Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 3. fejezet 557. nap
Feleségei
nagy befolyást gyakoroltak rá. Fokozatosan rávették istentiszteletükön való
részvételre. Salamon először semmibe vette azt a rendelkezést, amelyet Isten a
hitehagyás elleni védőgátként adott. Most pedig teljesen a hamis istenek
imádására adta magát. "...Salamonnak a szívét vénségére más istenekhez
hajlították feleségei, és szíve nem volt teljesen Istenéé, az Úré, mint volt
apjának, Dávidnak a szíve. Mert Salamon Astóretet, a szidóniak istenét és
Milkómot, az ammoniak bálványát követte" (1Kir 11:4-5).
Az Olajfák
hegyének déli magaslatán, Mórija hegyével szemben, ahol Jahve gyönyörű temploma
állt - Salamon impozáns épületsort emelt bálványszentélyekül. Feleségei kedvét
keresve, hatalmas bálványokat - idomtalan fa- és kőszobrokat - helyeztetett el
a mirtusz- és olajfa-ligetekben. A pogány istenségek - "Kemósnak, a
móábiak bálványának..." (1Kir 11:7) oltárai előtt végezték a pogányság
legalávalóbb szertartásait.
Salamon
életmódja maga után vonta elkerülhetetlen büntetését. Romlását az okozta, hogy
bálványimádókkal tartott kapcsolata elszakította Istentől. Amint megtagadta
Isten iránti hűségét, elvesztette önmaga feletti uralmát. Erkölcsi ereje
elhagyta, finom érzései eldurvultak, lelkiismerete eltompult. Aki uralkodása
kezdetén nagy bölcsességről és együttérzésről tett bizonyságot azzal, hogy
visszaadta a tehetetlen csecsemőt szerencsétlen anyjának (lásd: 1Kir 3:16-28),
annyira mélyre süllyedt, hogy beleegyezett olyan bálvány felállításába,
amelynek élő gyermekeket áldoztak. Aki ifjúságában megfontolt, megértő volt, és
férfikorában isteni sugallatra ezt írta: "Van út, amely egyenesnek látszik
az ember előtt, de végül a halálba vezet" (Péld 14:12), későbbi éveiben
oly messzire tért el a tisztaságtól, hogy megtűrte a Kemós és Astóret imádásával
kapcsolatos feslett, undorító ceremóniákat. Aki a templom felszentelésénél ezt
mondta a népnek: "Legyen a szívetek teljesen Istenünké, az Úré..."
(1Kir 8:61), ő maga vétkezett, szívében és életével megtagadta saját szavait.
Összetévesztette a szabadságot a szabadossággal. Megpróbálta - de micsoda áron!
- összeegyeztetni a világosságot a sötétséggel, a jót a rosszal, a tisztaságot
a tisztátalansággal, a Messiást a Béliállal.
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 80
Mint az előző zsoltár,
ez is a nemzet szorongattatásának idején íródott, és ez is egy könyörgés Isten
közbelépéséért. De ez a zsoltár más hangnemben íródott. Ez egy szelídebb esdeklés,
tele a jobb idők emlékeivel. Úgy beszél Istenről, mint pásztorról, és
szőlőművesről. Ez egy önmagát alárendelő hangnem, amely azoké az embereké, akik
már hajlandók megengedni Istennek, hogy vezesse, irányítsa, oktassa és gondozza
nyáját.
Ennek a zsoltárnak a
második versében utalás találunk Isten dicsőségére, a sekinára: „Te, aki kerubokon trónolsz, jelenj meg ragyogva!”
(új prot. ford.) Ez folytatódik a negyedik és a nyolcadik versben, ahol a
zsoltáros ezt írja. „Ragyogtasd ránk az
orcádat”, és megismétlődik az utolsó versben is. Izráel fiai ismerték azt
az időszakot, amikor Isten dicsősége állt az életük középpontjában. Ők szó
szerint, fizikailag érezhették Isten jelenlétét a szentélyben. Milyen melengető
és biztonságot sugárzó ez a gondolat!
A héberek úgy képzelték
el Istent, mint a fényt. Ő volt a tűz az égő csipkebokorban Mózes pusztai tapasztalatában.
Ő volt a ragyogó fényű tüzes felhő, amely vezette a hébereket a sivatagon
keresztül. Ő volt az izzó ragyogás, amit Mózes arcán láttak, miután találkozott
Istennel. Előfordult már, hogy elképzelted, milyen lenne követni egy tüzes
felhőt a pusztában? Hogy milyen az, amikor fénye betölti az otthonodat, amikor
esti nyugovóra térsz?
Ugyanennek a tűznek a
jelenléte elérhető számunkra is, hogy égjen az otthonunkban és a szívünkben.
Miután Jézus felment a mennybe, elküldte számunkra ezt a tüzet. „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és
mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz
hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és
leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek a Szentlélek erejével.” (ApCsel
2:1–4 – új prot. ford.)
A Szentlélek segítsége
révén térhettünk vissza Isten dicsőségébe. Rajta keresztül újra csatlakozhatunk
a héberek Istenéhez, az Úrhoz, aki arra vágyik, hogy közöttünk élhessen. Azért
imádkozom, hogy Isten gyújtsa meg a Szentlélek tüzét az én életemben, és a
tiédben is még ma!
Kimberly Harris
77. heti
olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK
3. fejezetéhez (január
15-21.).
Amikor jól mennek a
dolgok, akkor is látjuk-e a veszélyt? Úgy tűnik, Salamon nem ismerte fel a
negatív hatásokat, amik a vagyonnal és a hírnévvel járhatnak az életére nézve.
A bölcsessége és tisztessége miatt szerte a világon ismertté vált, és Izráel
királyságát a jólét és fellendülés jellemezte vezetése idején. Eleinte Salamon
tiszteletben tartotta Istent, és gondosan követte az Ő utasításait, hogy hogyan
uralkodjon. Idővel Salamon már inkább magában bízott, mint hogy felismerte
volna, hogy a sikerei teljes mértékben Isten áldásaitól függtek. Elkezdett
kisebb dolgokban a saját feje után menni, Isten útmutatásain kívülre, amely
ahhoz vezetett, hogy a nagyobb döntésekben is Isten útjától eltávolodott. Végül
már szörnyű dolgokat tett, például olyan kegyhelyek felállítását engedélyezte,
ahol az emberek saját gyermekeiket áldozták fel bálványoknak!
Mi magunk is hasonló
irányba tartunk? Dicsőítjük-e Urunkat az életünkben lévő jó dolgokért és
alázatosan kérjük az Ő további útmutatását? Vagy mérhetetlenül jó véleménnyel
vagyunk magunkról (büszkeség) és azt gondoljuk, annyira erősek és nagyszerűek
vagyunk, hogy saját magunk érdemeltük ki az áldásainkat? Salamon bukása egy
figyelmeztető jel mindannyiunk számára, amelyre tekintsünk, ha jól mennek a
dolgok, azért hogy megőrizzük Istentől való függőségünket és elismerjük, hogy
szükségünk van rá.
Julie Hill Alvarez
Placerville, CA USA
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése