Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Jeremiás könyve 38 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2038&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Jeremi%C3%A1s%2038&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Az Istenben való hit nem mindig ugyanazt jelenti. A legtöbb esetben az Istenben való hit azt jelentette Izrael királyainak, hogy ne adják meg magukat az ellenségnek, hanem higgyenek Isten szabadításában. Aki ezzel ellentétesen cselekedett, az hitetlen volt. Most a helyzet teljesen más. Az Istenben való hit azt jelenti, hogy adják meg magukat és nyissák meg a város kapuit a babiloni hadsereg előtt. Most az volt a hitetlenség, ha nem adták meg magukat. Az Istennel való szoros kapcsolatra van szükség, hogy az ember eldöntse, hogy mit jelent hinni egyik, és mit jelent hinni a másik helyzetben. Mivel Jeremiás szoros kapcsolatot ápolt Istennel, könnyű volt meglátni, hogy mi az Istennek való engedelmesség ebben a helyzetben, és mivel a király és alattvalói nem ápoltak ilyen kapcsolatot Istennel, összezavarodtak és rossz döntést hoztak.
2. Az ismeret nem elég, élő és cselekvő hitre van szükség. Sédékiás király megértette Isten üzenetét és akaratát, hogy az a helyes, ha megadják magukat Babilon királyának, de nem volt elegendő ereje hadvezérei előtt ezt felvállani. Inkább választotta a biztos kudarcot. Micsoda katasztrófa annak teljes tudatában vállalni a harcot, hogy veszíteni fognak és óriási szenvedés lesz a következménye számára és az egész város számára?
3. Isten minimalizálni szeretné a kárt és a szenvedést. Isten előre tudta a háború végkimenetelét, de volt olyan opció is, hogy kevesebb kár történjen és kevesebb élet vesszen el. Ezt az opciót a király és a nép elé tárta, de nem éltek a lehetőséggel.
4. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. aki az ellenség között is megvédi övéit
b. aki nem ijesztgetni és fenyegetni akar a kemény üzenettel, hanem menteni
c. aki bárkit felhasználhat, még egy idegen embert is szolgája megmentésére (az etióp Ebed Melek)
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy olyan közel legyen hozzád, hogy világosan megérthess mit jelent hinni Benned a különböző élethelyzetekben, Jézus nevében! Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 15. fejezet
15. fejezet – A MENNYEGZŐI ÜNNEPSÉGEN (4. rész)
Ahogyan az emberek először a legjobb bort kínálják föl, azután pedig a rosszabbat, úgy adja a világ is ajándékait. Amit felajánl, az tetszhet a szemnek, elbűvölheti az érzékeket, de nem ad megelégedést. A bor keserűvé, az öröm bánattá válik. Ami dallal, jókedvvel kezdődött, az kimerültséggel, keserűséggel végződik. Jézus ajándékai viszont mindig frissek és újak. Sohasem szűnik meg az az elégedettség és öröm, amit az Ő ünnepe szerez a léleknek. Minden újabb ajándék fokozza elfogadójának azt a képességét, hogy értékelje és élvezze az Úr áldásait. Ő csak adja és adja a kegyelmet. Sohasem foszt meg bennünket ettől. Ha benne lakozunk, akkor az, hogy ma gazdag ajándékot kapunk, biztosít a holnapi még gazdagabb ajándékról is. Jézus Nátánaelnek mondott szavai kifejezik azt a törvényt, amely alapján Isten hitbéli gyermekeivel bánik. Szeretetének minden újabb megnyilatkozásával ezt mondja a befogadó szívnek: "Hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél" (Jn 1:51).
Krisztus menyegzői ajándéka jelképes volt. A víz az Ő halálában való keresztségét ábrázolta, a bor pedig vérének kiomlását a világ bűneiért. Emberi kezek hozták a vizet a megtöltendő vedrekbe, de egyedül Krisztus szava tudott életadó erőt adni belé. Így van ez a Megváltó halálára mutató szertartásokkal is. Csakis úgy táplálhatják hatékonyan az emberi lelket, ha hit által Krisztus ereje munkálkodik bennük.
Krisztus szavával elegendően gondoskodott az ünnepségről. Ugyanilyen bőségesen gondoskodik kegyelme az ember bűneinek eltörléséről, a lélek megújításáról és erejének fenntartásáról.
Az első ünnepségen, amelyen tanítványaival részt vett, Jézus átadta nekik a megváltásukért végzett munkát jelképező poharat. Az utolsó vacsorán ismét átnyújtotta a szent szertartás keretében, amelynek az Ő halálára kell emlékeztetnie, "amíg eljövend" (lKor 11:26). Amikor a tanítványok elszakadtak Uruktól, szomorúságukat Jézus az újbóli együttlét ígéretével enyhítette, és így szólt "Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, amikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában" (Mt 26:29).
A bor, amelyet Krisztus az ünnepségen nyújtott, és tanítványainak adott mint saját vérének jelképét, tiszta szőlőlé volt. Erre hivatkozik Ésaiás próféta, amikor "a fürtben" levő újborról szól, és ezt mondja: "Ne veszesd el, mert áldás van benne" (Ésa 65 : 8).
Ámen!
VálaszTörlés