2021. december 18., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 18 - SZOMBAT - 1 János 4

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 6. fejezet 2340. nap

6. fejezet – Egyedül „Krisztusban” van üdvösség (7. rész)

Az ágak lemetszése

Milyen ámulatba ejtő kiváltságokat közölt velünk!

Teszünk-e azonban komoly erőfeszítéseket annak érdekében, hogy létrejöjjön ez a szövetség Krisztussal, amelyen keresztül egyedül lehetséges ezeket az áldásokat elnyerni? Felhagyunk-e a bűneinkkel igazság által, és gonoszságainkkal azzal, hogy az Úrhoz fordulunk? A kétely és a hitetlenség széles körben elterjedt. Krisztus tette fel ezt a kérdést: „Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?” Élő és tevékeny hitet kell ápolnunk. Hitünk állandósága a Vele való közösség feltétele.

Az élő hit általi közösség Krisztussal állhatatos: minden más közösséget az enyészetnek kell átadni. Krisztus választott ki először, végtelen árat adott a mi megváltásunkért. Az igaz hívő pedig úgy választja Krisztust, mint elsőt és utolsót és mindenek közül a legjobbat. Ennek a közösségnek azonban reánk nézve is ára van. Ez a teljes reá hagyatkozás közössége, amelyet  büszke lényünknek kell felvállalnia. Azoknak, akik e közösséget alkotják, érezniük kell, ahogy Krisztus engesztelő vérére szorulnak. Szívbéli változáson kell átmenniük. Fel kell adniuk akaratukat és engedniük, hogy az Isten akarata legyen meg. Harcolniuk kell minden külső és belső akadállyal szemben. Végezniük kell az elszaggatás fájdalmas munkáját, miképpen a dolgok megvarrásának munkáját is. A büszkeséget, az önzést, az irigységet és a világiasságot – a bűn valamennyi formáját – le kell győznünk, ha Krisztussal közösségben akarunk élni. Annak oka, hogy miért találják oly sokan a keresztény életet annyira nyomorúságosan nehéznek, miért annyira állhatatlanok és változékonyak, az, hogy úgy próbálnak Krisztushoz kapcsolódni, hogy nem akarják előbb elszakítani magukat ezektől a dédelgetett bálványoktól.

Az a közösség, amely létrejött Krisztussal, egyes-egyedül buzgó ima és fáradhatatlan munka által tartható fenn. Ellen kell állnunk az énnek, meg kell tagadnunk, és le kell igáznunk az ént. Krisztus kegyelme által, hittel és éberséggel elnyerhetjük a diadalt. – Bizonyságtételek, V. kötet, pp. 228-231.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.243/

 

Mai Bibliai szakasz: 1 János 4

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20J%C3%A1nos%204&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20J%C3%A1nos%204&version=NT-HU

János első levele 4. fejezet visszatér a „bűntelen” hazugokhoz, akik gyűlölettel és megvetéssel viszonyulnak gyülekezeti testvéreikhez, miközben azt állítják, hogy szeretik Istent. János nem kertel. Azt mondja, hogy „Ha valaki azt mondja: »Szeretem Istent«, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug... azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is” (4:20-21). Így vannak azok is, akik azt gondolják, hogy szétválaszthatják Máté 22:36-40 két parancsolatát. 

Miután elolvastuk János első levelét (és az evangéliumát), nem lesz kétségünk a probléma gyökerével, a hazug „bűntelenekkel” kapcsolatban. Ők nincsenek közösségben hittestvéreikkel (1:9) és gyűlölködő a magatartásuk és a tetteik (2:9). És ennek eredményeképpen, a „bűntelen” állapotuk ellenére „nincs örök életük” (3:15) és Krisztus sem az övék (3:14).

Ők János gyülekezetének a tagjai lehettek, de lekésték a vonatot, abban az értelemben, hogy mit jelent megmentve és kereszténynek lenni. Mivel nem jöttek rá arra, hogy „Isten a szeretet” (4:8), istent alkottak maguknak a saját képükre.

János pásztori lelke vérzik, ahogy könyörög nekik, hogy változzanak meg. „ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk” (4:12). Az apostol nem is fogalmazhatott ennél világosabban.

Ellen White így ragadta meg ezt az üzenetet: „Krisztus sóvárogva várja, hogy képmása megmutatkozzék egyházában. Krisztus akkor jön el népéért, ha majd az Ő jellemét tökéletesen tükrözni fogja” (Krisztus példázatai 69. oldal az angolban). Olvasók furcsa dolgot tettek ezzel a szakasszal, amikor félreértették az író szándékát. Az összefüggés tisztázza a kérdést. A 67. és 69.oldalon nyilvánvaló, hogy összhangban van Jánossal, amikor megjegyzi, hogy a mi „szeretetünk” lesz tökéletes, ahogy egyre inkább tükrözzük Krisztus hasonlatosságát és részesülünk az Ő Lelkében. Ez érthető. Végül is Isten jellemének a magva a szeretet (4:8). És Isten azt szeretné, ha olyanok lennénk, mint Ő, amikor Jézus visszajön. Így az utolsó nemzedék bizonyságtétele, akik Jézus eljövetelekor a földön élnek, az Ő jellemének, a szeretetnek megláttatása (Krisztus példázatai 415. oldal az angolban). 

George R. Knight

333. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 6. fejezeteihez (december 12-18.).

Ez a fejezet telis-tele van bátorítással azok számára, akiknek nehézségbe ütközik elfogadni a csodálatos hírt, hogy Jézus megbocsát! Jézus megment! Jézus több mint hajlandó arra, hogy erőt adjon nekünk, hogy győzedelmeskedjünk az Ő erejével! Az egyik kedvenc idézetem, hogy „Ne állítsuk középpontba az ént, ne nyugtalankodjunk és ne féljünk, hogy vajon elnyerjük-e az üdvösséget.” Ha Jézusról beszélünk, Őreá összpontosítunk és megteszünk minden erőfeszítést, hogy bízzunk benne, akkor azt vesszük észre, hogy a megváltásunk körüli félelmünk eloszlik.

Időnként csábítóan hat a gondolat, hogy ha kételkedünk a saját megváltásunkban, akkor az alázatosságot mutat. Valójában azonban, ha nem hiszünk abban, hogy Jézus megmentett bennünket, az ön- és énközpontúvá tesz bennünket, ahelyett hogy Jézus-központúvá válnánk. Amikor szembesülünk a tökéletességgel, ahogy Isten kinyúl értünk, hogy teljesen győzedelmeskedjünk az Ő erejével, akkor teljesen lehetetlennek találhatjuk az előttünk tornyosuló feladatot. A saját törékenységünk ilyen értelmezése Krisztushoz kellene, hogy vezessen minket, aki bőségesen elegendő kegyelmet nyújt nekünk, hogy távol tartson a bűntől! Így aztán a győzelmünkkel valamennyi elismerést és dicsőséget Jézusnak fogunk tulajdonítani, aki újjá teremt minket, bennünk lakozván a Szentlélek által.

Bár Jézus által biztosak lehetünk a megváltásunkban, mégsem szabad sohasem engedni az éberségünkből, ami a kísértéseket illeti. Az önmagunkba vetett túlzott bizalom okozta azt, hogy Péter háromszor is megtagadta Krisztust. Amennyiben tudatosan választjuk a Krisztussal való napi szövetséget, akkor megkapjuk az erkölcsi és lelki erőt ahhoz, hogy az igazság gyümölcsét teremjük.

Cindy Tutsch

RevivalandReformation.org blogszerkesztő

Fordította Gősi Csaba

2021. december 17., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 17 - PÉNTEK - 1 János 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 6. fejezet 2339. nap

6. fejezet – Egyedül „Krisztusban” van üdvösség (6. rész)

Személyes kapcsolat

Ez a lelki kapcsolat csak a személyes hit gyakorlásával jöhet létre. A hitnek ki kell fejeznie részünkről a mindenekfelett való szeretetet, a tökéletes ráhagyatkozást és a teljes odaszentelődést. Akaratunkat mindenestül át kell engedni az isteni akaratnak; érzelmeinknek, vágyainknak, érdekeinknek és tiszteletünk tárgyainak azonosulniuk kell Krisztus országa előrehaladása, valamint az Ő műve iránti tisztelet ügyével, miközben mi folyamatosan befogadjuk az Ő kegyelmét, aközben Ő elfogadja a tőlünk jövő hálaadást.

Amikor e bensőséges kapcsolat és közösség létrejön, bűneinket Krisztusra vetjük, Ő pedig nekünk tulajdonítja igazságát. Bűnné tétetett érettünk, hogy mi Isten igazságai legyünk Őbenne. Általa van menetelünk Istenhez, a Szeretett Fiúban nyerünk elfogadást…

Amikor Krisztus búcsút vett a tanítványaitól, akkor adta ezt a szép jelképet a hívőkhöz való kapcsolatáról. Eléjük tárta, miben áll ez a Vele való szoros egység, amellyel akkor is fenn tudják tartani a lelki életüket, amikor látható jelenlétét már nem élvezhetik. Hogy mélyen az elméjükbe vésse, a szőlőtő jelképében szólt róla, amelynél szembeötlőbb és alkalmasabb jelképet nem is választhatott volna...

Krisztus valamennyi követőjének ugyanolyan érdeklődéssel kell e lecke fölé hajolnia, amilyen érdeklődéssel egykor a tanítványok hallgatták szavait. A bűnbeeséskor az ember elidegenedett Istentől. Az elszakadás mértéke nagy és félelmetes. Krisztus azonban újra gondoskodott arról, hogy Magához kapcsoljon bennünket. A gonosz hatalma olyan erővel kötődött az emberi természethez, hogy senki emberfia nem győzhette le, csakis a Krisztussal való egység által. E közösség révén erkölcsi és lelki erőben részesülünk. Ha Krisztus Lelke bennünk van, az igazság gyümölcsét teremjük: azt a gyümölcsöt, amely tiszteletet és áldást hoz az embernek és dicsőíti Istent.

Az Atya a szőlősgazda. Nagy hozzáértéssel és könyörületességgel metsz meg minden gyümölcstermő ágat. Akik most osztoznak Krisztussal a szenvedésben és szidalmazások elviselésében, osztoznak majd vele a dicsőségben is az örökkévalóságban. „Nem szégyelli őket atyjafiainak nevezni”. Angyalai szolgálnak nekik. Második eljövetelekor is Emberfiaként jelenik meg, ily módon dicsőségében is azonosítja magát az emberi nemmel. Azoknak, akik eggyé lettek vele, kijelenti: „Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? És ha elfeledkeznének is ezek: én te rólad el nem feledkezem. Ímé, az én markaimba metszettelek fel téged”. (Ésa 49:15-16)

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.243/

 

Mai Bibliai szakasz: 1 János 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20J%C3%A1nos%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20J%C3%A1nos%203&version=NT-HU

János még nem fejezte be a vétkező „bűntelen” szentek témáját. A 2. versben azonban olyan dolgot találunk, amit sok gyülekezeti tag félreolvas: „még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában”. Egyesek hamis nézetet olvasnak bele ebbe a versbe, a végidei bűntelen tökéletesség hamis nézetét. És természetesen a 4. verset is használják, amely a bűnt úgy mutatja be, mint a törvény áthágását.

A görög törvény (nomosz) szó azonban egyszer sem szerepel János első levelében. Az itt használt görög szó a „törvénytelenség”, így tehát a bűn törvénytelenség. Ez azt jelenti, hogy úgy élünk mintha nem lenne törvény. És ez - ahogy János a 6. és 9. versekben elmondja - lehetetlen egy keresztény ember számára. „Aki az Istentől született, az nem cselekszik bűnt, mert az ő magja van benne, és nem vétkezhet, mert az Istentől született” (új prot. ford.).

Itt van az, ami felszínesen olvasva problémásnak tűnik. Mindenek fölébe pedig 1Jn 1:8, 10 világosan megmondja, hogy ha valaki bűntelennek tekinti magát, az hazug. 1Jn 3:9 pedig kijelenti, hogy egy keresztény nem vétkezhet. János azonban nincs összezavarodva. Az 1. és 2. fejezetben a bűnös cselekedetekről beszél (ahogy a görög aorisztosz nyelvtani alak kiemeli a 2. fejezet 1. versében), mindeközben a 3. fejezetben jelen időt használ, hogy elmondja nekünk, egy újjászületett kereszténynek lehetetlen a folyamatos törvénytelenség vagy az Isten elleni lázadás állapotában élni.

Ha egy személy egy bűnt követ el, megvallhatja (1Jn 1:9) és bocsánatot nyer. Ez nem halálos bűn (5:17). A folyamatos törvénytelenség állapotában való élés, ha úgy élünk, mintha nem is lenne törvény, vagy isteni tekintély mögötte, ez „halálos bűn” (5:16), mert nem vezet el a bűnbánatra és a megbocsátásra (Mt 12:30).

Hogyan akarja Isten, hogy éljünk, amikor olyanok leszünk, mint Ő, és amikor Ő megjelenik (3:2)? A válasz az összefüggésben található meg. Azok, „akik megmaradnak benne” (2:28) „átmentek a halálból az életbe”, és „szeretik felebarátaikat” (3:14). A központi parancsolat János számára mindig az, hogy „szeressétek egymást” (3:23). És ez érthető, mert „Isten a szeretet”.

George R. Knight

333. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 6. fejezeteihez (december 12-18.).

Ez a fejezet telis-tele van bátorítással azok számára, akiknek nehézségbe ütközik elfogadni a csodálatos hírt, hogy Jézus megbocsát! Jézus megment! Jézus több mint hajlandó arra, hogy erőt adjon nekünk, hogy győzedelmeskedjünk az Ő erejével! Az egyik kedvenc idézetem, hogy „Ne állítsuk középpontba az ént, ne nyugtalankodjunk és ne féljünk, hogy vajon elnyerjük-e az üdvösséget.” Ha Jézusról beszélünk, Őreá összpontosítunk és megteszünk minden erőfeszítést, hogy bízzunk benne, akkor azt vesszük észre, hogy a megváltásunk körüli félelmünk eloszlik.

Időnként csábítóan hat a gondolat, hogy ha kételkedünk a saját megváltásunkban, akkor az alázatosságot mutat. Valójában azonban, ha nem hiszünk abban, hogy Jézus megmentett bennünket, az ön- és énközpontúvá tesz bennünket, ahelyett hogy Jézus-központúvá válnánk. Amikor szembesülünk a tökéletességgel, ahogy Isten kinyúl értünk, hogy teljesen győzedelmeskedjünk az Ő erejével, akkor teljesen lehetetlennek találhatjuk az előttünk tornyosuló feladatot. A saját törékenységünk ilyen értelmezése Krisztushoz kellene, hogy vezessen minket, aki bőségesen elegendő kegyelmet nyújt nekünk, hogy távol tartson a bűntől! Így aztán a győzelmünkkel valamennyi elismerést és dicsőséget Jézusnak fogunk tulajdonítani, aki újjá teremt minket, bennünk lakozván a Szentlélek által.

Bár Jézus által biztosak lehetünk a megváltásunkban, mégsem szabad sohasem engedni az éberségünkből, ami a kísértéseket illeti. Az önmagunkba vetett túlzott bizalom okozta azt, hogy Péter háromszor is megtagadta Krisztust. Amennyiben tudatosan választjuk a Krisztussal való napi szövetséget, akkor megkapjuk az erkölcsi és lelki erőt ahhoz, hogy az igazság gyümölcsét teremjük.

Cindy Tutsch

RevivalandReformation.org blogszerkesztő

Fordította Gősi Csaba

2021. december 16., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 16 - CSÜTÖRTÖK - 1 János 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/


Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 6. fejezet 2338. nap

6. fejezet – Egyedül „Krisztusban” van üdvösség (5. rész)

Kapcsolat Krisztussal: vélt vagy valóságos?

A gyülekezetben hívők és hitetlenek egyaránt vannak. Krisztus ezt a két embercsoportot ábrázolja a szőlőtőről és az ágakról szóló példabeszédében. Így inti a tanítványait: „Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképpen ti sem, hanemha én bennem maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.”

Határtalan a távolság a Krisztussal való vélt közösség és a Krisztussal való valóságos, hit általi kapcsolat között. A gyülekezeti hitvallással az ember a gyülekezetben találja magát, ez azonban nem bizonyítja azt, hogy eleven kapcsolatba került az élő Szőlőtővel. A Krisztustól kapott szabály segítségével az igazi tanítványt meg lehet különböztetni azoktól, akik vallják, hogy Krisztus követői, de nem hisznek Benne. Az egyik csoport gyümölcsöt terem, a másik gyümölcstelen. Az egyik gyakran találja magát Isten metszőollója alatt, hogy még több gyümölcsöt teremjen, a másikat, mint a leszáradt ágakat hamarosan levágják az élő Szőlőtőről…

Az ág rostjai szinte ugyanolyanok, mint a szőlőtő rostjai. Az élet és az erő, a gyümölcs és a termékenység akadálytalanul, szüntelen áramlik a tőkétől az ágakig. A gyökér az ágakon keresztül küldi a tápanyagot. Ilyen a hívő kapcsolata is Krisztussal. Krisztusban marad, és Tőle veszi a táplálékát.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.243/

 

Mai Bibliai szakasz: 1 János 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20J%C3%A1nos%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20J%C3%A1nos%202&version=NT-HU

János 1. levelének 2. fejezetében még közelebbről bemutatja a „bűntelen” hazugok állításait, akik problémákat okoztak a gyülekezetben.

De mielőtt erre térne rá, János még tisztább evangéliumot ad olvasóinak; az egyik legjobbat az Újszövetségben. „Fiacskáim” mondja pásztorként, „ezt azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek; ha pedig valaki vétkezik [általános igeidő, magára a bűn cselekményére utalva], van szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus, és ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is.” (1-2. vers). Nemigen találunk ennél jobb megfogalmazást az evangéliumra.

János azonban még szükségét érzi, hogy visszatérjen a „bűntelen” hamisakra. A 2. fejezet még két hazugságot fektet le, az állítólagos „szentek” kérdése mellett. Először is azt vallják, hogy a világosságban vannak, de mégsem járnak teljesen Isten parancsolatai szerint. Itt az apostol valami komolyabbal foglalkozik, mint egyszerűen a Tízparancsolat megtörése. A 7-17. versekben a központi problémára mutat rá. A 9. versben fogalmazza meg a probléma velejét: „Aki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli az ő atyjafiát, az még mindig a sötétségben van.” Az egyháztörténelem egyik legszomorúbb ténye miszerint nagyon sokan gondolják úgy, hogy szerethetik Istent anélkül, hogy szeretnék embertársaikat.

A fejezet második fele a Szentháromsághoz kapcsolódó hazugsággal foglalkozik. Tagadták, hogy Jézus volt Isten Krisztusa, és ezáltal az Atyát is tagadták (22-23. vers).

Nehéz természetű gyülekezeti tagokkal állunk szemben. De az apostolnak most is van egy evangéliumi megoldása: „maradjatok ő benne; hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen” (28. vers). János azzal a gondolattal zárja a fejezetet, hogy mindenki, aki igazságot cselekszik, „Tőle született”.

Ha az isteni Krisztusban lakozunk, Ő nemcsak megbocsátást szerez számunkra (1Jn 1:9), de általa az Isten parancsolatainak fényében járunk, különös tekintettel a parancsolatra, hogy szeressük embertársainkat (2:9). Valójában, ha Benne lakozunk, az minden szempontból át fogja formálni az életünket.

George R. Knight

333. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 6. fejezeteihez (december 12-18.).

Ez a fejezet telis-tele van bátorítással azok számára, akiknek nehézségbe ütközik elfogadni a csodálatos hírt, hogy Jézus megbocsát! Jézus megment! Jézus több mint hajlandó arra, hogy erőt adjon nekünk, hogy győzedelmeskedjünk az Ő erejével! Az egyik kedvenc idézetem, hogy „Ne állítsuk középpontba az ént, ne nyugtalankodjunk és ne féljünk, hogy vajon elnyerjük-e az üdvösséget.” Ha Jézusról beszélünk, Őreá összpontosítunk és megteszünk minden erőfeszítést, hogy bízzunk benne, akkor azt vesszük észre, hogy a megváltásunk körüli félelmünk eloszlik.

Időnként csábítóan hat a gondolat, hogy ha kételkedünk a saját megváltásunkban, akkor az alázatosságot mutat. Valójában azonban, ha nem hiszünk abban, hogy Jézus megmentett bennünket, az ön- és énközpontúvá tesz bennünket, ahelyett hogy Jézus-központúvá válnánk. Amikor szembesülünk a tökéletességgel, ahogy Isten kinyúl értünk, hogy teljesen győzedelmeskedjünk az Ő erejével, akkor teljesen lehetetlennek találhatjuk az előttünk tornyosuló feladatot. A saját törékenységünk ilyen értelmezése Krisztushoz kellene, hogy vezessen minket, aki bőségesen elegendő kegyelmet nyújt nekünk, hogy távol tartson a bűntől! Így aztán a győzelmünkkel valamennyi elismerést és dicsőséget Jézusnak fogunk tulajdonítani, aki újjá teremt minket, bennünk lakozván a Szentlélek által.

Bár Jézus által biztosak lehetünk a megváltásunkban, mégsem szabad sohasem engedni az éberségünkből, ami a kísértéseket illeti. Az önmagunkba vetett túlzott bizalom okozta azt, hogy Péter háromszor is megtagadta Krisztust. Amennyiben tudatosan választjuk a Krisztussal való napi szövetséget, akkor megkapjuk az erkölcsi és lelki erőt ahhoz, hogy az igazság gyümölcsét teremjük.

Cindy Tutsch

RevivalandReformation.org blogszerkesztő

Fordította Gősi Csaba

2021. december 15., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 15 - SZERDA - 1 János 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 6. fejezet 2337. nap

6. fejezet – Egyedül „Krisztusban” van üdvösség (4. rész)

Soha ne elégedjünk meg

Sokan vannak, akik Krisztus hitvallói ugyan, de sosem válnak érett kereszténnyé. Elfogadják, hogy az ember elbukott lény és a képességei legyengültek, s hogy az erkölcsi kiválóságra alkalmatlan, ámde azt vallják, hogy Krisztus minden terhünket, minden szenvedésünket, minden önmegtagadásunkat elhordozta, és örömest hagyják Őt, hogy tovább hordozza. Azt mondják, nincs más dolguk, mint hogy higgyenek. Csakhogy Krisztus leszögezte: „Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem” (Mt 16:24). Jézus megtartotta Isten parancsolatait…

Soha ne pihenjünk meg egy bizonyos megelégedettségben, vagy hagyjunk fel a fejlődéssel, mondván: „Az üdvösség enyém.” Mihelyt ezt a gondolatot dédelgetni kezdjük, az éberségre, imára, a magasabb célok felé törésre való késztetések megszűnnek létezni. Egy megszentelt ajak sem ejti ki ezeket a szavakat, amíg Krisztus el nem jön, és be nem megyünk a kapukon az Isten városába. Akkor lesz majd teljesen időszerű dicsőséget adni Istennek és a Báránynak az örök szabadításért. Ameddig az ember tele van gyengeségekkel – mert magától nem tarthatja meg a lelkét –, ne vegye a bátorságot ahhoz, hogy azt mondja: „Az üdvösség enyém.”

Aki fegyverbe öltözik, ne hencegjen még a győzelemmel: mert meg kell vívni a csatát és meg kell szerezni a győzelmet. Aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül.” – Szemelvények Ellen G. White írásaiból, I, pp. 313-315

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.243/

 

Mai Bibliai szakasz: 1 János 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20J%C3%A1nos%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20J%C3%A1nos%201&version=NT-HU

A gyülekezeti tagok nem egyformák. Vannak, akik egyszerűen problémásak. Ez éppen úgy igaz volt János apostol idejében, mint manapság. Egyesek a gyülekezetében az egyház tagjainak tartották magukat, annak ellenére, hogy „a sötétségben jártak”. Az apostol kijelentése szerint az ilyenek hazugságban éltek (6. vers).

Ez a probléma elég összetettnek tűnik, de tekintsünk először is a hetedik versben említett gondra, miszerint ezek az emberek nem voltak összhangban a gyülekezet többi tagjával. Bizonyára nem véletlenül, hiszen ahogy a következő versben látjuk, azt állították magukról, hogy bűntelenek, nem követnek el semmi törvénytelenséget.

János azonban átlátott ezeken az embereken. A 8. versben egyenesen hazugnak nevezi őket, majd a 10.-ben kijelenti, hogy az ilyenek Istent is hazugnak állítják be. Elvégre Isten kijelentette, hogy „mindnyájan vétkeztek” (Rm 3:24), ahogy ószövetségi példák sokaságának felvonultatásával Pál is bizonyítja a Rómaiakhoz írott levél harmadik fejezetének első felében.

A jó hír a magukat „bűntelennek” vallókkal kapcsolatban, hogy ez is módot adott Jánosnak a megbocsátás evangéliumának hirdetésére. „Ha megvalljuk bűneinket, ő hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól” – mondja az apostol (9. vers).

Többek között azt szeretem János apostolban, hogy még a csüggesztő helyzetekben is képes valami hasznosat, biztatót találni. Ez a hozzáállás számomra is fontos tanulságul szolgál.

                                                                                        George Knight

333. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 6. fejezeteihez (december 12-18.).

Ez a fejezet telis-tele van bátorítással azok számára, akiknek nehézségbe ütközik elfogadni a csodálatos hírt, hogy Jézus megbocsát! Jézus megment! Jézus több mint hajlandó arra, hogy erőt adjon nekünk, hogy győzedelmeskedjünk az Ő erejével! Az egyik kedvenc idézetem, hogy „Ne állítsuk középpontba az ént, ne nyugtalankodjunk és ne féljünk, hogy vajon elnyerjük-e az üdvösséget.” Ha Jézusról beszélünk, Őreá összpontosítunk és megteszünk minden erőfeszítést, hogy bízzunk benne, akkor azt vesszük észre, hogy a megváltásunk körüli félelmünk eloszlik.

Időnként csábítóan hat a gondolat, hogy ha kételkedünk a saját megváltásunkban, akkor az alázatosságot mutat. Valójában azonban, ha nem hiszünk abban, hogy Jézus megmentett bennünket, az ön- és énközpontúvá tesz bennünket, ahelyett hogy Jézus-központúvá válnánk. Amikor szembesülünk a tökéletességgel, ahogy Isten kinyúl értünk, hogy teljesen győzedelmeskedjünk az Ő erejével, akkor teljesen lehetetlennek találhatjuk az előttünk tornyosuló feladatot. A saját törékenységünk ilyen értelmezése Krisztushoz kellene, hogy vezessen minket, aki bőségesen elegendő kegyelmet nyújt nekünk, hogy távol tartson a bűntől! Így aztán a győzelmünkkel valamennyi elismerést és dicsőséget Jézusnak fogunk tulajdonítani, aki újjá teremt minket, bennünk lakozván a Szentlélek által.

Bár Jézus által biztosak lehetünk a megváltásunkban, mégsem szabad sohasem engedni az éberségünkből, ami a kísértéseket illeti. Az önmagunkba vetett túlzott bizalom okozta azt, hogy Péter háromszor is megtagadta Krisztust. Amennyiben tudatosan választjuk a Krisztussal való napi szövetséget, akkor megkapjuk az erkölcsi és lelki erőt ahhoz, hogy az igazság gyümölcsét teremjük.

Cindy Tutsch

RevivalandReformation.org blogszerkesztő

Fordította Gősi Csaba

2021. december 14., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 14 - KEDD - 2 Péter 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 6. fejezet 2336. nap

6. fejezet – Egyedül „Krisztusban” van üdvösség (3. rész)

Péter hibája

Az a bűn, amely Péter bukásához — tudniillik az Üdvözítő kihallgatásakor Krisztus megtagadásához — vezetett… ezrek romlásának bizonyul napjainkban. Semmi nem lehet annyira sértő Istenre nézve, ugyanakkor semmi nem lehet annyira veszedelmes az emberi léleknek, mint a büszkeség és az önelégültség. Valamennyi bűn között ez a legreménytelenebb és leggyógyíthatatlanabb.

Péter bukása nem egyetlen pillanat műve volt, hanem fokozatosan történt. Az elbizakodottság elhitette vele, hogy meg van mentve, és lépésről-lépésre haladt tovább a romlásba vivő úton, mígnem megtagadta Mesterét. Soha nem bízhatunk biztonsággal az énben, soha nem engedhetjük át magunkat a hívő elbizakodottság érzésének, hogy már védve vagyunk a kísértéssel szemben. Azok, akik elfogadják az Üdvözítőt, bármennyire őszintén tértek is meg, soha ne mondják, vagy véljék úgy, hogy már övék az üdvösség.

Ez félrevezető. Mindenkit tanítani kell arra, hogy ápolja a reményt és a hitet, de, még ha át is adjuk magunkat Krisztusnak, és tudjuk, hogy elfogad bennünket, nem vagyunk mentek a kísértéstől. Isten Igéje kijelenti: „Megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak sokan” (Dn 12:10). Csak az állhatatosak nyerik el az életnek koronáját (Jak 1:12).

Akik elfogadják Krisztust, és első hitükben azonnal kijelentik, hogy az üdvösség övék, abban a veszélyben forognak, hogy önmagukban bíznak. Szemük elől tévesztik gyengeségüket és az isteni erőtől való állandó függésüket. Nincsenek felkészülve Sátán cselvetéseire és a kísértés során sokan, csakúgy, mint Péter, a bűn mélységeibe zuhannak. Isten így figyelmeztet bennünket: „Azért aki azt hiszi, hogy áll, meglássa, hogy el ne essék” (1Kor 10:12). Egyedüli biztonságunk abban van, ha állandóan bizalmatlanok vagyunk az énünkkel szemben, ugyanakkor Krisztusra hagyatkozunk. – Krisztus példázatai, pp. 154-155.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.243/

 

Mai Bibliai szakasz: 2 Péter 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20P%C3%A9ter%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20P%C3%A9ter%202&version=NT-HU

Péter apostolnak ebben a fejezetben található jövendölése napjainkban teljesedik. A csúfolódók kigúnyolják Jézus második dicsőséges eljövetelének gondolatát. Nem vesznek tudomást Jézus tanításáról, hogy „ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is” (Jn 14:3), sőt még keresztények is tagadják az Ő visszajövetelének a gondolatát.

A hitetlenek és gúnyolódók ellenére Péter arra emlékeztet bennünket, hogy az Úr napja el fog érkezni. Az Ő dicsőséges eljövetele biztos. Jézus megígérte: „Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is” (Mt 24:27).

Ahelyett, hogy a kételkedés okaként értelmeznénk a látszólagos késést, inkább elismerjük, hogy „Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen” (2Pt 3:9).

Akkor hát hogyan éljünk, miközben várjuk a mi Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus eljövetelét? Péter ezekkel a szavakkal tanácsol bennünket: „akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét” (2Pt 3:12). Jézusra kell szegeznünk a tekintetünket, üdvösségünk kezdeményezőjére és bevégzőjére, és csatlakoznunk kell Hozzá missziójában. Hallgassuk Jézusnak ezen szavait, amit tanítványaihoz és hozzánk intézett: „Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket” (Jn 20:21). Az embereknek szükségünk van arra, hogy meghallják az evangélium jó hírét. Ahogy elindulunk Jézus nevében, mindig emlékezzünk az Ő ígéretére: „íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Mt 28:20).

Dr. Derek J. Morris

333. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 6. fejezeteihez (december 12-18.).

Ez a fejezet telis-tele van bátorítással azok számára, akiknek nehézségbe ütközik elfogadni a csodálatos hírt, hogy Jézus megbocsát! Jézus megment! Jézus több mint hajlandó arra, hogy erőt adjon nekünk, hogy győzedelmeskedjünk az Ő erejével! Az egyik kedvenc idézetem, hogy „Ne állítsuk középpontba az ént, ne nyugtalankodjunk és ne féljünk, hogy vajon elnyerjük-e az üdvösséget.” Ha Jézusról beszélünk, Őreá összpontosítunk és megteszünk minden erőfeszítést, hogy bízzunk benne, akkor azt vesszük észre, hogy a megváltásunk körüli félelmünk eloszlik.

Időnként csábítóan hat a gondolat, hogy ha kételkedünk a saját megváltásunkban, akkor az alázatosságot mutat. Valójában azonban, ha nem hiszünk abban, hogy Jézus megmentett bennünket, az ön- és énközpontúvá tesz bennünket, ahelyett hogy Jézus-központúvá válnánk. Amikor szembesülünk a tökéletességgel, ahogy Isten kinyúl értünk, hogy teljesen győzedelmeskedjünk az Ő erejével, akkor teljesen lehetetlennek találhatjuk az előttünk tornyosuló feladatot. A saját törékenységünk ilyen értelmezése Krisztushoz kellene, hogy vezessen minket, aki bőségesen elegendő kegyelmet nyújt nekünk, hogy távol tartson a bűntől! Így aztán a győzelmünkkel valamennyi elismerést és dicsőséget Jézusnak fogunk tulajdonítani, aki újjá teremt minket, bennünk lakozván a Szentlélek által.

Bár Jézus által biztosak lehetünk a megváltásunkban, mégsem szabad sohasem engedni az éberségünkből, ami a kísértéseket illeti. Az önmagunkba vetett túlzott bizalom okozta azt, hogy Péter háromszor is megtagadta Krisztust. Amennyiben tudatosan választjuk a Krisztussal való napi szövetséget, akkor megkapjuk az erkölcsi és lelki erőt ahhoz, hogy az igazság gyümölcsét teremjük.

Cindy Tutsch

RevivalandReformation.org blogszerkesztő

Fordította Gősi Csaba

2021. december 13., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 13 - HÉTFŐ - 2 Péter 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 6. fejezet 2335. nap

6. fejezet – Egyedül „Krisztusban” van üdvösség (2. rész)

Amire alapozhattok

„Aki engesztelése által az erkölcsi erő végtelen tárházát szerezte meg az ember számára, nem mulasztja el ezt az erőt a mi javunkra felhasználni… Az egész sátáni seregben nincs annyi erő, amely legyőzhetne akárcsak egyetlen lelket is, ha bizalmát Krisztusba veti.” – Krisztus példázatai, p. 157.

„Isten a kegyelemnek nagy bőségéről gondoskodott, hogy a hívő lélek megőrizhesse magát a bűntől.” – Szemelvények Ellen G. White írásaiból, I, p. 394.

„Őbenne tökéletes ajándékunk, végtelen áldozatunk, hatalmas Üdvözítőnk van, aki mindenestől megtarthat mindeneket, aki Általa megy Istenhez. Szeretetben jelenti ki az Atyát, hogy megbékítse az embert Istennel, hogy új teremtménnyé tegye őt, Annak képmására való megújulás szerint, aki teremtette. – Uo., p. 321.

https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.243/

 

Mai Bibliai szakasz: 2 Péter 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20P%C3%A9ter%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20P%C3%A9ter%202&version=NT-HU

Néhány évvel ezelőtt keresztény lelkészek egy csoportjával találkoztam. A gyűlés után egy idősebb lelkész odajött hozzám és ezt mondta: „Bárcsak a felekezetünk még mindig úgy hinne a Bibliában, ahogyan Ön”. A lelkész szolgálata során látta, gyülekezete hogyan távolodott el Isten Szavának tiszta tanításától.

Jézus ragadozó farkasokra figyelmeztetett, akik bejönnek a nyájba, hamis prófétákra, akik juhok ruhájába öltöznek (Mt 7:15). Péter megismétli a figyelmeztetést, és további sajátos részleteket ad a hamis tanítókról, akik veszedelmes eretnekségeket hoznak be a közösségbe. Ők nem Jézus számára keresnek tanítványokat, sőt inkább saját maguk után akarják vonni a tanítványokat (ApCsel 20:30). Péter így figyelmeztet: „benneteket pedig szép szavakkal fognak kifosztani kapzsiságukban”(2Pt 2:3 – új prot. ford.).

Hogyan tudjuk felismerni a hamis tanítókat? Jézus mondta, „Gyümölcseikről ismeritek meg őket” (Mt 7:16). Meg kell vizsgálnunk mindent és szilárdan kitartani a jó mellett!

A mai nap olyan hálás vagyok Jézus ígéretéért: „De mikor eljön amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti nektek. Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti nektek” (Jn 16:13-14).

Kérd a Szentlelket, hogy vezessen ma Isten Szavának mélyebb ismeretére! A Jézussal való személyes kapcsolat, valamint az élő Ige és az Ő írott szavának ismerete véd bennünket a hamis tanítók megtévesztése ellen.

Dr. Derek J. Morris

333. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 6. fejezeteihez (december 12-18.).

Még nem érkezett meg az olvasmány a Generál Konferenciától. Pótoljuk, amint megérkezik