Higgyetek az Ő prófétáinak - január 12 - CSÜTÖRTÖK - Zsoltárok 73

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 2. fejezet 550. nap

Ha Izráel hű maradt volna Istenhez, ez a nagyszerű épület örök jele maradt volna annak, hogy Isten különösen megtiszteli választott népét. "Az idegeneket - nyilatkoztatta ki Isten -, akik csatlakoznak az Úrhoz, és őt szolgálják, akik szeretik az Úr nevét, és az ő szolgái lesznek, mindazokat, akik vigyáznak, hogy meg ne sértsék a szombatot, és ragaszkodnak szövetségemhez, elviszem szent hegyemre, és örömet szerzek nekik abban a házban, ahol hozzám imádkoznak. Égőáldozataik és véres áldozataik kedvesek lesznek oltáromon. Mert az én házam neve imádság háza lesz minden nép számára" (Ézsa 56:6-7).

Amikor az Úr bizonyságát adta annak, hogy elfogadja a királyt, világossá tette előtte azt is, hogy mi a kötelessége. "És ha te előttem jársz, ahogyan járt apád, Dávid is, és úgy teszel mindent, ahogyan megparancsoltam, rendelkezéseimet és törvényeimet megtartod, akkor állandóvá teszem királyi trónodat, ahogyan megígértem apádnak, Dávidnak, mikor ezt mondtam: Nem vesznek ki utódaid, és uralkodnak Izráelben" (2Krón 7:17-18).

Ha Salamon továbbra is alázatosan szolgálta volna az Urat, egész uralkodása hatalmas befolyást árasztott volna a környező nemzetekre - azokra, amelyekre atyjának, Dávidnak uralkodása, és a saját uralkodásának korábbi éveiben mondott bölcs szavai és nagyszerű cselekedetei olyan kedvező hatással voltak. Isten előre látta, hogy milyen félelmes kísértések járnak a jólét és a világi dicsőség nyomában, és óvta Salamont a hitehagyás bűnétől. Előre megmondta azt is, hogy milyen rettenetes következményekkel jár a bűn. Még az a gyönyörű templom is, amelyet éppen akkor szenteltek fel, "példabeszéd és gúny tárgyává" lesz "minden nép előtt" - mondta, ha Izráel népe elhagyja "az Urat, őseik Istenét", és nem tágítanak a bálványimádástól (2Krón 7:20, 22).

A mennyi üzenet, hogy Isten meghallgatta Izráelért mondott imáját, Salamont felbátorította, megörvendeztette. Elkezdődött uralkodásának fénykora. "És a föld minden királya" igyekezett közelébe kerülni, "hogy hallhassák bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe" (2Krón 9:23). Sokan jöttek, hogy lássák, miként kormányoz, s tanítást nyerjenek a nehéz ügyek intézésére.

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 73

Jusztíciát, az igazság istennőjét gyakran ábrázolják bekötött szemmel, mérleggel a kezében, jelezve, hogy az igazságot semmilyen előítélet nem árnyékolhatja be. De mégis rengeteg országban úgy tűnik, hogy a bírók vakok, és nem tudják megkülönböztetni a jó, a rossz, vagy a jogos dolgokat. Aszáf, a zsoltáríró is úgy vélte, néha Isten sem látja jól az igazságot.

Mindannyian játszottunk már úgy, hogy mi a szabályokat követtük, más azonban csalással szerezte meg a győzelmet. A fiatal focista, Maradona például egyszer a kezével lökte a labdát a kapuba, nem pedig fejelte, és a csapata megnyerte a világbajnokságot. Azok, akik a korlátokon belül maradnak, és betartják a szabályokat, gyakran utolsóként végzik. Sőt, sok hitetlenből lesz multimilliomos.

Aszáf, az egyik legbölcsebb ember is küzdött az igazságtalanság kérdésével, míg összehasonlította a problémáit néhány másik bűnös ember szerencséjével. Ennél távolabb és szélesebb látószöggel kell látnunk, hogy felismerjük, hogy nincsen összefüggés ezek között. Ha Isten azonnal megjutalmazná a jót, és megbüntetné a rosszat, akkor az emberek rossz indítékból lennének hűségesek.

Amikor Aszáf hosszú távon szemlélte az eseményeket, megértette, mi lesz a bűnösök végállomása (19. vers), és felismerte, hogy mennyire csúszós talajon állnak, és rögtön nem irigyelte őket. Ha mi is előrefelé nézünk, és nem oldalra, kevesebbszer fogunk orra bukni.

Gordon Christo

76. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 2. fejezetéhez (január 8-14.).

Hogy Eszter történetét valóságosabbá tegyék, néhány évvel ezelőtt a Hanna-Barbera rajzfilmstúdió három modern korbeli gyermeket utaztatott az ősi Perzsiába az animációs filmjükben.

Ha mi is hasonlóképpen visszamehetnénk az időben, és megtapasztalhatnánk Salamon templomának felszentelését, minket is lenyűgözne az esemény és az épület is. Hét éven keresztül a munkások, a mesteremberek, az események tervezői, a király, az énekkarok és az építészek fáradhatatlanul azon dolgoztak, hogy kiemelkedővé tegyék ezt az eseményt az emberek számára. A különféle nemzetek gazdagon díszített ruhájú méltóságai, az éneklés, a pompa, a hangszeres zene, a fennkölt művészet és kézművesség – semmi sem maradhatott el, ami a világegyetem fenséges Istenét dicsérné.

Képzeld el, amint azt figyeled, ahogyan Salamon karját az égnek emeli és megkéri Istent, hogy áldja meg a hatalmas gyülekezetet! Mennyire ünnepélyes és lenyűgöző lehetett látni, amint a tűz lejött a mennyből, és felemésztettei az égőáldozatot és áldozatokat Salamon imájának végén!

Isten még most is jelen van az ima órájában és helyszínén. Habár nem látunk tüzet leereszkedni az égből az istentisztelet vagy a személyes imádságunk során, de annak érzékelése, hogy Istenünk mennyire végtelenül nagyszerű, igaz istentiszteletre és imádatra kell, hogy ösztönözzön minket.

Cindy Tutsch

Ellen G. White intézet nyugalmazott társigazgatója

Fordította: Gősi Csaba