Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jeremiás könyve 45 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2045&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2045&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten segít a nehézségek átvészelésében. Jeremiásnak sem volt könnyű átélni ezt a sok megpróbáltatást, de ebben a fejezetben azt olvassuk, hogy Bárúk, aki szintén szenvedett a Jeremiás mellett betöltött szolgálatában, mint az ő írnoka, belefáradt a sok megpróbáltatásba. Érdekes Isten hozzá küldött üzenete. Egyszerűen elmondja, hogy ebben a helyzetben, amikor az egész ország szenved, nem tehet vele kivételt. Ő is a körülmények áldozata. Olyan időben él, amikor a dolgok nagyon rosszul mennek. Egy dolgot azonban megígér neki Isten, hogy az életét megóvja, bármilyen körülmények közé kerüljön. És ez nem kis dolog. Nagyon sokan nem tapasztalhatták ezt meg.
2. Isten nem kivételez szolgáival, mégis áldás Őt szolgálni. Bárúk nincs kivételezett helyzetben, mint Isten szolgája. Neki is el kell szenvedni, amit az ország elszenved, sőt még ennél is többet. Isten azonban mégis jelzi, hogy odafigyel rá. Olyan ígéretet kap, ami jelzi, hogy Isten ott van mellette.
3. Istennek néha rombolni kell ahhoz, hogy építeni tudjon. Ez nagyon furcsán hangzik, de ha új épületet akarunk építeni, a régit le kell bontani. Isten újat akar építeni népével, mert annyira megromlottak, hogy a jelenlegit már nem lehet megjavítani. Isten fájó szívvel teszi azt, hogy lerombolja, amit egykor felépített és kigyomlálja azt, amit egykor elültetett. Nemcsak Bárúknak, Istennek is kellemetlen ez a helyzet, de mindkettőjüknek el kell viselniük a nép felépülésének érdekében.
4. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. aki előre felkészíti Bárúkot a jövőre. Isten ezt az ígéretet korábban tette Bárúknak, aki most Egyiptomban van, mert a zsidók, akarata ellenére elhurcolták őt oda
b. aki Izrael Istene a nehéz időkben is
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy bizakodni tudjon akkor is, amikor a körülmények, amelyben van, nem a legideálissabbak. Segítsd meg, hogy ereje legyen elviselni azt, amiről nem tehet és a körülményeket, amelyeket nem tud megváltoztatni. Segítsd meg, hogy tudja és érezze, hogy ő fontos neked ilyenkor is, Jézus nevében! Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 16. fejezet
16. fejezet – AZ Ő TEMPLOMÁBAN (4. rész)
A papokat és véneket elöntötte a félelem, menekültek a templom udvarából, annak kutató pillantása elől, Aki olvas szívükben. Futás közben összetalálkoztak a templomba menőkkel, és azt ajánlották nekik, hogy forduljanak vissza. Elmondták, mit láttak-hallottak. Krisztus nézte a megfutamodó embereket, és megindult a szíve félelmükön, azon, hogy mennyire nem tudják, mi az igazi istentisztelet. Ebben a képben az egész zsidó nemzet szétszóródásának jelképét látta gonoszságuk, megtéretlenségük miatt.
De miért menekültek a papok a templomból? Miért nem maradtak helyükön? Aki kiparancsolta őket a templomból, egy ács fia volt, egy szegény galileai, minden földi rang és hatalom nélkül. Miért nem szegültek ellene? Miért hagyták ott a tisztességtelen nyereséget és menekültek el annak parancsára, Akinek külső megjelenése olyan egyszerű volt?
Krisztus a királyi tekintély hangján szólt. Megjelenésében, hanghordozásában valami olyan volt, aminek nem tudtak ellenállni. A parancsszóra belátták, amit addig soha, hogy valójában képmutatók és rablók. Amikor az istenség átvillant az emberin, nemcsak a felháborodást látták Krisztus arcán, hanem fölfogták szavai jelentőségét is. Az volt az érzésük, hogy az örök Bíró trónja előtt állnak, ahol örök időkre szóló ítéletet mondanak ki felettük. Egy darabig meg voltak győződve róla, hogy Krisztus próféta; és sokan hitték, hogy Ő a Messiás. A Szentlélek emlékeztette őket a próféták Krisztusra vonatkozó kijelentéseire. Megmaradnak-e ennél a meggyőződésnél?
Nem voltak hajlandóak megtérni. Tudták, hogy Krisztusban részvét ébredt a szegények iránt. Tudták, hogy vétkesek, mert uzsorásokként üzleteltek a néppel. Gyűlölték Krisztust, mert ismerte gondolataikat. A nyilvános megrovás sebet ejtett büszkeségükön, féltékenyek voltak Jézusnak a népre ható növekvő befolyására. Elhatározták, hogy kérdőre vonják: milyen erővel űzte el őket, és ki adta neki ezt az erőt.
Lassan, meggondoltan, de gyűlölködő szívvel tértek vissza a templomhoz. De micsoda változás történt a távollétükben! Amíg ők menekültek, a szegények hátra maradtak, és most Jézusra tekintettek, akinek arca kifejezte szeretetét és együttérzését. Könnyező szemmel szólt a körülötte álló reszkető néphez: Ne féljetek, én megszabadítlak titeket, ti pedig dicsőítetek engem. Én ezért jöttem e világra.
Ámen!
VálaszTörlés