Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A Gondolatok a hegyibeszédről 4. fejezet 1850. nap
4.
fejezet (6. rész) – Igaz istentisztelet
„Ne aggodalmaskodjatok” (Mt 6:25)
Aki az életet adományozta, jól tudja, hogy életünk
fenntartása céljából táplálkoznunk kell. Aki testünket alkotta, tudja, hogy
ruházatra is szükségünk van. Aki a magasabbrendű javakat is adományozta, vajon
nem elégítené ki minden szükségletünket is teljesen?
Jézus a hallgatóság figyelmét a madarakra irányította,
amelyek gondtalanul zengik dicsénekeiket; „nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe
nem takarnak, és a mennyei Atya eltartja azokat” (Mt 6:26). Azután megkérdezte
tőlük: „Nem sokkal különbek vagytok-e azoknál?”
A hegyek és völgyek virágdíszt öltöttek. Jézus pedig a
frissen harmatozó virágokra mutatva így szólt: „Vegyétek eszetekbe a mezők
liliomait, mimódon növekednek.” Az emberi ügyesség utánozhatja a növények és
virágok kecses formáját, valamint színét, de ki az, aki képes egyetlen virágnak
vagy csak egy fűszálnak is életet adni? A legegyszerűbb útszéli virág is tőle
nyeri erejét, aki ott fenn a végtelenben, a csillagok világát alkotta; tőle,
belőle fakad az élet árja, amely minden teremtett lényt áthat. Keze ékesebben
feldíszíti a mezők virágait, mint a királyok palástjaikat. „Ha pedig a mezőnek
füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten; nem
sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek?” (Mt 6:30).
Ő szól így, a virágok Alkotója, aki a madarakat dalra
készteti: „Vegyétek eszetekbe a mező liliomait!” „Tekintsetek az égi
madarakra!” A természet szépségeiből jobban megismerhetjük Istent, mint a világ
tudományából. A liliomok szirmaira olyan üzenetet írt Isten, amelyet csak az a
gyermeke olvashat el, aki — önmagáról megfeledkezve — nem rabja a
bizalmatlanságnak, önzésnek és a gondoknak. Vajon Isten — atyai szívének
túláradó szeretete folytán — nem azért adta-e nekünk a dalos madarakat és a
pompázó virágokat, hogy életünk útját megszépítsék, és kellemesebbé tegyék?
Virágok és madarak nélkül is betölthetné puszta létezésünkhöz szükséges
vágyainkat, de Isten nem elégedett meg azzal, hogy csupán a legegyszerűbb
életszükségleteinket elégítse ki. Az égen, a földön és a levegőben pazarul
szerteárasztotta drága ajándékait, hogy irántunk érzett szeretetéről
beszéljenek. A teremtés szépsége csupán halvány sugara Isten dicsősége
fényének. Ha tehát a természetet olyan dúsan felékesítette, hogy ezáltal örömet
szerezzen, és boldoggá tegyen, vajon kételkedhetünk-e, hogy gondot visel
legszükségesebb dolgainkról?
„Vegyétek eszetekbe a mező liliomait!” Kelyhével a nap felé
forduló virág ugyanannak a nagy törvénynek engedelmeskedik, mint amely a
csillagok világát uralja; életük mégis milyen egyszerűen szép és gyönyörűséges.
Figyelmünket Isten — a virágok által — a Krisztuséhoz hasonló jellem
szépségeire irányítja. Aki a virágokat ilyen pompásan felruházta, mennyivel
inkább szeretné, hogy lelkünk Krisztus jellemének szépségét öltse fel!
„Vegyétek eszetekbe a mező liliomait” — mondta Jézus —,
„mimódon növekednek.” A sötét, hideg földből vagy a folyók medrének iszapjából
bújnak elő, bimbóznak és illatoznak. Ki gondolna erre a pompára, amikor a liliom
durva, barna hagymáját látja? Ha azonban az Isten által beletáplált élete az
eső és a napfény hatására feltárul, akkor megcsodáljuk bájos szépségét.
Hasonlóan tárul ki Isten élete minden emberi lélekben is, aki magát a kegyelem
munkájának átadja, amely áldásával éppúgy szétárad, mint az eső és napfény a
természetben. Isten szava alkotta a virágokat; ez az ige kelti életre benned is
Lelkének szépségeit.
Isten törvénye a szeretet törvénye. Ő a természet
szépségeivel vett körül bennünket; tanulságunkra, hogy nem csupán azért élünk e
földön, hogy földet műveljünk és építsünk; dolgozzunk, szőjünk és fonjunk,
hanem hogy az életet Krisztus szeretete által széppé, örömteljessé és
gyönyörűségessé tegyük. Miként a virágok, örvendeztessük meg mi is mások életét
szeretetből fakadó szolgálatainkkal!
Apák és Anyák! Tanítsátok gyermekeiteket a természetből
vett példák által! Vigyétek őket magatokkal a mezőre, a ligetek lombos fái alá;
tanítsátok meg őket, miként olvashatják el Isten szeretetének üzenetét minden
falevélen! A Teremtőről alkotott fogalmaitokat kapcsoljátok össze a virágokkal,
fákkal és madarakkal! Neveljétek úgy gyermekeiteket, hogy mindenben, ami kedves
és szép, Istennek irántunk érzett szeretetét lássák! Tegyétek vonzóvá előttük
vallásos életeteket, s magasztaljátok állandóan Isten jóvoltát és törvényeit!
Értessétek meg gyermekeitekkel, hogy Isten végtelen
szeretete átalakíthatja az ő természetüket is, s azt az istenivel tökéletes
összhangba hozhatja. Értessétek meg velük Isten akaratát; hogy általa életük
olyan üdítően bájossá válhat, hogy a virágokét is túlszárnyalja! Értessétek meg
velük, amikor virágokat szednek, hogy azok Alkotója sokkal szebb, mint a
virágcsoda. Így tárulnak fel előtte a zsenge gyermekszívek, s Ő — aki
„mindenestől fogva szeretetreméltó” — lesz bizalmas barátjuk. Életük így
átalakul tisztaságának képmására.
Mai Bibliai szakasz: Prédikátor
6
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Pr%C3%A9dik%C3%A1tor%206&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Pr%C3%A9dik%C3%A1tor%206&version=NT-HU
Ebben a fejezetben
megérthetjük, amire Salamon itt ismét emlékeztet minket, és amit a Prédikátor
könyvében végig hangsúlyoz. Minden
hiábavalóság.
Isten az Ő kegyelméből
teljesíti az emberek minden vágyát, alkotóképességet ad nekik, tehetséget a
fejlődésre és a boldogulásra, ám ők mindeme törődés birtokában sem lesznek soha
képesek teljesen élvezni, amit kaptak.
Sőt, ha az emberek
elutasítják Istent, e földi életük csupán az anyagi javak, mulandó dolgok
megszerzésére irányuló kimerítő hajsza lesz. S ha elérték céljukat, valami
újabbat akarnak megszerezni, és ez így folytatódik újra meg újra. Nem veszik
észre, hogy ez egy rövid és nagyon is
véges élet.
Mint Isten fiainak és
leányainak óvatosnak kell lennünk, hogy mit fogadunk el, akár a családban
ajándékot, lehetőségeket, anyagi javakat, vagy pénzösszegeket, akár céllal
adják, akár nem, ezekbe vethetjük bizalmunkat. Végül könnyen elfeledkezhetünk
arról az Egyetlenről, akitől, valójában kaptuk mindezt.
Ezért arra hívlak most
benneteket, hogy örömmel és hálaadással éljünk mindazzal, amit Istentől
kaptunk. Bármit teszünk, vagy mondunk, mindenen legyen látható szép életünk
alkotójának, tervezőjének, Istennek a kézjegye!
„Drága Uram, azt akarom, hogy mindem cselekedetem
középpontjában Te légy. Minden a Te akaratod szerint legyen, és ne az enyém
szerint! Valóban így gondolom Uram. Ámen.”
Gilberto Urcia Alberca
261. heti olvasmány GONDOLATOK A HEGYIBESZÉDRŐL
4. fejezetéhez (augusztus 2-8.).
„A te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked
nyilván.” (Máté 6:4) Az óva intő ígéretet Jézus a 6. és 18. versekben
megismétli, látszólag a hangsúly kedvéért. Természetünknél fogva dicsekvőek
vagyunk. Zabolátlan emberi természetünk szeret hivalkodni, ez azonban nem Isten
útja. „A megromlás előtt kevélység jár.” (Péld 16:18) Isten minket az „énünk
mások javára és mások boldogságáért való megtagadására” hív, és ezt „a menny a
dicsőség királyával való egység jegyének ismeri el.”
Mi indít minket adakozásra, imára vagy böjtre? A
jutalom, amit Isten ígér? Miért int óvatosságra ez az ígéret? Azok, akik a bűn
sötétségében élnek, az önzőségük következtében vakok lévén mások szenvedésére,
„végül elveszítik látóképességüket.” Amikor meglátják Isten dicsőségét „az Ő eljövetelének
fényességével” (2Thess 2:8), az számukra
megemésztő tűz lesz. Amint azonban kincseket gyűjtünk a mennyben, „őszinte
szándékkal, szívbeli igaz szeretettel… ezen indokok azok, amelyeket a menny
értékel”, jellemünkben Istenhez hasonlatossá válunk, és „amennyire átadjuk
magunkat Istennek, hogy az emberiséget szolgáljuk, olyan mértékben részesülünk
Isten ajándékában. … A legnagyobb jutalom pedig Isten maga.” Elmélkedjünk hát
ezen alaposan. Szeretnél találkozni a Mennyei Atyáddal? Milyen jutalomra
vágyakozol?
Mary Harrison
könyvelő, Grand Rapids, Michigan, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen ✝️🛐🙏🕊
VálaszTörlés