Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – E.G. White Az imádság 26. fejezet 2261. nap
26. fejezet (5. rész) – HAMIS IMÁK
Az alkalmi imák nem teremtik meg a bensőséges közösséget Istennel. – A menny nem zárkózik el az igazak buzgó imája elől. Illés ugyanolyan szenvedélyeknek, kísértéseknek volt kitéve, mint mi. Az Úr mégis meghallgatta, a lehető legmegrázóbban felelt könyörgéseire.
Az egyetlen ok, amiért olyan kevés az erőnk, az bennünk, magunkban található. Ha valóban feltárnánk belső életünket, akkor nem tartanánk magunkat többé keresztényeknek. Nem növekedünk a kegyességben. Egyszer-másszor elkapkodva imádkozunk is, de nincs valódi kapcsolatunk Istennel.
Ha fejlődni akarunk a hívő életben, sok időt kell imádkozva töltenünk. Amikor először hirdettük az igazságot, milyen sokat imádkoztunk! Hányszor hangzott a könyörgés a szobákban, a csűrökben, a gyümölcsösben, a lugasban. Gyakorta órákat töltöttünk imában, ketten-hárman hivatkozva az ígéretekre. Gyakran hallatszott zokogás, majd hálaadás és dicsőítő ének. – Bizonyságtételek 5. kötet, 161–162. o.
Isten szemében visszataszítóak az önző imák. – Láttam, hogy az Ő Uruk eljövetelére várakozó hitvallók között sokan vannak Júdások. Sátán irányítja őket anélkül, hogy tudnák. Isten elítéli az önzésnek és fösvénységnek legcsekélyebb mértékét is, és utálja még az imáját és tanítását is azoknak, akik gonosz jellemvonásokat ápolnak magukban. Sátán tudja, hogy csak nagyon kevés ideje van, és ezért minden igyekezetével azon van, hogy az embereket önzőbbé és kapzsibbá tegye, majd ujjong, ha megvalósította a tervét. Ha az érintetteknek megnyílna a szemük, láthatnák Sátán pokoli győzelmét, amint ujjong felettük, és nevet azok ostobaságán, akik csábításának engedve esnek csapdájába. – Tapasztalatok és látomások, 268. o.
Mai Bibliai szakasz: 2 Korintus 6
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Korintusi%206&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Korinthus%206&version=NT-HU
A 6. fejezetben Pál apostol folytatja szolgálatának védelmét. Korábban intette a korinthusiakat, most emlékezteti őket, hogy helyzetük igen gyors döntést és cselekvést kíván: „Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!” (6:2 – új prot. ford.). Kérleli őket, hogy figyeljenek. Erről eszembe jut egy gyülekezeti tag, akinek az a rossz szokása volt, hogy folyton beszélgetett istentisztelet alatt, s ezzel elvonta mások figyelmét is. Egyszer aztán prédikáció közben megelégeltem a dolgot, és küldtem neki egy sms üzenetet. Pár pillanat múlva meg is kapta az üzenetet, és szemem sarkából láttam, hogy hirtelen kiegyenesedik. Az istentisztelet után odajött hozzám, és döbbenten kérdezte: „Hogy tudtál sms-t küldeni, miközben prédikáltál?” Azt válaszoltam, hogy megkaptam az sms-ezés lelki ajándékát. Ha Pál apostol ma élne, azt hiszem, nagyon sürgető üzeneteket küldene szét a világhálón és a közösségi oldalakon, hogy emlékeztesse az embereket arra, mennyire fontos a lelki életük, és késlekedés nélkül hozzanak döntést arra vonatkozóan, hogy elfogadják Jézus Krisztust.
Pál a lelki készenlétre való felhívást rögtön azután intézi olvasóihoz, hogy idézi Ézs 49:8-at. Itt arra utal, hogy az „üdvösség napja” elérkezett Jézus Krisztusban. A továbbiakban emlékezteti olvasóit arra, hogy szükség van tűrésre „nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban” (4. vers). A szolgálat nem attól lesz dicsérendő, hogy a szolgálattevő mennyi nehézségen megy keresztül, hanem attól, hogy mi mindent tesz a Szentlélek által. Ennek eredménye a képmutatás nélküli szeretet, az igazság igéjének hirdetése, s az Isten ereje (lásd 6/b-7. vers).
Végül Pál apostol lezárja szolgálata „védőbeszédét”. Emlékezteti őket az apai szerepre, amit betölt a „lelki gyermekek” életében. Apaként inti őket, hogy ne legyenek „hitetlenekkel felemás igában”, mert „mi az élő Isten temploma vagyunk” (14, 16. vers). Még ennél is fontosabb az arra figyelmeztető üzenet, hogy Isten a mi mennyei Atyánk. A személyes, de mégis természetfeletti Istenbe vetett hit volt az, ami megkülönböztette a korai keresztények és zsidók hitét minden más világvallástól.
Michael W. Campbell
322. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 26. fejezetéhez (szeptember 26 – október 2.).
Rájöttél-e már arra, hogy az alázatosság és engedelmesség az imádság lényegi része? Attól még Isten elé járulhatunk, ahogyan vagyunk, és megkérhetjük Őt, hogy újítsa meg a szívünket és az elménket az Ő Lelke által. Ha azonban ragaszkodunk a mi lázadó akaratunkhoz, és arra kérjük Istent, hogy hagyja jóvá az Ő Igéjével egyáltalán nem egyező terveinket, az Istennek nem tetsző és lehetőséget ad Sátánnak, hogy hamis tapasztalattal tévesszen meg minket.
Íme egy idézet:
„Habár tudatában vannak Isten legkategorikusabb parancsainak, az emberek mégis saját hajlamaikat követik, majd veszik a bátorságot, és arra kérik, engedje meg, hogy kifejezett akarata ellen cselekedjenek. Istennek nem tetszenek az ilyen imák. Sátán melléjük szegődik, akárcsak Éva mellé az Édenkertben, és lenyűgözi elméjüket, ők pedig olyan érzést tapasztalnak meg, amelyet Istentől származónak, utolérhetetlenül csodálatosnak könyvelnek el.”
Kijózanító szavak ezek! Járuljunk Isten elé szent, tiszteletteli bátorsággal, de sosem elbizakodva.
Cindy Tutsch
RevivalandReformation.org blogszerkesztő
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐✝️🙏🕊
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés