Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 49. fejezet 843. nap
Ez alatt gyorsan változtak a körülmények a médó-perzsa
birodalomban. Dárius Hystaspest, akinek uralkodása alatt a zsidók különös
jóindulatot tapasztaltak, Nagy Xerxes követte a trónon. Az ő idejében azoknak a
zsidóknak, akik a menekülésre szóló üzenetet nem fogadták meg, rettenetes
válsággal kellett szembenézniük. Mivel nem voltak hajlandók az Isten által
nyújtott menekülési lehetőséggel élni, most a halállal kellett szembenézniük.
Sátán ebben az időben médó-perzsa egyik tekintélyes
emberének, a gátlástalan agági Hámánnak közreműködésével akarta meghiúsítani
Isten szándékát. Hámán elkeseredetten gyűlölte a zsidó Márdokeust. Márdokeus
nem tett neki semmi rosszat, csak egyszerűen nem volt hajlandó leborulni
előtte. Hámánnak nem volt elég, hogy "csak Mordokojra emeljen" kezet.
Azt forralta, hogy "minden zsidót kipusztítson Ahasvérós egész
birodalmából" (Eszt 3:6).
Hámán hazugságaival félrevezette Xerxest, aki rendeletet adott
ki a médó-perzsa birodalom minden tartományában, "a népek között"
"elszórtan és elkülönülten" élő összes zsidó lemészárlására (Eszt
3:8). A rendelet meghatározott egy napot a zsidók kiirtására és vagyonuk
elkobzására. Aligha volt a király annak tudatában, hogy milyen messze ható
következményekkel járna e rendelkezés végrehajtása. Sátán, ennek a tervnek
rejtett ösztönzője, megpróbálta a föld színéről eltüntetni azokat, akik
megőrizték az igaz Isten ismeretét.
"Minden egyes tartományban és helységben, ahova
eljutott a király törvényes parancsa, nagy gyász szakadt a zsidókra. Böjtöltek,
sírtak, a mellüket verték, és sokan voltak, akik zsákruhában és hamuban
hevertek" (Eszt 4:3). A médek és perzsák végzését nem lehetett
visszavonni. Látszólag nem volt semmi remény. A rendelet minden zsidót
pusztulásra ítélt.
Az ellenség cselszövését azonban meghiúsította az emberek
fölött uralkodó Hatalom. A Gondviselés folytán a magasságos Istent félő zsidó
Eszter lett a médó-perzsa birodalom királynéja. Márdokeus közeli rokona volt
Eszternek. Szorult helyzetükben elhatározták, hogy Xerxeshez fordulnak népük
érdekében. Eszternek kellett közbenjáróként Xerxes elé merészkednie. "Ki
tudja - mondta Márdokeus -, nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királynői
méltóságra?" (Eszt 4:14).
Mai Bibliai szakasz: Ezékiel
43
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ezékiel
könyve 43. fejezetének első szakasza (1-12. vers), amely elevenen leírja Isten
dicsőségének visszatérését a Templomba, ténylegesen a könyv csúcspontja. Igen
élénken írja le Isten ítéletét a bűnös Izraelen azokkal a drámai lépésekkel,
ahogy a Mindenható jelenlétének a dicsősége fokozatosan eltávozik a Templomból.
Ezt a jelenetet Ezékiel könyvének 10. és 11. fejezetei tartalmazzák. Ez az
eltávozás megfordul a 43. fejezetben, amint Isten dicsősége visszatér a
megújított Templomba a keleti kapun át, azon az útvonalon, ahol eredetileg
elhagyta a Templomot. A felújított Templom, amelyről Ezékiel a 40-42.
fejezetekben beszél, csak akkor tölti be szerepét, amikor Isten visszatér oda.
Ez történik meg a 43. fejezetben. Ez viszont megalapozza a könyv további
részét, amely leírja a templom szertartásait, az új várost és az új országot.
Mindezek csúcspontját láthatjuk a város nevében: „Ott lakik az Úr” (Ez 48:35)
Ez az
üzenet annyira fontos, hogy Isten maga beszél és küldi el Ezékielt, hogy
hirdesse azt Izraelnek. Ez után megadja a Templom részletes leírásának célját
(10. vers). A megújított Templom célja, hogy segítse Izraelt szégyenkezni
egykori bűnei miatt, hogy megbánja azokat és kövesse a rendeléseket és
törvényeket, amelyeket Isten adott.
Ennek
a történetnek mai tanulságai is vannak. Mennyire fontos számunkra Isten
jelenléte? Rendelkezhetünk szép épületekkel, gyülekezetekkel és szervezetekkel,
de vajon Isten ott van-e bennük? Megengedtük-e Isten helyreállító kegyelmének,
Isten szerető jelenlétének, hogy érintse a szívünket és vezessen el oda, hogy
szégyelljük bűneinket és teljes szívünkből imádjuk Őt?
Jon
Dybdahl
118. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 48-49. fejezeteihez (október
29- november 4.).
Azt hiszem, sokan
tudunk azonosulni a 48-49. fejezetben található két történettel, amikor olyan
akadályok kerülnek az utunkba, amelyek letaglóznak és legyőzhetetlennek tűnnek.
Az utóbbi néhány év ilyen volt számomra: beteg lett a legkisebb gyermekem, meghalt
a férjem, anyagi nehézségek adódtak, és újabb házasságom is tönkrement.
Teljesen egyedül éreztem magam, és az akadályok olyan mélyre juttattak, hogy
már nem tudtam, merre menjek tovább.
Biztos vagyok abban,
hogy Zorobábel és Eszter is ugyanígy érzett. Amivel szembesültek, azt bizony
képtelenek voltak egymaguk kezelni. Olyan élethelyzetbe kerültek, amit ember
nem tud megoldani, csak és egyedül az Isten. Hiszem, hogy néha azért enged bele
Isten ilyen helyzetekbe, hogy ne legyen más választásunk, csak az, hogy
felnézünk, és teljes mértékig Istenre támaszkodunk, hogy Ő vigyen át bennünket.
Egyetlen ember
szeretete vagy együttérzése sem tudta volna a szükséges vigaszt biztosítani, és
az erőt megadni, hogy átvészeljem ezt az időszakot, csakis az Isten volt képes
erre. A szélsőséges körülmények hasonlók voltak a templom építéséhez, és ahhoz,
amikor Eszternek a király elé kellett járulnia. Pontosan tudta, hogy mivel néz
szembe, de teljesen Isten oltalmára támaszkodott, amikor azt a bátor lépést
megtette népéért. Nem ugrott fejest, hanem böjtölt és imádkozott, Istenre
hagyatkozva minden lépésnél.
A 49. fejezet vége arra
emlékeztet bennünket, Isten mindig igazolja igazságát és az ő népét egészen az
idők végéig.
„Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!" (2Móz 14:14; új prot.
ford.)
Jill Simpson Palffy
Wesminster hetednapi
adventista gyülekezet, Dél-Karolina, USA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése