2017. január 18., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - január 18 - SZERDA - Zsoltárok 79

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 3. fejezet 556. nap

A királyt teljesen hatalmába kerítette a vágy, hogy felszínes csillogásban túlszárnyaljon más népeket. Közben elfeledkezett a szép és tökéletes jellem elsajátításának fontosságáról. Mialatt önmagát akarta a világ előtt megdicsőíteni, áruba bocsátotta becsületét és feddhetetlenségét. Az állam roppant bevételeit, amelyekhez sok országgal folytatott kereskedelem útján jutott, növelték a súlyos adók. A kérkedés, a becsvágy, a pazarlás és a mértéktelenség kegyetlenséget és zsarolást vont maga után. Megváltozott az a lelkiismeretesség és figyelmesség, amely a néppel való bánásmódját uralkodása elején jellemezte. A legbölcsebb és legirgalmasabb uralkodó zsarnokká lett. Aki egykor a nép jószívű, istenfélő őrzője volt, elnyomóvá és kényúrrá vált. Adót adó után vetett ki a népre, hogy az anyagi eszközöket előteremtse fényűző udvara fenntartására.

A nép panaszkodni kezdett. A királyuk iránt egykor táplált tisztelet és csodálat elégedetlenséggé változott.

Az Úr védeni akarta Izráel uralkodóit attól, hogy fizikai erőben bízzanak. Ezért előre intette őket, hogy ne sokasítsák meg lovaikat. Salamon azonban nem törődött ezzel a paranccsal. "Salamonnak Egyiptomból és Kevéből hozták a lovakat..." "Salamonnak Egyiptomból és egyéb országokból szállították a lovakat." "Gyűjtött Salamon harci kocsikat és lovasokat. Ezernégyszáz harci kocsija és tizenkétezer lovasa lett, és ezeket a harci kocsik városaiba, meg a király mellé, Jeruzsálembe rendelte" (2Krón 1:16; 9:28; 1Kir 10:26).

A fényűzést, saját vágyainak kielégítését és a világ tetszését egyre inkább a nagyság jeleinek tartotta. Egyiptomból, Föníciából, Edomból, Moábból és sok más helyről vonzó, szép nőket hoztak. Ezek száma százakra rúgott. Vallásuk bálványimádás volt, mely a kegyetlen és lealázó szertartásokat tanította. A király - szépségüktől megbabonázva - elhanyagolta Isten és a birodalom iránti kötelességeit.

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 79

Ezt a zsoltárt az után írta Ászáf, hogy a babiloniak lerombolták Jeruzsálemet. Sötét időszak volt ez Júda népének életében. Salamon templomát lerombolták, és felgyújtották. A város tele volt kőtörmelékkel és hamuval, füst szállingózott a megmaradt romokból. Az emberek, akik túlélték az eseményeket, megviseltek, fáradtak és szívükben megtörtek voltak. Sokan látták meggyilkolt szeretteiket, és temetetlenül heverő holttesteiket. Mindezek közepette Ászáf a szenvedésből való szabadulásért kiált Istenhez. Visszatekintve a történelmükre, az izraeliták sok esetet tudtak felidézni, amikor a hitehagyás és lázadás eredményezte szenvedést követően Isten kifogyhatatlan szeretete és kegyelme kiáradt a megtért szívű emberekre. Ezért a kegyelemért könyörög most Ászáf.

Eljutottál már arra a pontra, amikor a legszívesebben megragadtad volna Istent, azt kiáltva: „Elég! Nem bírok többet elviselni!”? Mindegy, hogy csalódottság, harag vagy elkeseredés miatt, de mindnyájunkkal megtörténhetett ez. Helyzetünk talán a saját vétkünk eredménye, vagy egyszerűen annak következménye, hogy bűnös világban élünk. Talán nem is komoly csapás vagy tragédia kényszerít a térdeinkre; egy nehéz nap is lehet rettenetesen nyomasztó. Nem számít, milyen helyzetben vagyunk, Isten hűséges kegyelme és szeretete a mi alázatos szívünkre is kiárad, vigasztalást és gyógyulást hozva.

Jeremiás könyve 33. fejezetében találjuk Isten válaszát gyermekei kegyelemért könyörgő kiáltására. A negyedik verstől így olvassuk: Mert így szól az Úr, Izráel Istene e város házairól és Júda királyának palotáiról, amelyeket leromboltak, hogy felhasználják az ostromsáncokkal és fegyverekkel szembeni védelemként… Íme, én hozok nekik enyhülést és orvosságot, meggyógyítom őket, és megmutatom nekik a békesség és a hűség kincsét. Visszahozom Júdát és Izráelt a fogságból, és fölépítem olyanná, mint kezdetben volt. Megtisztítom minden vétkétől, amellyel vétkezett ellenem, megbocsátom minden bűntettét, amellyel vétkezett ellenem, és gonoszul föllázadt ellenem. És ez a város hírnevet, örömöt, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a Föld minden népe előtt, ha meghallják mindazt a jót, amelyet szerzek nekik (33:4, 6-8 – ÚRK).
Ez az Úr ígérete számodra!

Amikor lesújtva érzed magadat bűnösség és érzelmi zűrzavar miatt, ez az Ő válasza gyötrő kiáltásodra. Isten az Ő túláradó szeretetében békét és biztonságot ígér. Milyen csodálatos ajándék! Gyarlóságunk ellenére Isten szeretete örökké tart. „Adjatok hálát a Seregek Urának, mert jó az Úr, mert kegyelme örökkévaló… mert jóra fordítom az ország sorsát, mint amilyen kezdetben volt. Ezt mondja az Úr.” (Jer 33:11/b - ÚRK)

Kimberly Harris,
gyermekeit otthon tanító édesanya,
katonafeleség

77. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 3. fejezetéhez (január 15-21.).

Amikor jól mennek a dolgok, akkor is látjuk-e a veszélyt? Úgy tűnik, Salamon nem ismerte fel a negatív hatásokat, amik a vagyonnal és a hírnévvel járhatnak az életére nézve. A bölcsessége és tisztessége miatt szerte a világon ismertté vált, és Izráel királyságát a jólét és fellendülés jellemezte vezetése idején. Eleinte Salamon tiszteletben tartotta Istent, és gondosan követte az Ő utasításait, hogy hogyan uralkodjon. Idővel Salamon már inkább magában bízott, mint hogy felismerte volna, hogy a sikerei teljes mértékben Isten áldásaitól függtek. Elkezdett kisebb dolgokban a saját feje után menni, Isten útmutatásain kívülre, amely ahhoz vezetett, hogy a nagyobb döntésekben is Isten útjától eltávolodott. Végül már szörnyű dolgokat tett, például olyan kegyhelyek felállítását engedélyezte, ahol az emberek saját gyermekeiket áldozták fel bálványoknak!

Mi magunk is hasonló irányba tartunk? Dicsőítjük-e Urunkat az életünkben lévő jó dolgokért és alázatosan kérjük az Ő további útmutatását? Vagy mérhetetlenül jó véleménnyel vagyunk magunkról (büszkeség) és azt gondoljuk, annyira erősek és nagyszerűek vagyunk, hogy saját magunk érdemeltük ki az áldásainkat? Salamon bukása egy figyelmeztető jel mindannyiunk számára, amelyre tekintsünk, ha jól mennek a dolgok, azért hogy megőrizzük Istentől való függőségünket és elismerjük, hogy szükségünk van rá.

Julie Hill Alvarez
Placerville, CA USA

Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése