Higgyetek az Ő prófétáinak - január 2 - HÉTFŐ - Zsoltárok 63

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Új olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 1. fejezetéhez

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 1. fejezet 540. nap

Ó, micsoda lehetőségeket kapott Salamon! Ha követi atyja Istentől ihletett tanítását, akkor uralkodását a 72. zsoltár szerint igazságosság jellemzi:

"Isten! Add törvényeidet a királynak,

és igazságodat a király fiának,

hogy igazságosan ítélje népedet,

és törvényesen a nyomorultakat...

Mint amikor eső hull a rétre,

és zápor áztatja meg a földet:

Úgy virágozzék napjaiban az igazság,

és legyen nagy békesség,

amíg meg nem szűnik a hold.

Uralkodjék tengertől tengerig,

és a folyamtól a föld széléig...

Tarsísnak és a szigeteknek királyai

hozzanak ajándékot.

Sába és Szeba királyai

fizessenek adót!

Boruljon le előtte minden király,

minden nép őt szolgálja!

Mert megmenti a segítséget kérő szegényt,

és a nyomorultak, akinek nincs segítője...

imádkozzanak érte szüntelen,

és áldják őt minden nap!...

Maradjon meg neve örökké,

terjedjen híre, amíg a nap ragyog!

Nevével mondjanak egymásra áldást,

mondja őt boldognak minden nép!

Áldott az Úristen, Izráel Istene!

Egyedül ő tud csodákat tenni!

Áldott legyen dicső neve örökre,

töltse be dicsősége az egész földet!

Ámen, Ámen.

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 63

Dávid, hiába Isten felkentje, mégis földönfutó, és Saul dühének céltáblája lett. A zavar és az erős felindulások idején, miközben Saul vadászott rá Júda vidékein, Dávid elhatározta, hogy a Mindenhatóban fog bízni. Kifejezte vágyát Isten iránt, és nem esett kétségbe. Elégedett volt Istennel kötött szövetségével, mivel tudta, hogy Ő nem fogja elárulni. Elfogadta Isten iránymutatását, ahelyett, hogy félelemben és bizonytalanságban élt volna.

Dávid mélyebb tapasztalatra vágyott Istennel. Úgy gondolta, nem elég a jelenlegi kapcsolat szintje. Összehasonlította a vágyát azzal a szomjúsággal, amit a legsúlyosabb aszály idején érzett, mikor a föld száraz és repedezett volt a csapadékmentes időszaknak köszönhetően. Felismerte, még jóval azelőtt, hogy Jézus a Földön járt volna, hogy ez az a szomjúság, amit csak az Élő Víz tud kioltani. Dávid elégedett volt az Istennel kötött szövetségével, és emlékezett azokra az időkre, mikor mélységesen érezte Isten jelenlétét és erejét. Isten kinyilatkoztatására vágyott újra. Az Isten iránti tiszteletét és nagyrabecsülését szenvedélyesen fejezte ki, ahogy nagyobbbra értékelte Isten szeretetét és kedvességét magánál az életnél (5. vers). Dávid mély szeretetén és Isten iránt érzett tiszteletén kívül kijelenti, hogy örökké dicsérni fogja Őt. Tapasztalatból beszél, mikor az Istennel kötött szövetségét mutatja be, és biztos annak beteljesülésében. Tény, hogy Dávid elégedett volt az Istennel alkotott közösségével akár csatában, akár otthon volt. Bármilyen időpont jó volt Dávidnak, mivel megtapasztalta Isten védő kezét minden formában az évek alatt. Sőt, most felismerte, hogy mindent Istennek, egyedül Istennek köszönhetett, és tudatosította magában az Ő segítségét, menedékét, törődését. Ebben az örömteli állapotban elűzte a bizonytalanságot, és helyette Isten végső megoldása mellett döntött. Dávid helyesen jósolja meg, hogy Isten végül uralkodni fog. Dávid annyi mindenért imádkozhatott volna, de ebben a csodálatos formában, ahogy a zsoltár szól Istenhez, Dávid szíve egyszerűen csak túlcsordul áhítattal és hálával.

A naponkénti problémák közepette céltudatosan vágyakozunk Isten után, vagy a kétségbeesésünket akarjuk csökkenteni? Mikor nem válaszol, élvezzük a vele való közösség melegét, vagy elhagyatottnak érezzük magunkat? Amikor több dologgal is küzdünk, amit az ellenség utunkba hoz, tudunk-e teljes szívvel bízni Isten megoldásában? Ha megengedjük neki, hogy elmélyítse a kapcsolatunkat, akkor Ő átformál. Kialakul bennünk az érzelmi vágyakozás felé, nem csak válaszokat és megoldásokat várunk el tőle. Egyre inkább vágyunk utána és a vele való közösségre, sokkal jobban, mint bármi másra — és ezt a vágyat sohasem fogja teljes elégedettség felváltani itt a földön. Nem csak arról szól már a történet, hogy kéréseinket, ügyeinket a Teherhordozó, a Segítő elé visszük a szükség idején, hanem arról is, hogy a szükségleteink helyzetünktől függően változnak.

Szerető Istenünk, azért imádkozunk, hogy jobban megismerhessünk téged a pillanatnyi helyzetünkön keresztül, legyen az akár bánat, veszteség, betegség, vagy különböző próbák. Nem csak azért imádkozunk, hogy lépj közbe az  életünkben, és segíts, hanem, hogy tanulhassunk rólad minden helyzetben. Ámen.

Stephanie Sheehan

75. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 1. fejezetéhez (január 1-7.).

Amikor Dávid királyt Salamon követte, Izrael abba a helyzetbe került, hogy Isten megvalósítja azt, amit eltervezett. Izraelt olyan útvonalak kereszteződésébe helyezte, ahol az igaz Istenről szóló üzenetet eljuttathatja az egész világnak. 

Miközben Salamon felnevelkedett, az Isten törvénye iránti engedelmességben élt. És most eljött az idő, hogy átvegye a trónt. Apja, Dávid király és tanácsosai átadták neki az Izrael feletti uralkodással járó feladatokat. Ez az uralom gyors gondolkodást, finom lelket és igazi jellemet követelt meg. Egy álomban Salamon alázatosan megnyitotta a szívét Isten előtt, és bölcsességet kért Tőle. Isten örömmel tett eleget Salamon kérésének.

Mi egy olyan időben élünk, ahol a világ érett arra, hogy meghallja a remény és a szeretet üzenetét. Nekünk is arra van szükségünk, amire Salamonnak is szüksége volt, hogy Izraelen uralkodjon: egy olyan elmére, amely képes az üzenetet továbbadására, gyöngéd lelkületre azok irányában, akikkel találkozunk és olyan jellemre, amely tükrözi Megváltónkat. Milyen alázatra késztető az, amikor az üzenet céljára gondolunk! De Salamonhoz hasonlóan mi is megnyithatjuk szívünket Isten előtt, és bölcsességet kérhetünk. Isten örömét leli abban, hogy meghallgassa ezt az imát.

"Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja" (Jak 1:5). "Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket" (Jak 4:10)

Arlene Campbell

fődiakonissza

Holly hetednapi adventista gyülekezet

Michigan USA