2017. november 6., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 6 - HÉTFŐ - Ezékiel 47

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Új olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 50. fejezetéhez

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 50. fejezet 846. nap

Ezsdrás igyekezett szívében felkészülni arra a munkára, amely hite szerint előtte állt. Buzgón kereste Istent, hogy Izráelnek bölcs tanítója lehessen. Amint megtanulta értelmét és akaratát a mennyei irányítás alá helyezni, élete célja lett az igazi megszentelődés elve, amelynek a későbbi évek során nemcsak a tőle eligazítást váró fiatalokra volt átformáló befolyása, hanem mindazokra, akik kapcsolatba léptek vele.

Isten kiválasztotta Ezsdrást, hogy eszköze legyen Izráel javára. Általa akart megbecsülést szerezni a papságnak, amelynek hírnevére sötét árnyék borult a fogság alatt. Ezsdrás rendkívüli tudásra tett szert, és "a Mózes törvényében" jártas "írástudó"-vá vált (Ezsd 7:6). Ezek a képességei a médó-perzsa birodalom kiemelkedő személyiségévé tették.

Ezsdrás Isten szócsöve lett, aki környezetét a menny elveire oktatta. Hátralevő éveiben - akár a médó-perzsa királyi udvar közelében, akár Jeruzsálemben - legfőbb munkája a tanítás volt. Amint másoknak tolmácsolta a megismert igazságokat, munkaképessége nőtt. Kegyes és buzgó emberré vált. Az Úr tanúja volt, bizonyságot tett a világnak arról, hogy a Biblia igazságának ereje nemessé teszi a mindennapi életet.

Ezsdrás fel akarta éleszteni a Szentírás tanulmányozása iránti érdeklődést. Ez a törekvése együtt járt a Szent Iratok megőrzése és sokszorosítása érdekében kifejtett élethosszig tartó lelkiismeretes munkájával. Összegyűjtötte a Törvény minden példányát, amit csak fel tudott kutatni. Lemásoltatta és szétosztotta őket. Az így sokszorosított és sok ember kezébe helyezett tiszta Ige felbecsülhetetlen értékű ismeretet nyújtott.

Mai Bibliai szakasz: Ezékiel 47

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Ezékiel könyvének 47. fejezete folytatja Izrael megújult Templomának, fővárosának és országának történetét. Egy olyan száraz országban, mint Izrael, a víz minden formájában egy létszükséglet. Ezékiel élénk képet fest arról, hogy Istennek milyen megoldása van a víz problémára. A helyreállított Izraelben Isten jelenléte valóságos és minden szükséglet kielégítéséről gondoskodik, beleértve a vizet is. Egy kis erecskeként kezdődik a Templom keleti kapujánál, és elkezd folyni a sivatag felé. Kevéssel több mint egy mérföld távolság után a kis erecske egy hatalmas folyóvá duzzad. Ez a folyó tovább halad, és felfrissíti a sós vizű Holt-tengert. Ez az Istentől jövő víz életet fakaszt. Fák növekednek, és gyümölcsöt teremnek hónapról-hónapra. A halak annyira elszaporodnak, hogy a halászok bőséges zsákmánynak örülhetnek. Az egész föld áldásban részesül az Isten jelenlétéből származó víznek köszönhetően.  

Noha ezek az események soha sem valósultak meg szó szerint Izrael életében, ez egy olyan erőteljes kép, hogy a Biblia későbbi írói ezt használják fel azoknak a lelki áldásoknak a leírására, amelyeket Isten ad. Jézus is alkalmazza ezt Jn 7:37-39-ben. Azt mondja, hogy a víz a Szentlélekre utal, aki a hívő embereknek adatik. A látomás fonalát János is felveszi Jelenések 22:1-2-ben, ahol az új földet bemutatja. Micsoda erőteljes kép azokról az áldásokról, amelyek Isten jelenlétéből származnak! 

Ez a fejezet az ország területének Izrael tizenkét törzse közötti felosztásával is foglakozik. A határok nagyon megközelítik azt, amit 4Móz 34:1-2 megad, de egy különbség nagyon szembetűnő. Miközben Mózes 4. könyvében csak a származás szerinti izraelitáknak adnak földet, de a helyreállított országban, amiről Ezékiel ír, az idegennek és jövevénynek is, ha gyermeket szülnek az országban. A nem izraeliták az izraelitákkal együtt kapnak földet, ami egy további bizonyítéka Isten kegyelmének, akinek a példáját a mások iránti irgalmasságban nekünk is követnünk kell. 

Jon Dybdahl

119. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 50. fejezetéhez (november 5-11.).

Ezsdrás története olyan embert mutat be számunkra, akit Istenben való bizalma és hite vezet, aki újradefiniálja a népe sorsát, és ezáltal közreműködik Izrael irányváltásában. Ezsdrás könyve két fő témát tartalmaz: a jeruzsálemi templom újjáépítését, és Izrael vallási életének helyreállítását.

Számunkra ma különösen érdekes a kettő közül a második megvilágítás: Isten népének vallási életének helyreállítása. Az Istentől való tudatos függés az, ami lehetővé teszi ezt a felépülést.

Meghallani és követni az Ő hívását – ez az, ami megújítja életünket. A Biblia nem törvénykönyv vagy pusztán jóindulatú tanácsok gyűjteménye, hanem Isten szava, amely által az Ő átformáló ereje megnyilatkozik.

Az izraeliták megtapasztalhatták ennek erejét, amikor Ezsdrás visszavezette őket Jeruzsálembe. Mi is megtapasztalhatjuk Isten dicsőségét és bölcsességét, amennyiben Ezsdráshoz hasonlóan cselekszünk, és tanulmányozzuk, valamint alkalmazzuk Isten Igéjét. Ekkor fedezhetjük fel, hogy a Biblia nem csupán egy sokféle leckét tartalmazó, unalmas könyv, hanem élő üzenet, amely Isten akaratát tárja fel, és közelebb visz bennünket hozzá. Krisztus által megvan a lehetőségünk, hogy bármikor kapcsolatba lépjünk Istennel, akár dicsőíteni akarjuk, akár bűnbánatot tartunk és megbocsátást kérünk, vagy éppen beszélgetni szeretnénk egy Baráttal.

Henri Haase
a Friedensau Adventista Egyetem hallgatója
Németország

Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése