2021. szeptember 18., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 18 - SZOMBAT - 1 Korintus 10

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 24. fejezet 2249. nap

24. fejezet (7. rész) – A KÖZBENJÁRÓ IMA

Isten nem utasítja el azoknak a szülőknek a kitartó imáit, akik fohászaik mellett állhatatosan dolgoznak gyermekeikért, hogy ők is elnyerjék áldásait, és hűséges szolgálattevőkké váljanak. Ha teljesítik Isten által rendelt kötelességeiket, biztosak lehetnek abban, hogy segítséget kérő imáik meghallgatást nyernek. – Signs of the Times, 1888. május 4.

Ahhoz, hogy megfelelőképpen végezzék nevelői munkájukat, az anyáknak Istentől nyert talentumokra, hozzáértésre, türelemre és nagyfokú figyelemre van szükségük. Minden anyának állhatatosan kötelességei teljesítésére kell törekednie. Kicsinyeit vezesse Jézushoz, a hit karjaival támogassa apró lépteiket, majd öntse ki szívét az Úr előtt, és kérjen Tőle kegyelmet és bölcsességet. – Tanácsok szülőknek, nevelőknek és tanulóknak, 128. o.

Ha helyes példamutatás társul hozzá, a szorgalmas erőfeszítéseknek, imáknak és hitnek meglesznek a gyümölcsei. Hozzátok hittel gyermekeiteket Istenhez, és véssétek érzékeny elméjükbe a mennyei Atya iránti kötelesség érzetét. – Mértékletesség, 157–158. o.

Ne várjátok, hogy változás álljon be gyermekeitek életében, ha nem dolgoztok és imádkoztok értük türelmesen, kitartóan, forrón. Tanulmányozni, megérteni és a mennyei példakép szerint alakítani a jellemüket, az odafigyelést, kitartást, sok-sok imát és Isten ígéreteibe vetett szilárd hitet igénylő munka. – Signs of the Times, 1888. május 4.

Anyja hitének köszönhetően még a kisded is a Mindenható árnyékában lakozhat. – Jézus élete, 512. o.

Apák és anyák, miért nem végzitek munkátokat erővel, kitartással és szeretettel? Vessétek el naponta az értékes magvakat, kérvén kitartóan Istentől a kegyelem harmatát, hogy biztosítva legyen számotokra a gazdag aratás. Isten Fia meghalt a bűnös, lázadó ember megváltásáért. Hogyan hátrálnánk meg bármilyen munkától vagy áldozattól, amellyel drága gyermekeinket menthetjük meg? – Signs of the Times, 1881. november 24.

Miután hűségesen megtettétek a kötelességeteket gyermekeitek érdekében, hozzátok őket Istenhez, és kérjétek a segítségét. Mondjátok el Őneki, hogy ti megtettétek a részeteket, majd hittel kérjétek, hogy Ő is tegye meg az Ő részét, amelyre ti képtelenek lennétek. – Gyermeknevelés, 256. o.

 

Mai Bibliai szakasz: 1Korintus 10

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Korintusi%2010&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Korinthus%2010&version=NT-HU

Pál apostol a fejezet elején „a bizonyságok fellegéről” beszél, melyek „példaképpen, a mi tanulságunkra” írattak meg (1. és 11. vers). Csodálatos a Biblia feljegyzéseiben, hogy Isten népének nemcsak a győzelmeit, hanem a szent történelem során elszenvedett kudarcait is rögzítik. Ezért a történelem tanulmányozásának alázatra kell késztetnie bennünket.

A történészeknek van egy kifejezésük arra, amikor ez az őszinte vizsgálat nem történik meg. Legendáriumnak nevezik a szentek életének tanulmányozását. A kifejezés egy ember élettörténetének kritikátlan tanulmányozását jelenti. Mozgalmak résztvevői gyakran teszik ezt, amikor vezetőjüket magasztalják, vagy ilyen vezetők csoportját emelik piedesztálra, azok jellemhibáinak felismerése nélkül. A Biblia viszont éppen ezért nem legendárium. Amint Ellen G. White is megállapítja, a Biblia feljegyzései tényeken alapulnak, Isten népének sikereit és kudarcait egyaránt bemutatják, ami lenyűgöző bizonyítéka a Szentírás ihletettségének.  (Bizonyságtételek 4. kötet)

Ezért késztet alázatosságra minket a szent történelem tanulmányozása.  „Azért, aki azt gondolja, hogy áll, meglássa, hogy el ne essék” (12. vers). S ami még ennél is több: a Biblia reményt ad jelen életünkhöz is: „Nem emberi erőn felüli kísértés esett rajtatok, mert Isten hű, és ő nem hagy titeket feljebb kísérteni, mint elszenvedhetitek, sőt a kísértéssel együtt a kimenekülést is megadja majd, hogy el tudjátok hordozni” (13. vers).

Egy régebbi kérdéssel is foglalkozik itt ismét az apostol, a bálványáldozati állatok húsának fogyasztásával. Óva inti a hívőket attól, hogy ne törődjenek mások lelkiismeretével (29. vers). „Tehát – figyelmeztet Pál – akár esztek, akár isztok, akármit cselekedtek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!” (31. vers). Összefoglalóul azt tanácsolja, minden tőlünk telhetőt tegyünk meg, hogy ne botránkoztassuk meg hittestvéreinket (32. vers).

Michael W. Campbell

320. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 24. fejezetéhez (szeptember 12-18.).

„Hagyjuk, hogy a tapasztaltabbak őrködjenek az ifjabbak felett, és amikor látják, hogy megkísértetnek, vonuljanak velük félre és imádkozzanak velük és értük.”

A hivatásos pályafutásom nagy részében ifjúsági szolgálatot láttam el; mint Biblia-oktató, ifjúsági lelkész, ifjúsági irodalom evangelizációs igazgató és egyházterületi ifjúsági igazgató. Az Ellen G. White Hagyaték igazgatóhelyetteseként alkalmam nyílt az egész világot beutazva fiatal emberekkel beszélgetni. Ezek alatt az évek alatt gyakran megkérdeztem a tinédzsereket, akikkel korábban nem találkoztam, hogy „Előfordult-e valaha, hogy valaki a szüleiden kívül kettesben imádkozott veled? Kérdezte-e valaha ifjúsági lelkész, Bilbia-oktató, szombatiskola-vezető vagy más felnőtt az életedben, hogy imádkozhat-e veled egy adott dologgal kapcsolatosan?”

Mindössze egyszer-kétszer válaszolta egy-egy fiatal azt, hogy a szülein kívül valaki más is személyesen velük imádkozott! Mennyi kihagyott alkalom! A fiatalok vágynak arra, hogy a felnőttek valódi érdeklődést mutassanak irányukban, még a lelki fejlődésükben is. Örömmel fogadják a lehetőséget, ha beszélhetnek egy valójában érdeklődő felnőttnek a Jézussal való együttjárásukról, még akkor is, ha a kapcsolatuk Jézussal sosem kezdődött el igazán, vagy megfeneklett.

A közbenjáró imához szükség van állhatatosságra, hitre, együttérzésre, a önhittség hiányára és szeretetre. Ha ezen tényezők egyike hiányzik az imaéletünkből, megkérhetjük Istent, hogy segítsen betölteni a hiányt, változtassa meg a szívünket és alakítsa át a fontossági sorrendet. Ő minden erejével azoknak a személyeknek az életén akar dolgozni, akikért imádkozunk. Imádkozzunk többet, és aggodalmaskodjunk kevesebbet!

Cindy Tutsch

Blogszerkesztő, RevivalandReformation.org

Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés: