére kelt és megparancsolta, hogy védelmezzék őket, és higgyenek szavuknak.
Nicole Parker
Southern Adventist University
22. heti
olvasmány a KRISZTUS
PÉLDÁZATAI 29.
fejezeteihez (december 27-jan 2).
Jézus jön! Jézus jön!
Ez volt a himnusza Jézus sok követőjének. És ez is kell hogy legyen. Jézus
ígéretei biztosak; bízhatunk bennük. Ő megígérte: "Újra eljövök és
magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek" (Jn
14:3). Ez egy bátorító és motiváló ígéret.
De... mi történik ha nem elég hamar jön? Hogyan
jövünk helyre, amikor rekedtre kiabáltuk magunkat abban a reményben, hogy a vég
közel van, hogy aztán rájöjjünk, hogy "a vőlegény késik" (Mt
25:5)?
A szüzekről szóló példázatában Jézus kiválóan
szemléltette azt a kihívást, ahogyan keresztények az Ő eljövetelének késéséhez
viszonyulnak. Ez egy kettős üzenet: meg kell őriznünk a sürgetés érzetét,
ugyanakkor vigyáznunk kell arra is, hogy ne haladjunk el az Isten-adta jelen
lehetőségei mellett amiatt a várakozásunk miatt, hogy a vég közel. A kiegyensúlyozatlan
hozzáállás gyakran vezetett ahhoz a vádhoz, hogy a keresztények annyira mennyei
gondolkozásúak, hogy a földi jó dolgokat észre sem veszik.
Bibliai szempontból a második advent
közelsége késztet bennünket arra, hogy áldás legyünk a jelen világban.
Jeffrey Rosario
a Light Bearers
szónoka
USA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése