Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Gondolatok Mózes harmadik könyve 15. fejezetéből
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=lev%2015&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=lev%2015&version=NT-HU
Kommentben leírhatod építő gondolataidat a fejezet üzenetéről. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
Azt hiszem, nyugodtan feltételezhetjük, hogy egy testnedvekről szóló fejezet nem feltétlenül kelt bennünk áhítatra alkalmas mély lelki gondolatokat. Azonban ezek az ihletett írások fontos üzenetet hordoznak számunkra ma is. A „tiszta” szó és az ebből származó kifejezések összesen 37 alkalommal jelennek meg a fejezet 33 versében. Aligha kétséges, hogy Isten törődik a tisztasággal, és ez helyes is.
A tisztaság egyike azoknak a tulajdonságoknak, amelyek a szent Istentől származnak. Maga a föld is egy öntisztító csoda, számos ökológiai ciklusával. Ilyen tiszta munka csak egy tiszta gondolkodású Teremtőtől származhat. Ezért arra a következtetésre juthatunk, hogy Isten imádóinak életük minden területén tisztának kell lenniük.
Egy jól ismert axióma szerint „a tisztaság az istenfélelem után következik a rangsorban”. A „istenfélelem” jelentésű görög szó „szentséget” jelent, amely nélkül senki sem láthatja Istent (Zsid 12:14). És bár lehetetlen külső tisztasággal szentséget elérni, Isten előtt teljesen tisztává válunk, amikor Isten hatalmával Krisztusban teljesen új teremtményekké alakulunk át.
A tisztaság fontos Isten számára. És Ő nemcsak megvált minket a vérével, hanem megtisztít minket minden szennytől. Ez nem csak egy biztonságos feltételezés, hanem egy csodálatos tény!
Christian Martin
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy meglássa a Te tiszta jellemedet, és elfogadja tőled megtisztító szeretetedet és hatalmadat, Jézus nevében, Ámen!
Olvasmány – E.G. White PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 12. fejezet
20. fejezet – JÓZSEF EGYIPTOMBAN (4. rész)
József megszenvedett becsületességéért, mert kísértője súlyos bűnnel vádolva és börtönbe juttatva állt bosszút rajta. Ha Potifár elhiszi feleségének József elleni vádját, az ifjú héber életét veszti, de változatlan szerénysége és becsületessége, amely viselkedését jellemezte, bizonyította ártatlanságát. Mégis, hogy gazdája házának jó hírén ne essen csorba, József kegyvesztett lett és börtönbe került.
A börtönőr először szigorúan bánt Józseffel. A zsoltáríró ezt mondja: "lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala, mindazideig, amíg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt" (Zsolt 105:18-19). De József igazi jelleme beragyogta a börtön sötétségét is. Megőrizte szilárd hitét és türelmét; hűséges szolgálatának éveiért kegyetlenséggel fizettek, de ez nem tette komorrá, sem bizalmatlanná. Szívében béke élt, mert tiszta volt a lelkiismerete, és ügyét Istenre bízta. Nem tépelődött saját bajain, hanem mások baján próbálva enyhíteni, elfelejtette a saját bánatát. Még a börtönben is talált munkát. Isten a szenvedések iskolájában készítette fel nagyobb feladatokra, és ő nem utasította el a szükséges fegyelmezést. A börtönben, látva az elnyomás és zsarnokság következményeit és a bűn kihatásait, megtanulta az igazságosság, együttérzés és irgalom leckéit, amelyek felkészítették a hatalom bölcs és könyörületes gyakorlására.
József fokozatosan megnyerte a börtönőr bizalmát, aki végül megbízta az összes rab felügyeletével. Az a szerep, amelyet a börtönben betöltött - mindennapi becsületes élete, és a bajba jutottak és csüggedtek iránti megértése - nyitotta meg az utat a későbbi jólét és megbecsülés felé. Minden fény, amelyet másokra sugárzunk, visszasugárzik ránk. Minden kedves és megértő szó, minden tett, ami könnyít a megterhelteken, minden ajándék, amelyet a rászorulóknak adunk, ha helyes indítékból történik, áldásokban gyümölcsözik a jótevő életében.
A király fősütőmesterét és főpohárnokát valamilyen vétség miatt börtönbe vetették, és József felügyelete alá kerültek., Egy reggel szomorúságukat látva, József kedvesen érdeklődőt ennek oka felől. Elmondták, hogy mindketten meglepő álmot láttak, és nagyon szeretnék tudni, mit jelent. "A megfejtés nem Isten dolga-é?" - szólt József - mondjátok el, kérlek, nékem" (1Móz 40:8). Amikor mindketten elmondták álmukat, József megmagyarázta az álmok értelmét; a főpohárnok három nap múlva visszakerül állásába, és mint korábban, ő adja a fáraónak a poharat. A fősütőmestert pedig a király halálra ítéli. Mindkét esetben úgy történt, ahogy József megjövendölte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése