2017. május 1., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - május 1 - HÉTFŐ - Prédikátor 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Új olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 18. és 19. fejezeteihez

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 18. fejezet 659. nap

A víz gyógyulása maradandó volt. "És a víz meggyógyult, így van ez még ma is, Elizeus szava szerint, amelyet kimondott" (2Kir 2:22). A víz ömlött korszakról korszakra, és a völgynek ezt a részét gyönyörű oázissá tette.
A víz meggyógyulásának történetéből sok lelki tanulságot meríthetünk. Az új csésze, a só, a forrás - mind nagyszerű szimbólumok.

A keserű forrásba dobott sóval Elizeus ugyanazt a lelki tartalmú tanítást adta, mint amit századokkal később a Megváltó nyújtott tanítványainak ezzel a kijelentésével: "Ti vagytok a föld sója" (Mt 5:13). A fertőzött forrással összevegyülő só megtisztította a vizet. Életet és áldást teremtett ott, ahol előbb minden hervadt és pusztult. Amikor Isten sóhoz hasonlítja gyermekeit, meg akarja értetni velük, azért árasztja rájuk kegyelmét, hogy eszközök legyenek mások megmentésében. Isten nemcsak azért emelt ki egy népet a világ népei közül, hogy fiaivá és leányaivá fogadhassa őket, hanem, hogy általuk eljuthasson a világhoz az üdvösséget hozó kegyelem. Az Úr nemcsak azért választotta ki Ábrahámot, hogy különleges barátjává legyen, hanem, hogy közvetítse azokat a sajátságos kiváltságokat, amelyeket adni akar a nemzeteknek.

A világnak szüksége van az őszinte kereszténység bizonyítékaira. A bűn mérgezi a társadalmat. A nagy- és kisvárosokat átitatta a bűn és az erkölcsi romlottság. A világ tele van betegséggel, szenvedéssel és gonoszsággal. Közelben és távolban nyomorgó és aggódó emberek élnek. Rájuk nehezedik a bűntudat és elvesznek megmentő befolyás hiányában. Állandóan eléjük tárják az evangélium igazságát, mégis elvesznek, mert a halál lehelete árad azoknak a példájából, akiknek életet kellene árasztaniuk. Lelkük keserűséget szív magába, mert a források mérgezettek, pedig olyanoknak kellene lenniük, mint az örök életet árasztó víznek kútfeje.

A sónak vegyülnie kell azzal az anyaggal, amelybe beleteszik. Át kell járnia, át kell itatnia azt, hogy konzerválódjék. Ugyanígy személyes kapcsolat és barátság útján érinti az embert az evangélium megmentő ereje. Az emberek nem nagy tömegben térnek meg, hanem egyenként. A személyes befolyás hatalom. Krisztus erejével kell dolgoznunk, hogy követeiként jó befolyást árasztva tolmácsoljuk a helyes elveket, és gátat vessünk a világ romlottságának! Hirdessük a kegyelmet, amelyet egyedül Krisztus adhat! Emeljük, nemesítsük mások életét és jellemét, a buzgó hittel és szeretettel párosult tiszta példamutatás erejével.

Az addig fertőzött jerikói forrásról az Úr kijelentette: "Meggyógyítom ezt a vizet, nem okoz többé halált és terméketlenséget." A szennyezett víz jelképezi az Istentől elszakadt embert. A bűn nemcsak elválaszt Istentől, hanem el is fojtja az emberi lélek vágyát és képességét arra, hogy megismerje Istent. A bűn megzavarja az ember egész szervezetét, megrontja értelmét, megfertőzi képzeletét, gyengíti lelki képességeit. Hiányzik a tiszta vallás és a szív szentsége. Isten megtérést hozó ereje nem formálta át a jellemet. A lélek gyenge, és a győzedelmeskedő erkölcsi erő hiánya miatt fertőzött és eldurvult.

Mai Bibliai szakasz: Prédikátor 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

Bölcs Salamon kérdésekkel és szomorú megjegyzésekkel indítja ezt a fejezetet, ám a végén olyan igazságokat tár elénk, amiken egy kicsit eltöprenghetünk.

Az első ilyen igazság: a mindennapi életnek megvan a maga rutinja. A nap felkel és lenyugszik, új generációk nőnek fel és tűnnek el. De a rutinnak veszélyei is vannak, mivel elveszíthetjük érdeklődésünket a szent és örökkévaló dolgok iránt. Naponta kellene keresnünk az Urat, úgy, mintha a mai napunk lenne létezésünk egyetlen napja.

Második igazság: nem kell mindenről tudnunk a világon, mert nem fontos, vagy nem örökké tartó. A lelki életünk szempontjából a legfontosabb az örökkévaló dolgok tanulmányozása.

Harmadik igazság: a világi tudás nem mindig tud megoldást nyújtani a lelki problémákra. Csak a mennyei bölcsesség, ami Istennel való közeli kapcsolatunkból származik, tud békét hozni az emberi szívbe.

Végezetül „Isten azoknak ígéri meg bölcsességét, akik érzik annak szükségességét és kérik is tőle. A Mindenható el tudja vezetni az embereket oda, ahol megismerhetik az igazságot” (Testimonies for the Church [Bizonyságételek a gyülekezetek számára]. 9. kötet, 181. oldal).

Tehát imádkozzunk az Úrhoz, és engedjük a Szentlelket, hogy adjon bölcsességet a Mennyből, így békében maradhatunk Istennel. Ámen.

André Dantas
az Észak-brazíliai Unió titkára
Dél-amerikai Divízió 

92. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 18. és 19. fejezeteihez (április 30-május 6.).

Amikor gyerek voltam, a szüleim úgy döntöttek, hogy jobban megismerik az embereket a kis gyülekezetünkben. Ábécésorrendben végigmentek a gyülekezeti névsoron, és meghívták a családokat hozzánk, amíg mindannyian nem voltak nálunk szombati ebéden. E tapasztalaton keresztül tanultam meg a vendégszeretet adományát – köszöntöttem az otthonunkban az élet valamennyi területéről származó embereket, és közben megfigyeltem őket. Az egyik szombaton egy olyan látogatónk volt, aki az autójában élt. Őt is meghívtuk, hogy csatlakozzon hozzánk ebédre. Elbűvölő hölgy volt, és sok tapasztalatot osztott meg a vándoréletről az Amerikai Egyesült Államok területén. Tett egy megjegyzést is, ami örökre velem marad: „Isten mindig gondoskodott valamennyi szükségletemről.”

Elizeus egy olyan próféta volt, aki mindenfelé utazott, és az otthon érzését csak akkor tapasztalta meg, ha a családok ajtót nyitottak neki, és üdvözölték, hogy üljön velük az asztaluknál és aludjon az ágyukban. Néha elképzelem, mennyire piszkosnak és éhesnek nézhetett ki, amikor megérkezett egy-egy városhoz, de azok számára, akik nyitott szívvel fogadták, áldás lett a társasága.

Mások életére felemelő hatást tenni a személyes gondoskodással – ez az egyik módja annak, hogy a föld valódi sója legyünk, ami elvegyül, hogy a világot átitassa Isten szeretetével.

Julie Hill Alvarez
Placerville hetednapi adventista gyülekezet
California, USA
 Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése