Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 52. fejezet 859. nap
Amikor Nehémiás felfohászkodott rövid imában a királyok
Királyához, bátorságot merített, s elmondta kívánságát Artaxerxesnek: szeretné,
ha egy időre felmentené udvari kötelezettségei alól. Majd arra kérte a királyt,
adjon felhatalmazást, hogy Jeruzsálem puszta helyeit felépíthessék és újra
erős, védett várossá tehessék. Nagyon fontos dolgok múltak a zsidó nép számára
ettől a kéréstől. "A király megadta ezt nekem - mondta Nehémiás -
Istenemnek hozzám való jóakarata folytán."
Miután Nehémiás megkapta a kért segítséget, körültekintően
és megfontoltan nekifogott, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a
vállalkozás sikerének biztosítására. Mindenre volt gondja. Szándékát még saját
honfitársainak sem árulta el. Tudta, hogy sokan örülnének sikerének, de félt,
hogy egyesek meggondolatlanságból felkeltik ellenségeik féltékenységét és
kudarcba fullad a vállalkozás.
A király olyan kedvezően fogadta kérését, hogy Nehémiás
felbátorodott további segítség kérésére. Katonai kíséretet kért és kapott, hogy
küldetésének méltóságot és tekintélyt szerezzen, és az útra védelmet
biztosítson. Leveleket kapott a királytól az Eufráteszen túli tartományok
kormányzóihoz, akiknek a területén át kell haladnia Júdeába vezető útján. A
Libánon hegységben levő királyi erdő őrének is vitt levelet, amelyben
utasította a király, hogy lássa el Nehémiást a szükséges faanyaggal. És hogy
senki se panaszolhassa be hatásköri túllépésért, Nehémiásnak arra is gondja
volt, hogy félreérthetetlenül meghatároztassa megbízatását és kiváltságait.
E bölcs előrelátás és határozott cselekvés szolgáljon
tanulságul minden kereszténynek. Isten gyermekeinek nemcsak hinni és imádkozni
kell, hanem szorgalmas és körültekintő gonddal cselekedni is. Sok nehézséggel
találkoznak, és mivel úgy gondolják, hogy az óvatosságnak és a szorgalmas
munkának nincs sok köze a valláshoz, sokszor akadályozzák a Gondviselés értük
végzett munkáját. Nehémiás nem gondolta, hogy mindent megtett akkor, amikor az
Úr előtt sírt és imádkozott. Esedezését szent igyekezettel párosította, és
imával kísért komoly erőfeszítést tett vállalkozása sikeréért. A gondos
megfontolás és a jól átgondolt terv ma is éppoly nélkülözhetetlen a szent
vállalkozások megvalósításához, mint a jeruzsálemi falak újjáépítésének
idejében.
Nehémiás nem épített bizonytalanra. A hiányzó eszközöket
azoktól kérte, akiknek lehetőségük volt, hogy adjanak. Az Úr az igazság ügye
érdekében ma is kész indítani azok szívét, akiknél javai vannak. Az érte
munkálkodók vegyék igénybe az Ő késztetésére nyújtott segítséget. Ezek az
adományok utat nyithatnak, mely által az igazság sok tudatlan országba eljut.
Lehet, hogy az ajándékozó nem hisz Krisztusban és nem ismeri Igéjét, de emiatt
adományait nem szabad visszautasítani.
Mai Bibliai szakasz: Dániel
11
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Dániel látomásokat
kapott az egymást követő hatalmak felemelkedéséről és bukásáról a történelem
különböző szakaszaiban, saját idejétől kezdve egészen a feltámadásig. Babilon
bukása utáni első évben minden tőle tehetőt megtett, hogy segítse a méd Dáriust
a kormányzásban (1. vers). Azonban egy idő után jöttek a görögök Nagy Sándor
irányításával (3. vers), és utánuk mások (4. vers).
Az olvasónak meg kell
érteni azt, hogy amikor Dániel az ő jövendöléseiben történelmi eseményeket
sorol fel, a feladatunk az, hogy a történelemben kutassunk, és találjunk olyan
megbízható adatokat, amelyek alátámasztják az egyes eseményeket. Ha az általad
használt kommentár Antiochusnak tulajdonít sok dolgot, akkor rossz kommentárt
használsz. Dániel északi és déli királyokról beszél (5. vers). Mielőtt az
értelmezésbe belekezdenénk, jegyezzük meg, hogy az északi és déli király nem
mindig jelöl földrajzi irányokat. A birodalmi hatalom egyik birodalomról a
másikra helyeződött át.
Dániel Babilontól
keletre, a Tigris folyó partján van, és ez az a hely, ahonnan nézve az említett
északi és déli irány esik. A Pax-Hellenica, vagy görög béke folytatódott addig,
amíg a Pax-Romana vagy a római béke helyére nem lépett (13-14. vers). Innen
kezdve a 20. versig a fejezet a római birodalommal és tetteivel foglalkozik.
Úgy tűnik, hogy a 21. versben Dániel Justinianus császárra gondol, aki 538-ban
megváltoztatja pénzérméin szereplő portréját katonáról teológusra. Ő volt az,
aki szövetségre lépett a Pax-Vaticana-val, amely egy új világrendet képviselt.
Justinianus és felesége Theodora politikai párbeszédbe kezdett a pápákkal és
teológusokkal (23. vers). Politikai célból adományokat osztottak és templomokat
építettek (24. vers). Justinianus afrikai hadjáratairól beszámol életrajzírója
Procopius történész és maga Dániel is (27-30).
Vallási hatalom is
színre lépett, hogy „megfertőztesse a szenthelyet, az erősséget, és
megszüntesse a mindennapi áldozatot”. Ezt azt jelenti, hogy felállítják a
„pusztító utálatosságot”, amely emberi tettekkel fogja helyettesíteni Krisztus
engesztelő áldozatát (31. vers). Dániel tudta, hogy hol van a történelemben,
mert ezeket a kifejezéseket korábban is használta. A római egyház intézménye „gonoszul cselekszik a szövetség ellen”
(32. vers). De lesznek olyan emberek, mint a valdensek, albigensek, hugenották
és anabaptisták, akik ismerik Istenüket és akik bátor tetteket hajtanak végre
(32. vers).
Dániel ugyanazon a
lelki alapon áll, mint János Jelenések 13. fejezetében, amikor az első fenevadról
beszél. Az egyetlen különbség az, hogy miközben János az utolsó idők vallási
jeleiről beszél, Dániel a birodalom világi történelmi jeleiről beszél és arról,
amit a maradék tenni fog. Jánoshoz hasonlóan, aki Jelenések 12:6, 14-ben azt
mondta, hogy az üldözés 1260 évig fog tartani, Dániel is úgy látta, hogy a
fegyver és tűz, fogság és rablás sok napig fog eltartani (33. vers).
A hűségesek egy kis
segítséget kapnak a Reformációtól (34. vers), és aztán a vég ideje elkezdődik.
1798-ban a pápát letartóztatják, és a fogságban meghal. Ezt a „halálos sebet” a
menny rendelte el (35. vers). Egyesek azt gondolják, hogy ez a prófécia a
jövőben fog teljesedni. Azt, ami a történelem folyamán megtörtént,
metaforákkal, szimbólumokkal és jelképes beszédekkel helyettesítik.
Az USA felemelkedést,
amit János a második fenevad képével szemléltet Jelenések 13-ban, Dániel úgy
írja le, mint aki „felmagasztalja magát minden isten felett”, a katonai hatalom
istenét imádja, és sok barátot és szövetségest szerez magának (36-39. vers). Az
USA-nak sok hajója lesz, barátságosan bevonul Izrael földjére, és kezet fog
Egyiptommal (40-43. vers).
Mi most a történelem és
prófécia ezen pontján állunk, és meg kell várnunk, hogy mit tartogat a jövő, és
mi fog történni. Vajon a mai nemzetek az USA-t fogják követni, ahogy azt a 43.
vers sugallja? Vajon az USA át fogja helyezni a nagykövetségét Tel Avivból
Jeruzsálembe, ahogy a 45. vers jelzi? Ezt jelentené az, hogy „felvonja az ő sátor-palotáját a tengerek és
a dicső szent hegy között?” (46. vers). Ez egy új világrendet feltételezne
sok nyomorúsággal, amit meg is említ a 12. fejezet 1. versében mielőtt Jézus
eljönne.
Óvatosságra intő
megjegyzés: Egyházunknak nincs hivatalos magyarázata a 36-45. versekre, de
amivel rendelkezünk, az a legjobb, amit jelen kutatásokkal el lehet érni. Szem
előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy ezek a jövendölések a jövőben fognak
teljesedni.
Drága Istenünk!
Vajon nem ezek azok a nagyszerű idők, amelyekre vártunk?
Adj nekünk is megértést, úgy, ahogy Dánielnek is adtál, hogy megértse Jeremiás
próféciáját a 70 esztendőről! Alázatosan imádkozunk ezért. Ámen!
Koot van Wyk
120. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 51-52. fejezeteihez (november
12-18.).
Milyen csodálatosak e
fejezetek, amelyek a rendelkezésünkre állnak, hogy segítsenek megérteni a
megújulás és reformáció alapelveit!
Ezsdrás reményt és
bátorítást hozott azoknak, akik súlyos terhet cipeltek a prédikálásban vagy a
szolgálatban. A Babilonból Jeruzsálembe vezető, veszéles útján, emberi erők
védelme nélkül, Ezsdrás csapata abból merítette az erőt, és az által növekedett
a hitben, hogy imára és dicsőítésre fordította ideje egy kijelölt részét. Ez
által megerősödve készen álltak arra, hogy pozitív befolyást gyakoroljanak azok
körében, akik lelkileg nemtörődömmé váltak Jeruzsálemben.
Ezsdrás elborzadva
fedezte fel a zsidók sokaságát, akik elszakadtak az Istenhez és az Ő
törvényéhez való hűségtől, különösképpen a hitetlenekkel való házasság
területén. Tapintattal és könyörületesen hívta fel népe figyelmét a Szentírás
tanulmányozására és a hűséges Istenükhöz való, teljes visszatérésre.
Nehémiás számára Isten
a buzgó imákra válaszul tárta fel a célját. Nehémiás azonban a Jeruzsálembe
tartó missziós útjára nem csak imával felszerelkezve indult el.
Szisztematikusan eltervezte, hogy mire lesz szüksége ahhoz, hogy Jeruzsálem
falainak újjáépítésével egyetemben a város lakóinak hitét is helyreállítsa.
Isten ma is hívja népét
megújulásra és reformációra, ezzel készítve fel bennünket a végső, nagy
konfliktusra, amely hamarosan kirobban ezen a nagyészt közömbös bolygón. Ehhez
a reformációhoz ismét szükség lesz hitre, imára és következetes tervezésre,
amely az Ő népe szívében a kegyelem mennyei királyságának felépítését
eredményezi.
Cindy Tutsch
nyugalmazott
igazgatóhelyettes
Ellen G. White Intézet
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése