Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 2. fejezet 552. nap
Jó
volna, ha mind az idősek, mind a fiatalok elgondolkoznának azokon a szentírási
kijelentéseken, amelyek megmutatják, hogyan tekintsenek arra a helyre, amelyet
Isten különös jelenléte jellemez. "...Oldd le sarudat a lábadról -
parancsolta Mózesnek az égő csipkebokorból -, mert szent föld az a hely, ahol
állasz" (2Móz 3:5). Jákób, miután látomásban látta az angyalt,
felkiáltott: "...az Úr van ezen a helyen, és én nem tudtam... Nem más ez,
mint Istennek háza és a menny kapuja" (1Móz 28:16-17).
Salamon
a felajánló istentiszteleten mondottakkal meg akarta szabadítani a jelenlevőket
a Teremtővel kapcsolatos babonáktól, amelyek a pogányok elméjét elhomályosították.
A menny Istene nem olyan, mint a pogányok istenei, amelyeket kézzel csinált
templomokba zárnak. Lelke által mégis találkozik népével, amikor összegyűlnek a
tiszteletére szentelt házban.
Századokkal
később Pál ezekkel a szavakkal tanította ugyanezt az igazságot: "Az Isten,
aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van, aki mennynek és földnek
Ura, nem lakik emberkéz alkotta templomokban, nem szorul emberi kéz
szolgálatára, mintha hiányt szenvedne valamiből; hiszen ő ad mindenkinek
életet, leheletet és mindent. ...hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják
és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem; mert őbenne élünk,
mozgunk és vagyunk..." (ApCsel 17:24-28).
"Boldog
az a nemzet,
amelynek
Istene az Úr,
az a
nép, amelyet örökségül választott.
Letekint
a mennyből az Úr,
és lát
minden embert.
Lakóhelyéből
rátekint
a föld
minden lakójára."
"Az
Úr a mennyben állította fel trónját,
királyi
hatalmával mindenen uralkodik."
"Szent
a te utad, Istenem!
Van-e
olyan nagy Isten,
mint a
mi Istenünk?
Te vagy
az Isten, aki csodákat tettél,
megismertetted
erődet a népekkel"
(Zsolt
33:12-14; 103:19; 77:14-15).
Isten
nem lakik kézzel csinált templomokban, de megtiszteli jelenlétével népének
összejöveteleit. Megígérte, hogy amikor közösen keresik Őt, beismerik bűneiket,
és imádkoznak egymásért, Lelke által találkozik velük. De azoknak, akik
istentiszteletre gyűlnek össze, minden gonoszságot le kell rakniuk. Ha nem
lélekben, igazságban és a szentség szépségében imádják Istent, semmi hasznuk
nincs abból, ha összejönnek. Ilyenekről mondja az Úr: "Ez a nép csak
ajkával tisztel engem, a szíve azonban távol van tőlem" (Mt 15:8-9).
Akik
imádják Istent, azoknak "lélekben és igazságban" kell imádniuk,
"mert az Atya is ilyen imádókat keres magának" (Jn 4:23).
"Az
Úr azonban ott van szent templomában: csendesedjék el előtte az egész
föld" (Hab 2:20).
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 75
Kinek ne tűnt volna föl már, hogy akik mit
sem törődnek a vallással, a hittel, gyakran luxuskörülmények között élnek.
Olyan lehetőségük és alkalmuk van, amit szerintünk az Istent követők
érdemelnének. Azok, akik semmibe veszik Istent, virágzó üzletet vezetnek, a
gazdagságuk oly mértékben gyarapodik, hogy nem is kell már többé dolgozniuk.
Úgy tűnik, Istennek nem az a szándéka, hogy a
népe gazdag legyen. Talán az nem tesz jót az Istennel való kapcsolatuknak. Az
Úr arra vágyik, hogy az emberek felismerjék a tőle való függőségüket. Mégis, továbbra is fennáll a kérdés, hogy
miért élnek az istentelenek ilyen kényelemben és luxusban. A zsoltáríró
biztosít bennünket, hogy ez nem marad mindig így. Isten véget fog vetni ennek
az igazságtalanságnak a maga idejében.
Hosszú időt töltünk azzal, hogy az életünk
kérdéséről gondolkodunk, merre tartunk, és hová nem. Megvolt a saját
elgondolásunk arról, hogy mit kell tennünk, hol kell lennünk, és főleg, hogy
mindezt mikor. Egyszer úgy egyezkedtem Istennel, hogy ha várok, és nem teszem
ezt meg azt a következő 10 évben, akkor megtehetem majd azt meg amazt.
Szerencsére, Isten nem vette figyelembe az én időzítési tervemet, sokkal inkább
a sajátját.
Szinte mindnyájan felismertük már: az idő
igazolja, hogy Isten időzítése a legjobb.
Gordon Christo
76. heti
olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK
2. fejezetéhez (január
8-14.).
Hogy Eszter
történetét valóságosabbá tegyék, néhány évvel ezelőtt a Hanna-Barbera
rajzfilmstúdió három modern korbeli gyermeket utaztatott az ősi Perzsiába az
animációs filmjükben.
Ha mi is
hasonlóképpen visszamehetnénk az időben, és megtapasztalhatnánk Salamon
templomának felszentelését, minket is lenyűgözne az esemény és az épület is.
Hét éven keresztül a munkások, a mesteremberek, az események tervezői, a
király, az énekkarok és az építészek fáradhatatlanul azon dolgoztak, hogy
kiemelkedővé tegyék ezt az eseményt az emberek számára. A különféle nemzetek
gazdagon díszített ruhájú méltóságai, az éneklés, a pompa, a hangszeres zene, a
fennkölt művészet és kézművesség – semmi sem maradhatott el, ami a világegyetem
fenséges Istenét dicsérné.
Képzeld el, amint azt
figyeled, ahogyan Salamon karját az égnek emeli és megkéri Istent, hogy áldja
meg a hatalmas gyülekezetet! Mennyire ünnepélyes és lenyűgöző lehetett látni,
amint a tűz lejött a mennyből, és felemésztettei az égőáldozatot és áldozatokat
Salamon imájának végén!
Isten még most is
jelen van az ima órájában és helyszínén. Habár nem látunk tüzet leereszkedni az
égből az istentisztelet vagy a személyes imádságunk során, de annak érzékelése,
hogy Istenünk mennyire végtelenül nagyszerű, igaz istentiszteletre és imádatra
kell, hogy ösztönözzön minket.
Cindy Tutsch
Ellen G. White intézet nyugalmazott társigazgatója
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése