Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 10 - HÉTFŐ - Prédikátor 9

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A Gondolatok a hegyibeszédről 5. fejezet 1853. nap

 

5. fejezet (2. rész) – Az Úr imája  
 
„Szenteltessék meg a te neved” (Mt 6:9/b)
 
Isten nevének megszentelése azt kívánja, hogy a legfelsőbb Lényről mondott minden egyes szavunk a legtiszteletteljesebb legyen. „Szent és rettenetes az Ő neve” (Zsolt 111:9). Soha, semmilyen körülmények között ne ejtsük ki könnyelműen Isten nevét; mindig tisztelettel szóljunk hozzá! Amikor imádkozunk, a Mindenható fogadótermébe lépünk, tehát szent félelemmel közelítsünk felé. Színe előtt az angyalok eltakarják arcukat. A kérubok és a ragyogó szent szeráfok ünnepélyes tiszteletadással közelednek trónjához. Mennyivel inkább tisztelettudóan kellene megjelenni nekünk — halandó, bűnös lényeknek — Urunk és Alkotónk előtt!
 
Isten nevének megszentelése azonban ennél sokkal többet jelent. Krisztus kortársaihoz hasonlóan a tisztelet számtalan külső jelével halmozhatjuk el Istent, mégis állandóan megszentségteleníthetjük nevét. Az Úr neve: „Irgalmas és kegyelmes, nagy irgalmasságú és igazságú... aki megbocsát hamisságot, vétket és bűnt” (2Móz 34:5— 6). Krisztus gyülekezetéről írva van: „És így fogják nevezni: az Úr a mi igazságunk.” Ezt a nevet kapja Krisztus valamennyi követője. Isten gyermekeinek öröksége ez. A család az atya nevét viseli. Amikor Isten Izraelt sok szenvedéssel látogatta meg, Jeremiás próféta így imádkozott: „Mi a te nevedről neveztetünk; ne hagyj el minket” (Jer 14:9).
 
Ezt a nevet tiszteletben tartják az ég angyalai és az el nem bukott világok lakói. Azért, mikor imádkozol — „szenteltessék meg a te neved” —, azt kéred, hogy ebben a világban, általad legyen megszentelt. Isten téged — emberek és angyalok előtt — gyermekének ismert el, könyörögj tehát, hogy szégyent ne hozz „arra a szép névre, amelyről neveztettek” (Zak 2:7)! Isten képviselőjeként küld téged e világba, nyilatkozzék meg hát az Ő neve életed minden egyes részében! Ez az imakérés azt kívánja tőled, hogy Isten jellemével bírj. Csak akkor szentelheted meg és nyilatkoztathatod ki a világ előtt az Ő nevét, ha életed és jellemed Isten életét és jellemét szemlélteti. Mindezt pedig Krisztus kegyelmének és igazságának elfogadása által teheted meg.
 
„Jöjjön el a te országod” (Mt 6:10/8)
 
Isten az Atyánk, aki szeret bennünket, és gondoskodik gyermekeiről, mint a világegyetem hatalmas Királya. Birodalmának érdeke a mi érdekünk is. Munkálkodjunk vele együtt országa építésén!
 
Krisztus tanítványai a dicsőség országának közeli eljövetelét várták. Ám amikor Jézus őket erre az imára tanította, egyben arra is utalt, hogy most még nem jön el; eljöveteléért — mint egy ezután bekövetkező eseményért — imádkozzanak. De ez az ima mégis ígéretet jelentett részükre, mert bár napjaikban még nem érhetik meg országa eljövetelét, Jézus parancsának ténye, hogy annak eljöveteléért imádkozzanak, bizonyítéka volt, hogy az Isten által meghatározott időben biztosan eljön.
 
Isten országa most épül fel, amint napról napra adják át magukat a bűnnel és lázadással telt szívek a szeretet uralmának. De az Ő dicsősége országának teljes felállítása csak Krisztus második eljövetelekor valósul meg itt a földön. „Az ország pedig és a hatalom és az egész ég alatt lévő országok nagysága átadatik a magasságos egek szentei népének” (Dán 7:27). Öröklik azt az országot, amely számukra a világ kezdetétől fogva készíttetett (Mt 25:34); Krisztus ekkor állítja fel királyságát, és veszi át uralmát.
 
A mennynek kapui újból feltárulnak, és Üdvözítőnk tízezerszer tízezer és sok ezer szent kíséretében, mint a királyok Királya és uraknak Ura jön el. Akkor Jahve, az „Úr lesz az egész földnek királya” (Zak 14:9). Akkor az „Úr is egy lesz, és az ő neve is egy”. „Imé az Isten sátora az emberekkel van, s velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az ő Istenük” (Jel 21:3).
 
De eljövetele előtt — mondta Jézus — „Az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik az egész világon, bizonyságul minden népnek” (Mt 24:14). Országa nem jön el előbb, amíg kegyelmének örömhíre fel nem hangzott a föld minden részén; országának eljövetelét siettetjük tehát, ha Istennek átadjuk magunkat, és lelkeket nyerünk meg az igazságnak. Akik magukat teljesen felajánlják szolgálatára, s így szólnak: „Ím, itt vagyok, küldj engemet”, s akik készek tevékenykedni embertársaikért — „megnyitni szemeiket, hogy sötétségből világosságba és Sátánnak hatalmából Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltek között osztályrészt nyerjenek...” —, csakis azok imádkozhatják őszintén: „jöjjön el a te országod” (Ésa 6:8; Apcs 26:18).
 

Mai Bibliai szakasz: Prédikátor 9

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Pr%C3%A9dik%C3%A1tor%209&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Pr%C3%A9dik%C3%A1tor%209&version=NT-HU

Életünk távlati értelme: minden erőnkkel Istennek élni és a valódi bölcsességet alkalmazni, amit Salamon itt drámai módon mutat be.
 
Itt a Földön mindnyájunknak ugyanaz a sorsunk. Az emberek szíve gonoszsággal és bolondsággal van tele életük során, és amikor meghalnak, csatlakoznak a holtakhoz (5. vers).
 
A gondolat, hogy a halál mindenkit utolér, nem elkeserítő dolog Isten fiai és leányi számára, mert a halál az ellenségtől származik és legyőzetik (1Kor 15:26). „Mert akárkinek, valaki minden élők közé csatlakozik, van reménysége” (6. vers). Ezért minden napon tudatosan Istenért kell élnünk. Az életet nem valamilyen örömteli elképzelésként kapjuk ajándékba, de békességben és örömben kell élnünk Isten jövetelére várva. Példa erre a házastársi kapcsolat: „Éld életedet a te feleségeddel, akit szeretsz, a te hiábavaló életednek mindennapjaiban” (11. vers). Ha Isten szeretetében élsz, otthonod, munkád, tanulmányaid és napi cselekedeteid a Menny egy kis darabját hozzák a Földre.
 
A megértéshez és mérlegeléshez bölcsességre van szükség (19. vers).  A bölcsesség azonban nem csak értelmi képességeket, tudást jelen, hanem erkölcsi nagyságot is. „Az igazi vezető…  értelmes szívért imádkozik, hogy különbséget tudjon tenni jó és rossz között” (E. G.  White: Próféták és királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó. 21. oldal).
 
„Uram, kérlek segíts, hogy különleges módon érted élhessek, a mennyei bölcsességet keresve, és add, hogy napjaim percei egy kis bepillantást engedjenek a Mennybe! Ámen.”
 

Emmanuel Oliveira Guimarães

 
262. heti olvasmány GONDOLATOK A HEGYIBESZÉDRŐL   5. fejezetéhez (augusztus 9-15.).
 
Imalistát könnyű készíteni:
 
Biztonságos utazások,
Több pénz,
Munkahelyi előléptetés,
Az ellenségeim megbüntetése,
Egészséges test,
és a lista folytatódik…
 
Könnyű olyan imalistát készíteni, ahol az ima központi fókusza RAJTAM van. Drága Mennyei Atyám, ezeken a módokon tudsz megáldani ENGEM. Ezek azok a dolgok, amik szerintem ENGEM boldoggá tennének.
 
A tanítványok megkérték Jézust, hogy tanítsa őket imádkozni, Ő pedig nem okozott csalódást. 65 szó. Egyszerű, mégis mély értelmű. Érdekes, hogy ebben az imában mindössze 7 szó van, ami személyes, ideiglenes szükségletekkel kapcsolatos. „A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.”
 
Isten törődik mindennel, ami hatással van ránk. Azt akarja, hogy az összes legbelső gondolatunkat és vágyunkat kommunikáljuk felé, mégis az imáinkban azt akarja elérni, hogy magunkon túl mutassunk. El akar juttatni minket arra a helyre, ahol elsőként Atyánkként gondolunk rá, olyasvalakire, aki ismeri a szükségleteinket, és a szívében a mi érdekünket tartja leginkább szem előtt. Az Ő királyságára és az Ő akaratára a földön, amely igazából a valódi boldogság forrása. Az Ő erejére, amely távol tud tartani minket a kísértéstől és meg tud szabadítani minket a gonosztól. Másokra, és az óriási áldásokra, amelyek a megbocsátás és a kibékülés, bűnrendezés révén áradhatnak.
 
Nagyon könnyű olyan imalistát készíteni, amely RÁM fókuszál. Azonban mennyi békéről, megelégedésről és valódi beteljesülésről maradunk le, ha ilyen alacsonyra tesszük a lécet?
 
Próbáljunk meg ma inkább Isten imalistájára összpontosítani!

 

Lisa Ward

Egyházi tisztviselő, Cleburne, Texas, USA

Fordította Gősi Csaba