Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 50. fejezet 848. nap
Ezsdrás hitte, hogy Isten csodát tesz népéért. Ez a hite
késztette, hogy elmondja Artaxerxesnek, szeretne hazamenni Jeruzsálembe, hogy
érdeklődést ébresszen Isten szava tanulmányozása iránt és testvéreinek segítsen
a szent város helyreállításában. Ezsdrás bizonyságot tett arról, hogy teljes
szívéből hisz Izráel Istenében, aki minden körülmények között képes megvédeni
népét és gondját viselni. A királyt mélyen érintették ezek a szavak.
Megértette: a zsidók vissza akarnak térni Jeruzsálembe, hogy szolgálhassák
Jahvét. Annyira bízott Ezsdrás becsületességében, hogy megkülönböztetett
jóindulatot tanúsított iránta. Teljesítette kérését, és gazdag ajándékokat
adott a templomszolgálatra. A médó-perzsa birodalom különleges képviselőjévé
tette, és nagy hatalommal ruházta fel, hogy véghez tudja vinni szándékát és
szíve vágyát.
Artexerxes Longimanus rendelete Jeruzsálem helyreállítására
kiadott harmadik rendelet volt a hetvenéves fogság lejárta óta. Ez a rendelet
nevezetes a menny Istenéről tett kijelentéséről; elismerte Ezsdrás képességeit,
s a maradék nép számára bőséges ajándékokról gondoskodott. Artaxerxes Ezsdrást
"írástudó pap"-nak nevezi, "...jártas az Úr parancsolatainak az
igéiben és rendelkezéseiben... aki a menny Istene törvényében tökéletesen
jártas írástudó". Tanácsosaival együtt a király bőkezűen adakozott
"Izráel Istenének, akinek hajléka Jeruzsálemben van". Ezenfelül sok
súlyos kiadást is fedezett "a király kincstárából" (Ezsd 7:11-12, 15,
20).
"Mivel te a királynak és hét tanácsosának a
kiküldöttje vagy - mondta Artaxerxes Ezsdrásnak -, vizsgáld meg Júdát és
Jeruzsálemet Istened törvénye szerint, amely a kezedben van." És ezt is
mondta: "Mindent pontosan teljesíteni kell a menny Istene parancsából a
menny Istene házának a javára, hogy meg ne haragudjék a királynak és fiainak az
országára" (Ezsd 7:14, 23).
A zsidók visszatérésére adott engedélyében Artaxerxes
intézkedett arról is, hogy a papság tagjai teljesítsék ősi kötelességeiket és
visszakapják régi kiváltságaikat. "Tudatjuk még veletek - mondta -, hogy a
papokra, lévitákra, énekesekre, kapuőrökre templomszolgákra és az Isten háza
munkásaira senkinek se legyen szabad adót, beszolgáltatást vagy vámot
kivetni." Intézkedett a polgári tisztviselők megbízatásáról is, hogy a
népet igazságosan irányítsák a zsidó törvények szerint. "Te pedig, Ezsdrás
- parancsolta -, Istenednek benned levő bölcsessége szerint rendelj
ítélőbírákat, hogy ítélkezzenek az egész Folyamon túli népen, mindazokon, akik
ismerik Istened törvényeit. Aki pedig nem ismeri, azt tanítsátok meg rá!
Mindazokra, akik nem teljesítik Istened törvényét és a király törvényét,
pontosan szabják ki az ítéletet: vagy halált, vagy száműzetést, vagy
pénzbüntetést vagy börtönt!" (Ezsd 7:24-26)..
Mai Bibliai szakasz: Ezékiel
48
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Miközben
az előző fejezet megrajzolta az új Izrael teljes határvonalait, a 48. fejezet
azzal folytatja, hogy részleteiben bemutatja a föld 12 törzs közötti felosztását.
Megfigyelhetjük, hogy minden törzsnek juttatnak földterületet. Az északi
országrész törzsei, amelyek az asszír hadjárat óta megszűntek létezni,
visszakapják földjüket. Minden törzs új kezdetnek örvendhet a sorsolás által
nekik juttatott területen. A törzsek között van egy különleges vagy szent
földterület. Ez a központi rész magába foglalja a középen elhelyezkedő
Templomot, körülötte a papok és léviták tulajdonával. Ezt a területet
szegélyezi a fejedelemnek juttatott földterület. Az izraeliták számára
földjüknek ez a része az életük középpontját jelentette. Vajon mi életünk
középpontjává tettük Istent?
A központi területen
fekvő új városnak tizenkét kapuja lesz, a tizenkét törzsről elnevezve, a
Jelenések 21:12-ben leírt szent városhoz hasonlóan. Ezékiel leírása
csúcspontján kinyilatkoztatja a város nevét. Azt várhatnánk, hogy a város neve
az „Új Jeruzsálem” lesz, de nem ez a helyzet. A várost így nevezik: „Ott lakik az Úr”. Ezékiel könyvének
központi témája Isten jelenlétével kapcsolatos. A könyv elején Izrael bűne
elűzi Isten jelenlétét és az ítélet megérkezik. Most azonban Isten kijelenti
Ezékiel által, hogy visszatér a helyreállított városba, a templomba és az Ő
jelenléte mindenféle áldást hoz.
Milyen találó a megújított város neve: „Ott lakik Jahve.” Tulajdonképpen ez a kijelentés az egész Biblia témája. Mózes első könyvében Ádám és Éva bűne elszakított bennünket Istentől. A Biblia többi része Isten tevékenységét mutatja be, hogy helyreállítsa jelenlétét közöttünk. A történet csúcspontja Jelenések könyvében található, ahol Isten kijelenti, hogy Ő újra velünk lesz (Jel 21:3). Minden hívő várhatja, hogy ebben a csodálatos megújított városban éljen, amelyet Isten örök jelenléte tesz áldottá.
Jon Dybdahl
119. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 50. fejezetéhez (november
5-11.).
Ezsdrás története olyan
embert mutat be számunkra, akit Istenben való bizalma és hite vezet, aki
újradefiniálja a népe sorsát, és ezáltal közreműködik Izrael irányváltásában.
Ezsdrás könyve két fő témát tartalmaz: a jeruzsálemi templom újjáépítését, és
Izrael vallási életének helyreállítását.
Számunkra ma különösen
érdekes a kettő közül a második megvilágítás: Isten népének vallási életének
helyreállítása. Az Istentől való tudatos függés az, ami lehetővé teszi ezt a
felépülést.
Meghallani és követni
az Ő hívását – ez az, ami megújítja életünket. A Biblia nem törvénykönyv vagy
pusztán jóindulatú tanácsok gyűjteménye, hanem Isten szava, amely által az Ő
átformáló ereje megnyilatkozik.
Az izraeliták
megtapasztalhatták ennek erejét, amikor Ezsdrás visszavezette őket
Jeruzsálembe. Mi is megtapasztalhatjuk Isten dicsőségét és bölcsességét,
amennyiben Ezsdráshoz hasonlóan cselekszünk, és tanulmányozzuk, valamint
alkalmazzuk Isten Igéjét. Ekkor fedezhetjük fel, hogy a Biblia nem csupán egy
sokféle leckét tartalmazó, unalmas könyv, hanem élő üzenet, amely Isten
akaratát tárja fel, és közelebb visz bennünket hozzá. Krisztus által megvan a
lehetőségünk, hogy bármikor kapcsolatba lépjünk Istennel, akár dicsőíteni
akarjuk, akár bűnbánatot tartunk és megbocsátást kérünk, vagy éppen beszélgetni
szeretnénk egy Baráttal.
Henri Haase
a Friedensau Adventista
Egyetem hallgatója
Németország
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése