2021. szeptember 8., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 8 - SZERDA - Róma 16

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 23. fejezet 2239. nap

23. fejezet (4. rész) – IMA A MEGBOCSÁTÁSÉRT

Az imában, amelyet Jézus a tanítványainak megtanított, a következő kérés is benne volt: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Nem mondhatjuk el ezt a fohászt teljes szívünkből, ameddig mi magunk kiengesztelhetetlenek vagyunk, és nem bocsátunk meg az ellenünk vétkezőknek. Csak kevesen értik meg ennek az imának a lényegét. Ha tudatosulna bennük az igazi jelentése, az engesztelhetetleneknek nem lenne bátorságuk arra kérni Istent, hogy úgy bánjék velük, ahogyan ők bánnak halandó felebarátaikkal. – Bizonyságtételek 3. kötet, 95. o.

Amikor Isten elé jövünk imában, önvizsgálatot kell tartanunk, hogy tudjuk, milyen lelkület ösztönöz bennünket. Ha nem bocsátunk meg az ellenünk vétkezőknek, bűnbocsánatért mondott imánk nem nyer meghallgatást. „Bocsásd meg nékünk a mi vétkeinket, amiként mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Amikor bűnösökként a kegyelem trónjához közeledünk, nem mondhatjuk ki ezt a kérést anélkül, hogy szívünkben ne bocsátanánk meg az ellenünk vétkezőknek. Ehhez a kéréshez Jézus a következő magyarázatot fűzi: „Ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.” (Mt 6:14–15) – Signs of the Times, 1884. augusztus 21.

 

Mai Bibliai szakasz: Róma 16

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3maiakhoz%2016&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3ma%2016&version=NT-HU

Pál azzal kezdi a római keresztényeknek írt leve utolsó fejezetét, hogy üdvözli barátait. Kiemelendő Priszcilla és Akvilla, akik Korinthusban találkoztak Pállal és tanítása nyomán megtértek (ApCsel 18:1-3). Utolsó útmutatásait azzal indítja, hogy felhívja a hívek figyelmét arra, hogy vigyázzanak „azokra, akik szakadásokat és botránkozásokat okoznak a tudomány körül, melyet tanultatok; és azoktól hajoljatok el” (17. vers). Rámutat arra, hogy ezek az emberek nem Jézus Krisztust szolgálják, hanem önmagukat, és megengedik, hogy testi vágyaik kormányozzák életüket. Ennek ellenére azonban „nyájas beszéddel, meg hízelkedéssel megcsalják az ártatlanoknak szívét” (18. vers). Ez a figyelmeztetés ugyanolyan aktuális ma is, mint régen volt. Vannak olyan vezetők és tanítók a mai keresztény világban, akiket testi vágyaik irányítanak, és akik ellenszegülnek a Biblia egyértelmű tanításainak. Ezek a hamis tanítások szakadásokat idéznek elő a keresztény egyházban. Pál figyelmeztet bennünket, hogy ismerjük fel ezeket a hamis tanítókat, és kerüljük el őket.

Ezek után Pál prófétai szavakkal szól azokról, akiket az evangélium átformál, és ezt mondja, hogy a „békességnek Istene megrontja a Sátánt a ti lábaitok alatt hamar” (20. vers). Ez visszamutat az evangélium ígéretére 1Móz 3:15-ben, ahol azt az ígéretet találjuk, hogy az asszony magva a kígyó fejére fog taposni. Ez az ígéret akkor teljesedett, amikor Jézus meghalt a kereszten, és a kígyó fejére taposott, előképezve végső megsemmisülését, mert mi még mindig itt vagyunk 2000 évvel később is. Pál bemutatja azt, hogy akiket az evangélium ereje átformál, ők Isten Jézus Krisztusban megnyilvánuló igazságának a bizonyítékai lesznek (20. vers). És ahogy a föld fénylik Isten dicsőségétől globális méretekben (Jel 18:1), sátán fejére (hazugságaira) újra rátaposnak, hiszen Isten bebizonyítja azt, hogy Ő át tudja formálni a bűnös emberi lényeket, hogy igazakká váljanak. Ezt látjuk megtörténni a történelem folyamán a hűségesek életében. A vég idején Istennek lesz egy maradéka, amely lelki érettségre jut Jézus Krisztus hatalma által, amely elvezet a föld történelmének záró eseményeihez, és sátán vádjai örökre el lesznek hallgattatva.   

Pál végül elköszön és elmondja, hogy az evangélium, amelyet prédikált, a titok leleplezése (Kol 1:27 és Jel 10:7), amely leplezve volt a világ megalapítása óta, de most nyilvánosságra került. Az evangélium prédikálásának az eredménye a hitben való engedelmességben nyer bizonyítást (21-27. vers). A Második Advent Mozgalom elindult (Jel 10), a titok bevégzése és Isten hatalma bizonyítása céljából ezen a világon. Legyünk azok között, akik elviszik Isten országának örökkévaló evangéliumát minden nemzetséghez, ágazathoz, nyelvhez és néphez! Ámen.

Norman McNulty

319. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 23. fejezetéhez (szeptember 5-11.).

Az Ima a megbocsátásért c. 23. fejezetben óriási bátorítás rejlik. Világos felhívást tartalmaz, hogy amikor Isten keressük, legyünk alázatosak és célratörőek. A Rómabeliekhez írt levél 6. fejezete irányadó előrehaladást mutat be a kijelentőből felszólító módba. A kijelentő mód leírja, mi az igaz abból, amiben hiszünk, a felszólító mód pedig azt, hogy hogyan éljünk ezeknek az igazságoknak a fényében. A 23. fejezet hasonló kategóriákat tartalmaz. A kijelentő mód olyan gyöngyszemeket tartalmaz, mint például „…ahogyan hitben kéritek, a szívetek úgy enyhül meg.” Ha hitben keressük Istent, megváltozik a szívünk és a hozzáállásunk. Egy olyan akaratos személynek, mint én, ez bátorító. Ha hittel imádkozunk, az megváltoztatja a valóságot. Egy másik helyen: „Az Ő akarata az, hogy megtisztítson minket a bűntől, gyermekeivé fogadjon, képessé tegyen szent életet élni.” Arra vágyik, hogy újra egészek legyünk, és életre hívjon minket.

Egy hangsúlyozott hatalmas igazság, hogy amikor így imádkozunk: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, ahogy mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek,” emlékeznünk kellene, hogy arra kérjük Istent, hogy úgy viszonyuljon hozzánk, ahogyan mi viszonyulunk másokhoz. Ez a megbocsátásra való felszólítást egyértelművé teszi.

Arra is fel vagyunk szólítva, hogy nevén nevezve valljuk meg bűneinket, és ne általánosságban. Ismertem egy férfit, aki annyira megszállott volt, attól félt, hogy elfeledkezik egy megvallatlan bűnéről. A Zsoltárok 139:23–24 arra kéri Istent, hogy vizsgálja meg a szívünket. Micsoda reménnyel teli ötlet ez! Akkor tisztulunk meg, ha szánt szándékkal Istenhez fordulunk. „Nézz Jézusra, hogy megkapd azokat a dolgokat, amikre szükséged van.”

„Meg kell nyitnunk a szívünket.”

Bill Roberts

Lelkészigazgató, Washington Hetednapi Adventista Egyházterület, USA

Fordította Gősi Csaba

1 megjegyzés: