Új
olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 17. fejezetéhez
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 17. fejezet 651. nap
Aki úgy érzi, lényegtelen, hogyan látja el a kis
feladatokat, alkalmatlannak bizonyul megtisztelőbb helyre. Lehet, hogy
alkalmasnak véli magát nagyobb feladatra, de Isten látja, mi van a külszín
mögött. Miután megvizsgálta és kipróbálta, ezt a terhelő mondatot írja ellene:
"Megmért... a mérlegen, és könnyűnek talált." Hűtlensége visszahat
reá. Nem kapja meg azt a kegyelmet, erőt, jellemszilárdságot, amelyhez csak
akkor jut, ha teljesen átadja magát Istennek.
Sokan haszontalannak tartják életüket. Úgy érzik, nem
tesznek semmit Isten országa előre haladása érdekében, mivel munkájuk nem
kapcsolódik közvetlenül a valláshoz. Ha valami nagyszerű dolgot tehetnének,
örömmel vállalkoznának rá! De mivel csak kis jelentőségű dologban
szolgálhatnak, azt gondolják, joguk van, hogy ne csináljanak semmit. Nincs
igazuk! Az ember akkor is szolgálhatja Istent, amikor megszokott, köznapi
feladatait végzi - fát vág, gyomlál vagy szánt. Az anya, aki Krisztusnak neveli
gyermekeit, éppúgy Istennek szolgál, mint a lelkész a szószéken.
Sokan különleges képességre vágynak, amellyel csodálatos
munkát végezhetnének, közben szem elől tévesztik a kezük ügyében levő
feladatokat, amelyeknek elvégzésével kellemessé tehetnék az életet. Fogjanak
hozzá ahhoz a munkához, ami éppen előttük van! Az eredmény nem annyira a
képességen, mint inkább a határozottságon és készségen múlik. Nem a ragyogó
képességek tesznek alkalmassá arra, hogy megfelelően lássuk el munkánkat, hanem
a mindennapi feladatok lelkiismeretes elvégzése, a megelégedettség, a mások
sorsa iránti őszinte, képmutatás nélküli érdeklődés. A legszerényebb sorsúak
között igazi kiválóság található. A szerető szívvel és hűséggel végzett
mindennapi feladatok is kedvesek Isten előtt.
Isten megparancsolta Illésnek, hogy keressen utódot. Amikor
a próféta elhaladt a szántóföld mellett, ahol Elizeus szántott, rádobta a
felszentelés palástját az ifjú vállára. Az éhínség alatt Sáfát családja
tudomást szerzett Illés munkájáról, küldetéséről, és most Isten Lelke
megértette Elizeussal, hogy mit jelent a próféta cselekedete. Számára annak a
jele volt, hogy Isten elhívta Illés utódjául.
Mai Bibliai szakasz: Példabeszédek
25
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Örülnék annak, ha a
Példabeszédek könyve témák szerint lenne rendszerezve. Csodálatos lenne, ha egy
helyen tudnánk olvasni mindenről, amit Salamon az igazságosságról, a
gonoszságról, a jószívűségről, együttérzésről, kedvességről, szeretetről és
egyéb témákról mondott. Ha például az igazságosságról szóló mondásai egy helyre
lennének csoportosítva, egy párbeszéddel kezdődne arról, hogy mit ért azon,
hogy az igaz ember olyan bátor, mint az oroszlán, vagy ha a bűn elkövetéséről
lenne egy rész, az tartalmazná például azt, hogy mennyire nem helyes valakinek
kirabolni a szüleit. Ez megkönnyítené a dolgunkat, amikor valakinek Salamon
bölcsességéről szeretnénk bizonyságot tenni.
Ebben a fejezetben
találjuk az egyik legösszefüggőbb gondolatsort. Mindegyik mondás azokról a
döntéseinkről szól, amelyek egy mérsékelt, kiegyensúlyozott életet tükröznek,
vagy azokról a tetteinkről, amelyekkel valakin segítettünk. Más szóval ez a
fejezet arról szól, hogy személyes életünk legyen összeszedett, és segítsünk
másoknak is okosan szervezett életet élni. Egy útmutató, hogyan kerülhetjük el
azt, hogy csak a saját életünkre összpontosítsunk.
Mindennél jobban
tetszik nekem az utolsó vers, amely összefoglalja az egész fejezetet: „Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala,
olyan az az ember, akinek nincs önuralma.” (új prot. ford.) A fejezet azt
mondja, hogy legyen bár szó arról, hogy mennyi mézet eszel (16. vers), vagy
hogy mennyi fölösleges időt töltesz a szomszédodnál (17. vers), a legjobb az,
ha nem sodródsz semmilyen szélsőségbe. Gyakran a jó dologból is megárt a sok.
Nagyon hasznos, amit a
bölcs ebben a fejezetben mond: a mértékletesség az életem kulcsfontosságú elve.
„Drága Uram! Segíts, hogy Salamon szavain keresztül Rád
hallgassak, mert ezek a Te szavaid! Segíts megszívlelnem, és adj bölcsességet,
hogy jól tudjam irányítani az életemet, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb legyek
mindenben, amit teszek! Ámen.”
Fylvia Fowler Kline
91. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 17. fejezetéhez (április
23-29.).
Úgy vélem, a legtöbben
egyetértünk abban, hogy háztartást vezetni valószínűleg nem a leginkább magával
ragadó munka a világon egy fiatalember számára! Bizonyosan nem arat akkora
tetszést, mint amit egy istenfélő evangélista vagy orvos kap. A fiatal
istenfélő Elizeus azonban nem törődött a környezetében élők elismerésével.
Tiszta szívvel hitt abban, amit Pál évszázadokkal később így fogalmazott meg:
„Azért akár esztek,
akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek.”
(1Kor 10:31)
Ahogyan mindannyian
ismerjük a történetet, Elizeus örömmel elfogadta Isten elhívását, hogy próféta
legyen, amikor eljött az ideje. Azonban Elizeus ugyanúgy örömmel (és
szakértelemmel) szolgálta Istent, amikor például az apja földjét szántotta!
„Kicsi dolgokban való megbízhatósága készítette fel Elizeust a nehezebb
feladatok elvégzésére.” (PK 137. o.) A példa kedvéért tegyük fel azt, hogy
végzős egyetemi hallgató vagyok pillanatnyilag. A közeljövőben sokkal több
pénzügyi felelősség hárul majd rám. Ha azonban már most szigorú költségvetés
alapján élek, és éretten osztom be a rendelkezésemre álló szűkös összeget, az
segíteni fog, amikor a jövőben nagyobb felelősséggel rendelkezem.
Időnként úgy
érezhetjük, hogy a kis dolgokban való helytállásunknak egyáltalán nincs
következménye. Isten azonban nem így látja – sőt, a kis feladatok Isten
próbaterepéül szolgálnak, hogy lássa, nagyobb dolgokkal is megbízhat-e minket.
A legjobb, mosolygós arcoddal „szántod-e a földet”, amelyet Isten adott neked
most? A jelentéktelennek tűnő dolgokban való hűséged is értékes, nem
időpocsékolás!
Austin Menzmer,
szombatiskolai tanító
Collegedale, Tennessee
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése