MEGHALLGATHATOD itt: http://podcastmachine.com/podcasts/19165
Új olvasmány a fejezet végén a
Pátriárkák és próféták 5. fejezetéhez
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 5. fejezet 197. nap
Kain
zúgolódva lépett Isten elé. Nem hitt a megígért áldozatban, és abban, hogy
szükség volna áldozatok bemutatására. Ajándéka semmiféle bűnbánatot nem
fejezett ki. Úgy érezte, mint ahogy most is sokan, hogy Isten tervének pontos
követésével elismerné gyengeségét, és azt, hogy megváltását teljesen a megígért
Megváltó engesztelésétől várja. A függetlenség útját választotta. Saját
érdemeivel jött. Nem akart bárányt hozni, és vérét az áldozatba keverni, hanem
a saját gyümölcseit, saját munkájának eredményeit mutatta be; mintha
áldozatával szívességet tenne Istennek, ami által elnyerheti jóváhagyását. Kain
engedelmeskedett abban, hogy oltárt épített; abban, hogy áldozatot hozott, de
csak részben engedelmeskedett. A lényeges részt - annak elismerését, hogy
szüksége van Megváltóra - kihagyta.
Ami
születésüket és neveltetésüket illeti, ezek a testvérek egyformák voltak.
Mindkettő bűnös volt, és mindketten elismerték Isten igényét - hogy őt
tisztelniük és imádniuk kell. Vallásuk egyformának látszott egy bizonyos
pontig, de azon túl nagy volt a kettő között a különbség.
"Hit
által vitt Ábel becsesebb áldozatot Istennek, mint Kain" (Zsid 11:4). Ábel
felfogta a megváltás nagyszerű alapelveit. Tudta, hogy bűnös. Látta, hogy Isten
és közte ott van a bűn és büntetése: a halál. Bemutatta a megölt áldozatot, a
feláldozott életet. Így ismerte el a törvény követelményeit, amelyet áthágott.
A kiontott véren keresztül az eljövendő áldozatra, a Golgotán haldokló
Krisztusra tekintett. Bízva az ott történő engesztelésben, tudta, hogy Isten őt
igaznak tartja és elfogadta áldozatát.
Mai Bibliai szakasz: Józsué 11
Amit Isten ígér, azt be is teljesíti. Tőlünk
annyit vár, hogy együttműködjünk Vele. Ahogy Józsué előrehaladt Kánaán
elfoglalásában, az északi városok királyai összefogtak, hogy megtámadják az
izraelitákat. „Ekkor monda az Úr Józsuénak:
Ne félj tőlük, mert holnap ilyenkorra mindnyájukat átdöfötten vetem az Izráel
elé” (6.
vers). Józsué hallgatott az Úrra,
továbbhaladt hitben és engedelmességben. Tudta, hogy bármit is parancsol Isten,
utat nyit népe számára, hogy kivitelezhesse.
Az izraelitáknak nem
lovakban és harci szekerekben kellett bízniuk, hanem az Úrban, amit meg is
tettek. Az Úr sikert adott Józsuénak, és a fejezet így ér véget: „Elfoglalá
azért Józsué az egész földet egészen úgy, amint az Úr mondotta vala Mózesnek,
és adá azt Józsué örökségül Izráelnek, osztályrészeikhez képest, nemzetségeik
szerint. A föld pedig megnyugovék a harctól” (23. vers). Ez azt jelentette, hogy nem volt további ellenség,
ami egységes erőt képviselt volna, így a földet feloszthatták a törzsek között.
Mindazonáltal minden törzsnek le kellett még győznie a kánaániakat a számukra
kisorsolt területeken.
Sok esetben úgy tűnik, hogy
az ellenségeink, legyenek azok lelki, tanulmányi, szociális, fizikai vagy
szakmai gondok, túl sokan vannak, és túl erősek ahhoz, hogy legyőzzük őket. De
emlékeznünk kell arra, hogy Isten képes nekünk segíteni, ahogyan megsegítette
Józsuét, és Ő maga fogadta, hogy segít nekünk felülkerekedni az előttünk lévő
akadályokon személyes életünkben, és az Ő győzelmét adja nekünk!
Willie Edward Hucks II
26. heti
olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS
PRÓFÉTÁK 5.
fejezetéhez (január 24-30).
Bár tragikus és
erőszakos történet ez, mégis fontos leckéket tartogat számunkra, ami a
megváltási tervet illeti. Kain és Ábel szülei számára Isten felfedte a
megváltási tervet és azon igyekezetét, hogy az emberiséget kiváltsa
engedetlenségének iszonyatos következménye alól (1Móz 3:15). Ebben a tervben
benne foglaltatott az „asszony magvának” áldozati halála, ahogyan ezt ábrázolta
a bőr ruha, amelyet Isten adott Ádámnak és Évának (1Móz 3:21). Kain és Ábel
ennek megfelelő utasításokat kapott, és meg lett nekik tanítva, Isten milyen
fajta áldozatokat fogadhat el.
Mindemellett, ahogyan Ádám és Éva tették,
Kain is félremagyarázta és félreértette Isten szavát. Fejben Kain olyan
megváltási tervet készített, amelyben nem volt szükség az „asszony magvának”
áldozati halálára. Ábel viszont engedelmeskedett a kapott utasításoknak és hit
által követte azokat.
E történet tematikus bevezetés a rákövetkező
bibliai történetekbe. Az emberi bűn tragédiája szörnyen nagy hatása, amelyet az
összes generációra tesz. És valamennyi bűn gyökerénél ez a tragikus történet
található: annak visszautasítása, hogy Istent az ő utasításai szerint imádjuk.
Nem ezért adta Isten a Tízparancsolat első négy parancsolatát? A nagy küzdelem
először is az imádatról szól. Az igaz hit az Isten igaz tiszteletéhez vezet,
nem pedig az én imádatához.
Denis Fortin
Andrews University
Theological Seminary
Fordította: Gősi
Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése