2021. szeptember 27., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 27 - HÉTFŐ - 2 Korintus 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 26. fejezet 2257. nap

26. fejezet (2. rész) – HAMIS IMÁK

Merészség elvárni, hogy minden imára nekünk tetsző választ kapjunk. – A hitből fakadó imádság nem vész el soha, viszont merészség lenne azt állítani, hogy mindig válasz érkezik rá, és pontosan úgy, ahogy azt vártuk. – Bizonyságtételek 1. kötet, 231. o.

Ha imáink látszólag nem részesültek meghallgatásban, erősen ragaszkodjunk az ígérethez. A meghallgatás ideje bizonnyal el fog jönni, és elnyerjük azokat az áldásokat, amelyekre legnagyobb szükségünk van. De merészség azt állítani, hogy imánk mindenkor és úgy hallgattatik meg, amint és ahogyan kívánjuk. Isten sokkal bölcsebb, semhogy tévedhetne, és sokkal jobb, mintsem visszatartson jó adományokat azoktól, akik igazságban járnak. Azért bízzatok benne, megvigasztalódva, még akkor is, ha imátok nem talál azonnal meghallgatásra. Bízzatok sziklaszilárdan ígéretében: „Kérjetek és adatik néktek!” – Jézushoz vezető út, 96. o.

Az imának nincs önmagában rejlő, bűntől megtisztító érdeme. – A pogányok bűnöket elfedező érdemszerzésnek tekintették imáikat. Ezért minél hosszabbra nyúlt az ima, szerintük annál több volt benne az érdem. Ha a saját erőfeszítéseinkből tudnánk szentté válni, akkor lenne alapja az örvendezésnek és dicsekvésnek. Az imáról alkotott ilyen felfogás az önmegváltás elvének gyakorlati megnyilvánulása. Erre az elvre alapul minden hamis vallásos rendszer. Jézus vallásos kortársai, a farizeusok, átvették az imának ezt a pogány felfogását; ami azonban közel sem halt ki napjainkra, még a hitvalló keresztények között sem. A berögződött, szokásos szavak ismételgetése, amikor a szív nem érzi át, hogy Istenre van szüksége, ugyanaz, mint a pogányok hiábavaló, szószaporító imája.

Az ima nem jelenti a bűnök kiengesztelését; önmagában sem ereje, sem érdeme nincs. A sok szép szó – mely csak rendelkezésünkre áll – nem ér fel egyetlen szent kívánsággal sem. A legművésziesebben összeállított imák is csak üres szavak, ha nem a szív őszinte érzelmeit fejezik ki. Azonban a megtört és alázatos szívből fakadó ima – amelyben a lélek egyszerű vágyát tárja fel, mint amikor valaki barátját kéri valamire, biztos tudatában, hogy meg is hallgatja –, az a hit imája.

Isten nem kíván szertartásoskodó, csupán formai hódolatot; azonban a bűneinek és gyengeségének tudatától megtört szív kiáltása utat talál irgalmas Atyánkhoz. – Gondolatok a Hegyibeszédről, 86–87. o.

 

Mai Bibliai szakasz: 2 Korintus 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Korintusi%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Korinthus%203&version=NT-HU

Pál apostol emlékezteti a korinthusi hívőket, hogy nincs szüksége ajánlólevélre, amiben jellemzi magát (3:1). Puszta jelenlétük tesz bizonyságot Pál mellett és a hívek jelleme mellett. Ezen felül az életük tanúskodik lelki útjukról. „Nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével van felírva; és nem kőtáblára, hanem a szívek hústábláira  (3. vers – új prot. ford.).

Pál lelkipásztorként cselekszik. Törődik velük. Tudom mit érzett Pál, mert lelkészként – aki most lelkészeket tanítok – elmondhatom, hogy szeretek hallani korábbi gyülekezeti tagjaimról. Együtt örülök velük, amikor jó híreket hallok, máskor pedig együtt sírok velük. A szívünk összeforrt, még akkor is, ha nem túl gyakran értesülök felőlük.

Ezután Pál ellentétbe állítja szolgálatát Mózesével (amit segítenek megérteni az alábbiak).

Mózes szolgálata

Dicsőséges szolgálat, ami ugyanakkor halált és kárhoztatást is hozott (2Kor 3:7, 9)

Betűkkel kőtáblákra vésett szolgálat (2Kor 3:7)

Ideiglenes és elhalványuló dicsőséggel járt (2Kor 3:7, 9-11)

Mózes leplet viselt, hogy eltakarja az átmeneti dicsőség fényét (2Kor 3:13)

Mózes olvasóinak elméje zárt, szívükön lepel van (2Kor 3:14-15)

Pál szolgálata

Az életadó Lélek szolgálata, aki igazságot hoz (2Kor 3:8 vö. 2Kor 3:6)

Az emberi szívek tábláira íródott (2Kor 3:3)

Magasztosabb szolgálat, fényesebb, örökké tartó dicsőséggel (2Kor 3:8-11)

Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén” (2Kor 3:18)

Akik az Úrhoz térnek, azokról lehull a lepel (2Kor 3:16)

Mindenekfelett ez a „Léleknek szolgálata”, ami „még inkább dicsőséges” (8. vers). Mózes valójában előre mutatott a jelenre a „régi szövetség” által. Ez nem két különböző szövetség, hanem arról van szó, hogy Mózes tanításáról a lepel… csak Krisztusban tűnik el” (14. vers). Más szavakkal: Mózes szavai és tettei Jézus Krisztusra, a megígért Messiásra mutattak előre.

Michael W. Campbell

322. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 26. fejezetéhez (szeptember 26 – október 2.).

Rájöttél-e már arra, hogy az alázatosság és engedelmesség az imádság lényegi része? Attól még Isten elé járulhatunk, ahogyan vagyunk, és megkérhetjük Őt, hogy újítsa meg a szívünket és az elménket az Ő Lelke által. Ha azonban ragaszkodunk a mi lázadó akaratunkhoz, és arra kérjük Istent, hogy hagyja jóvá az Ő Igéjével egyáltalán nem egyező terveinket, az Istennek nem tetsző és lehetőséget ad Sátánnak, hogy hamis tapasztalattal tévesszen meg minket.

Íme egy idézet:

„Habár tudatában vannak Isten legkategorikusabb parancsainak, az emberek mégis saját hajlamaikat követik, majd veszik a bátorságot, és arra kérik, engedje meg, hogy kifejezett akarata ellen cselekedjenek. Istennek nem tetszenek az ilyen imák. Sátán melléjük szegődik, akárcsak Éva mellé az Édenkertben, és lenyűgözi elméjüket, ők pedig olyan érzést tapasztalnak meg, amelyet Istentől származónak, utolérhetetlenül csodálatosnak könyvelnek el.”

Kijózanító szavak ezek! Járuljunk Isten elé szent, tiszteletteli bátorsággal, de sosem elbizakodva.

Cindy Tutsch

RevivalandReformation.org blogszerkesztő

Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés: