Higgyetek az Ő prófétáinak - június 8 - SZERDA - 2 Királyok 20

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 29. fejezet 332. nap

A szombat intézménye az Édenből ered. Éppen olyan idős, mint maga a világ. A pátriárkák a teremtéstől kezdve megtartották a szombatot. Az egyiptomi fogság alatt a munkavezetők a szombat megsértésére kényszerítették az izraelitákat, és ezért e nap szentségének tudata nagyrészt elhalványult. Amikor a törvényt kihirdették a Sinai hegynél, akkor a negyedik parancsolat első szavai így hangzottak: "Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt" (2Móz 20:8). Ez azt mutatja, hogy a szombatot nem akkor és ott rendelte el és vezette be Isten. A szombat eredetét a teremtésnél találjuk meg. Sátán azért, hogy Istent kitörölje az emberek elméjéből, le akarta dönteni a szombat nagy emlékművét. Ha Sátán az embereket rá tudta volna venni arra, hogy feledkezzenek meg Teremtőjükről, akkor nem tanúsítottak volna többé semmi ellenállást a bűn, a gonosz hatalmával szemben és biztosan megszerezte volna zsákmányát.

Sátánt Isten törvénye ellen való háborúskodása arra ösztökélte, hogy a Tízparancsolat minden szabálya, előírása ellen hadakozzék. Isten, a mindenség atyja iránti szeretet és hűség nagy alapelve hasonló a gyermeki szeretet és engedelmesség alapelvéhez. A szülői tekintély megvetése hamarosan Isten tekintélyének megvetéséhez vezet. Innen erednek Sátánnak azok az erőfeszítései, amelyekkel gyengíteni akarja az ötödik parancsolat teljesítésének kötelező voltát. A pogány népek között nem sok figyelmet fordítottak az ebben a parancsolatban található utasításokra. Sok népnél a szülőket elhagyták vagy megölték, amikor annyira megöregedtek, hogy képtelenek voltak gondoskodni magukról. A családban az anyákat kevés tiszteletben részesítették, férjük halála után pedig megkövetelték tőlük, hogy rendeljék alá magukat a legidősebb fiú tekintélyének és hatalmának. A gyermeki engedelmességet Mózes által rendelte el Isten. Az izraeliták amikor elpártoltak Istentől, az ötödik parancsolatot a többivel együtt semmibe vették.

Sátán "[...] emberölő volt kezdettől fogva" (Jn 8:44) és amikor hatalmat nyert az emberi nemzetség felett, nemcsak egymás gyűlöletére, meggyilkolására késztette az embereket, hanem még vakmerőbben arra is, hogy Isten tekintélyével méginkább dacoljanak. Ezért az ember vallásának részévé tette a hatodik parancsolat áthágását.

Az isteni tulajdonságok megrontott eszméivel Sátán arra vette rá a pogány nemzeteket, hogy higgyenek az emberáldozatok szükségességében és abban, hogy csak ezek az áldozatok biztosítják számukra istenségeik jóindulatát. A legborzalmasabb kegyetlenségeket követték el a bálványimádás különböző formáiban. Ezek között volt az a gyakorlatuk, amelynek során gyermekeiket tűzön kényszerítették átmenni bálványaik előtt. Ha valamelyik gyerek sértetlenül jutott át ezen a tűzpróbán, azt hitték, hogy áldozatukat az isteneik elfogadták. Azt, aki így megszabadult, az istenek különleges kegyeltjének tekintették és jótéteményekkel halmozták el, később pedig nagyra becsülték. Akkor sem büntették meg őket, ha valami súlyos gonoszságot követtek el. Annak a sorsa azonban megpecsételődött, aki a tűzön való áthaladás közben égési sebeket szenvedett. Azt hitték ugyanis, hogy az istenek haragját csak azzal engesztelhetik ki, ha elveszik az áldozat életét. Ennek megfelelően az ilyeneket áldozatként ajánlották fel az isteneknek. A nagy hitehagyás idején ezek az utálatosságok bizonyos mértékben érvényesültek az izraeliták között is.

A hetedik parancsolatot is korán megszegték a vallás nevében. A legkicsapongóbb és legutálatosabb szokásokat tették a pogány istentiszteletek részévé. Mivel isteneiket is tisztátalanoknak ábrázolták, ezért imádóik is szabadjára engedték legaljasabb szenvedélyeiket. Természetellenes bűnök érvényesültek. A vallásos ünnepségeket általános és nyílt erkölcstelenségek jellemezték.

A többnejűséget már nagyon korai időponttól kezdve gyakorolták. Ez egyike volt azoknak a bűnöknek, amelyek miatt Isten haragja sújtotta az özönvíz előtti világot. Széles körben elterjedt azonban az özönvíz után is. Sátán megfontolt erőfeszítéssel meg akarta rontani a házasság intézményét; meg akarta gyengíteni kötelezettségeit és csökkenteni akarta szentségét. Mert Sátán jól tudta, hogy nincs ennél biztosabb módszer Isten képmásának kitörlésére az emberből és az ajtó kitárására az emberre rátörni akaró nyomorúság és bűnök előtt.

Mai Bibliai szakasz: 2 Királyok 20

Ezékiás újabb kihívással nézett szembe – élete a végéhez közeledett!  E földi élet rövidségének tudatában természetes volt Ezékiás számára, hogy sírjon sorsa miatt.

Ézsaiás közvetítette az üzenetet a királynak. A próféta valószínűleg morgott egy kicsit, amikor Isten azzal a rossz hírrel küldte őt Ezékiáshoz, hogy meg fog halni. Még jobban zúgolódhatott, amikor az Úr arra kérte, menjen vissza és közölje Ezékiással, hogy mégsem kell meghalnia.

Vajon nem döntött határozottan Isten, amikor Ézsaiást először Ezékiáshoz küldte? Mi késztette Istent, hogy meggondolja magát? Ez megint azzal kapcsolatos, hogy Isten hogyan biztosítja nekünk a választás szabadságát. Isten örökkévaló tervében az volt a legjobb, ha Ezékiás élete akkor véget ér, de Isten megengedte neki, hogy a további 15 év életet válassza. Ezek az utolsó évek gyümölcstelennek bizonyultak Ezékiás számára, és ajtót nyitottak az eljövendő ellenséges megszállásnak.

Az engedelmesség leckéje a legnehezebb, amit az életben meg kell tanulnunk. Ezékiás nem akart engedelmeskedni, és Isten megengedte neki, hogy meglássa engedetlensége következményeit. Jézustól kell tanulnunk, aki tökéletes engedelmességben élt, amikor így imádkozott, hogy Isten vegye el tőle a keserű poharat: „mindazáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem, amint te” (Mt 26:39).

Daniel Jiao

45. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 29. fejezetéhez (jún. 5-11).

Sátán, aki magát álcázva nagy sikerrel szedi rá az embereket, különösen a hazugságokra és megtévesztésekre specializálódott, mióta a kozmikus küzdelem elkezdődött. Nem elégedett meg azzal, hogy a legmagasabb angyal volt, ő hatalomra vágyott. A hűségesség álarca alatt ravaszul kétséget hintett el Isten törvényével kapcsolatban. Idővel ez odáig fajult, hogy Istent igazságtalansággal, mások jogainak bitorlásával és önimádattal vádolták meg. Sátán magát a világegyetem érdekében harcoló szabadságharcosként feltüntetve, maga mellé csábította az angyalokat, akiknek egy jobb kormányzást ígért - a törvény korlátozásai nélkül. „A végtelen Bölcsesség nem pusztította el Sátánt. Mivel Isten csak szeretetből fakadó szolgálatot fogadhat el, teremtményei engedelmességének arra a meggyőződésre kell épülnie, hogy Ő jó és igazságos.” (PP 42)

Gyakran azon tűnődünk, vajon miért tart olyan sokáig a nagy küzdelem. Azért, mert Istent perbe fogták ebben a kozmikus bírósági tárgyalásban és Sátán kérlelhetetlenül vet fel újabb vádakat. Miért kellenek a törvények? Miért kell hűségteszt? Isten egy zsarnok. Istent kell hibáztatni a gonoszért. Istennek megvannak a kedvencei. Isten törvényét lehetetlen megtartani. A törvény kizárja a megbocsátást. Miután Sátán veszített a keresztnél: Az irgalmasság megsemmisítette az igazságosságot. Ha a földlakóknak meg lehet bocsátani, az angyaloknak miért nem? Isten kikerüli a törvényt. Isten igazságtalan. (DA 762)

Addig, amíg Sátán uralma teljesen le nem lepleződik, minden elképzelhető vád meg nem cáfolódik, és Isten jelleme és törvénye mindörökké vissza nem nyeri megkérdőjelezhetetlen voltát, addig nem lesz a világegyetem biztonságban. Ha felkiáltasz: „Meddig még, Uram?”, tudd, hogy Isten epekedve várja, hogy hazahozhasson, és nem késlekedik egy perccel sem tovább, mint amennyi szükséges.

                   

Heide Ford

Church Elder

Simi Valley Seventh-day Adventist Church, California

Fordította: Gősi Csaba