2016. november 13., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 13 - VASÁRNAP - Zsoltárok 13

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Új olvasmány a fejezet végén a Pátriárkák és próféták 65. fejezetéhez

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 65. fejezet 490. nap

65. Dávid nagylelkűsége

Az Úr papjainak embertelen lemészárlása után, amit Saul rendelt el, "Akhitób fiának, Akhiméleknek egy fia azonban, akit Abjáthárnak hívtak, elmenekült, és Dávid után futott. És megmondá Abjáthár Dávidnak, hogy megölette Saul az Úrnak papjait. Dávid pedig monda Abjáthárnak: Tudtam én azt már aznap, mert ott volt az Edomita Doég, hogy bizonyosan megmondja Saulnak. Én adtam okot atyád egész házanépének halálára. Maradj nálam, ne félj; mert aki az én életemet halálra keresi, az keresi a te életedet is, azért te bátorságosan lehetsz mellettem" (1Sám 22:20-23).
Dávid, akit a király állandóan üldözött, sehol sem talált biztonságos helyet magának. Időközben bátor harcosai csoportjával Kehilla városát megvédte a filiszteusoktól. Nem érezte magát biztonságban azok között sem, akiket megszabadított. Ezért elment Kehillából és Zif pusztájában keresett magának menedéket.

Ebben az időben, amikor Dávid ösvényére oly kevés fény hullott, megörvendeztette őt Jonathán váratlan látogatása, aki megtudta menedékhelyét. Drágák voltak azok a pillanatok, amelyeket ez a két barát egymás társaságában töltött. Elmondták tapasztalataikat. Jonathán ilyen szavakkal erősítette Dávid szívét: "Ne félj, mert Saulnak, az én atyámnak keze nem fog utolérni téged, és te király leszesz Izráel felett, és én második leszek te utánad, és Saul is, az én atyám, tudja, hogy így lesz" (1Sám 23:17). Ez a beszélgetés Isten csodálatos útjairól, felbátorította a sokat zaklatott menekülőt. "És szövetséget kötének ketten az Úr előtt. És Dávid az erdőben marada, Jonathán pedig hazament" (1Sám 23:18). Jonathán látogatása után Dávid a következő dicsérettel erősítette meg lelkét. Hárfája kíséretével énekelte:

"Az Úrban bízom;
hogy mondhatjátok az én lelkemnek:
fuss a ti hegyetekre, mint a madár?!
Mert ímé, a gonoszok megvonják az íjat,
ráillesztették nyílókat az idegre,
hogy a sötétségben az igazszívűekre lövöldözzenek.
Mikor a fundamentomok is elrontattak,
mit cselekedett az igaz?
Az Úr az ő szent templomában,
az Úr trónja az egekben;
az ő szemei látják,
szemöldökei megpróbálják az emberek fiait.
Az Úr az igazat megpróbálja,
a gonoszt pedig, az álnokság kedvelőjét,
gyűlöli az ő lelke" (Zsolt 11:1-5).

A zifeusok pedig, akiknek vidékére menekült Dávid, Kehillából üzenetet küldtek Saulnak Gibeába, hogy tudják Dávid tartózkodási helyét, és elvezetik őt oda. Dávidot azonban figyelmeztették szándékukról és ezért megváltoztatta rejtekhelyét; Máon pusztája és a Holt-tenger között elterülő hegyek között keresett menedéket.

Ismét üzenetet küldtek Saulnak: "Ímé Dávid az Engedi pusztájában van. Maga mellé vőn azért Saul az egész Izráel közül háromezer válogatott embert, és elment, hogy megkeresse Dávidot és az ő embereit a vadkecskék kőszikláin" (1Sám 24:2-3). Dávid társaságában akkor csak hatszáz ember volt, Saul pedig háromezer főből álló hadsereggel vonult ki ellene. Isai fia és emberei egy elhagyatott barlangban várakoztak Isten utasítására, hogy mit is tegyenek. Saul sietve törtetett fel a hegyre. Ott félre kellett mennie, ezért elhagyta seregét és egyedül ment be éppen abba a barlangba, amelyben Dávid és emberei rejtőzködtek. Amikor Dávid emberei ezt észrevették, arra ösztönözték vezérüket, hogy ölje meg Sault. Azt a tényt, hogy a király most hatalmukban van, azzal magyarázták, hogy maga Isten adta kezükbe ellenségüket. Dávid is kísértésbe esett, hogy így nézze a dolgot, de lelkiismerete megszólalt és ezt mondta: "Ne illessétek az Úr felkentjét!"

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 13

Az érzelmek micsoda hullámvasútját találjuk a 13. zsoltárban! Az énekes valahogy eljut a csüggedéstől a bizalomig. Nem értem, hogyan működik ez a folyamat a dalszövegírók/énekesek érzelmi világában – jobban „érzik” magukat a zsoltár végéhez érve? Abban azonban megegyezhetünk, hogy amikor úgy is látszik: Isten nincs jelen, olyankor is az Ő szeretete az az alap, amire számítani lehet.

Hogy fogalmunk legyen arról, miként történik ez, nézzük meg a zsoltár végét: „Éneklek az Úrnak, mert jót tett velem.” Egyre több tanulmány mutat rá arra, hogy a hálás lelkület, az áldások számontartása és az elégedettség gyakorlása valós hatással vannak az ember érzelmi állapotára.

Amikor a testvéremnek a közelmúltban nehézségei voltak, nagyon aggódtuk érte. De túltette magát ezeken úgy, hogy megszámolta, nevén nevezte és kifejezte háláját minden jóért az életében. Amikor azt nézzük, hogy Isten milyen jó, nehezebb azt érezni minden porcikánkban, hogy Ő nincs jelen. Ahogy ez a zsoltár is bemutatja, Isten úgy tud nekünk válaszolni, ha gyakoroljuk a hálaadást.  

Lisa Clark Diller

68. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 65. fejezetéhez (nov. 13-19.).

Volt-e már olyan valaki az életedben, aki egyfolytában az idegeidre ment? Akárhányszor is kért bocsánatot azért, hogy megbántott, visszatért a korábbi viselkedéséhez, és ismét csak megbántott, szántszándékkal.

Nekem volt ilyen személy az életemben, és milyen nagy harcot jelentett számomra, hogy igazán megbocsássak az okozott fájdalomért! Egyszer csak a semmiből közönséges, indulatos SMS-eket kaptam. Amilyen fogcsikorgatva hagytam volna, hogy előtörjön a régi Jill, az önző Jill, még mindig nagy levegőt kellett vennem, és sok-sok imát felküldenem, mielőtt kedves és szeretetteljes választ adhattam volna.

A düh hamar eloszlott, és az illető bocsánatot kért, majd lassan visszatértek a dolgok a szokásos kerékvágásba. Azonban csak hónapok kérdése volt, hogy ugyanez a dolog megismétlődjön.

Ismerősen hangzik ez a történet számodra? Neked is van egy Saul az életedben, aki állandó hullámvasút-utazássá változtatja az életedet?

Dávid nagyon türelmes volt Saullal, még úgy is, hogy Saul rengeteg pusztítást okozott az életében. Mégis, amikor Nábál önző feleletet küldött vissza Dávid élelemkérésére, Dávidot nagyon gyorsan égetni kezdte a sebe. Valójában arra készült, hogy elveszi az életét ennek a fontoskodó embernek, a háznépével együtt!

Mi jó származott volna abból,ha ártatlan szemlélődőket meggyilkolnak egy ember önzősége miatt? Micsoda leckét tanít nekünk az Úr Abigail személyén keresztül! Ott állt Dávid előtt, és önzetlenül megvédte éppen azt a férfit, aki az egész veszekedést elindította, és olyan béketeremtővé vált, amilyenné Isten akarta őt tenni.

„Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.” Máté 5:9

Jill Simpson Palffy

Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése