2018. április 11., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - április 11 - SZERDA - János 8


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 22. fejezet 1003. nap

A beszédeit hallgató hatalmas tömegek révén János híre mindenfelé eljutott. Óriási érdeklődés kísérte bebörtönzésének kimenetelét. Szeplőtlen élete és a határozottan őt támogató közvélemény miatt úgy gondolták, hogy nem bánhatnak erőszakosan vele szemben.

Heródes hitte, hogy János Isten prófétája, és mindenképpen szabadon akarta bocsátani. Azonban ezt a szándékát késleltette a Heródiástól való félelme.

Heródiás tudta, hogy közvetlenül sohasem nyerheti el Heródes beleegyezését János halálához, ezért úgy döntött: célja elérése érdekében tervet sző. A király születésnapján mulatságot rendeztek az állami hivatalnokok és az udvari nemesek számára. Lakomázni fognak, lerészegednek. Heródes elveszíti éberségét, és az asszony saját akarata szerint befolyásolhatja.

Amikor eljött a nagy nap, és a király evett-ivott az urakkal, Heródiás beküldte lányát a vacsorázóterembe, hogy táncával szórakoztassa a vendégeket. Salome ekkor volt női mivoltának első virágjában, érzéki szépsége megigézte a tivornyázó urakat. Nem volt szokás, hogy az udvarhölgyek megjelenjenek ezeken az ünnepségeken, s Heródes hízelgő bókokat kapott, amiért Izrael papjának, hercegének lánya táncolt a vendégek szórakoztatására.

A király elbódult a bortól. A szenvedély került uralomra, az értelem trónfosztott lett. Csak az örömök termét látta, mulatozó vendégeivel, az ünnepi asztallal, a csillogó bort és a villódzó fényeket, s az előtte táncoló fiatal lányt. E pillanattól vakmerően arra vágyott, hogy olyasmit tegyen, ami dicsőíti őt az udvari főemberek előtt. Esküvel fogadta, hogy megadja Heródiás lányának, bármit kér, még ha a fele királyságát is.

Salome anyjához szaladt, hogy megkérdezze, mit is kérjen. A válasz készen volt: Keresztelő János fejét. Salome mit sem tudott az anyja szívében forrongó bosszúszomjról, s elborzadt a kérés előterjesztésétől, de Heródiás akarata győzött. A lány visszatért a rettenetes kéréssel: "Akarom, hogy mindjárt add ide nekem Keresztelő János fejét egy tálban" (Mk 6:25).

Heródes megdöbbent és összezavarodott. Elcsitult a mulatozás zaja, baljós csend ülte meg a dőzsölés színhelyét. A király megdermedt a rémülettől a gondolatra, hogy kioltsa János életét. Mindamellett szavát adta, s nem akart ingatagnak vagy hirtelenkedőnek látszani. Az esküt vendégei tiszteletére tette, s ha valamelyikük felajánlotta volna, hogy feloldja az ígéret alól, boldogan megkímélte volna a prófétát. Lehetőséget adott nekik, hogy beszéljenek a fogoly érdekében. Ezek az emberek nagy utakat tettek meg, hogy hallják János prédikálását, és bűntelen embernek, Isten szolgájának ismerték őt. Noha megrázta őket a lány kérése, a tiltakozáshoz túlságosan kábultak voltak. Senki sem emelte fel szavát, hogy megmentse az ég küldöttének életét. E férfiak magas állami, bizalmi állásokat töltöttek be; súlyos felelősség nyugodott rajtuk, mégis az evésnek, ivásnak adták magukat, míg végül érzékeik eltompultak. Elméjüket elbódította a szédítő zene és tánc látványa, lelkiismeretük elaludt. Hallgatásukkal Isten prófétájának halálos ítéletét mondták ki, s így kielégítették egy elhagyott asszony bosszúját.

Heródes hiába várt, hogy feloldozzák esküje alól; azután vonakodva megparancsolta: végezzék ki a prófétát. Hamarosan a király és vendégei elé hozták János fejét. Örökre lezárultak az ajkak, melyek hűségesen figyelmeztették Heródest: hagyjon fel bűnös életmódjával. Egyetlen éjszakai mulatás az egyik legnagyobb próféta életébe került.

Ó, hányszor esett áldozatul ártatlanok élete olyanok kicsapongásának, akik az igazság őreiként kellett volna, hogy álljanak! Aki a részegítő poharat ajkához emeli, az felelős mindazért az igazságtalanságért, amit ittas állapotban elkövethet. Mivel értelme eltompul, lehetetlen higgadtan ítélkeznie, vagy világosan látnia, mi a jó és mi a rossz. Ajtót nyit Sátánnak, aki rajta keresztül elnyomja és elpusztítja az ártatlanokat. "A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs" (Péld 20:1). Ezért van, hogy "eltávozott a jogosság, [. . .) és aki a gonoszt kerüli, prédává lesz" (Ésa 59:14-15). Akiknek hatalmuk van felebarátjuk élete felett, bűnt követhetnek el, ha részegeskedésre adják magukat. Aki törvénykezik, annak meg is kell tartania a törvényt! Önuralommal kell rendelkeznie! Tökéletesen uralnia kell testi, szellemi és erkölcsi erőit, hogy értelme élénk legyen, az igazságérzete pedig fejlett!

Keresztelő János fejét átnyújtották Heródiásnak, aki ezt ördögi elégtétellel nyugtázta. Bosszúja diadalmaskodott, s azzal hízelgett magának, hogy Heródes lelkiismeretét többé semmi sem kavarja fel. Bűne mégsem tette boldoggá. Neve utálatosságként kelt közszájra, miközben Heródest mélyebben zaklatta a lelkiismeret, mint egykor a próféta figyelmeztetései. János tanításainak befolyása nem csökkent, hanem kiterjedt minden nemzedékre, egészen az idők végezetéig.

Mai Bibliai szakasz: János 8

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Életünk minden napján összpontosítsunk arra, hogy Jézusra mindenek felett szükségünk van! Ha Isten kegyelme, békessége és hatalma jár át bennünket már a nap kezdetén, ez segít elkerülni a gonosz kísértéseit. Jézus nemes példát adott nekünk az által, ahogy az írástudókkal és farizeusokkal bánt. Erről szól a ma tárgyalt bibliai szakasz, János evangéliumának 8. fejezete.

Bár az evangéliumok görög kézirataiban nem szerepel ez a történet, csak János kéziratában, a házasságtörésen kapott, majd az egyházi vezetők által megvádolt asszony története azonban egybecseng az Újszövetség többi történetével. A tanulság világos ma is számunkra. Hívőként nem az a dolgunk, hogy megvádoljuk az embereket, és rámutassunk a bűnükre, legfőképpen azért nem, mert Jézus ismeri a mi életünkben található gyengeségeket. Inkább Jézusra kell irányítanunk az emberek tekintetét, akinek van hatalma arra, hogy megbocsásson nekik, és visszatartsa őket attól, hogy újra a bűn útjára térjenek. Jézus éppen ezért jött a földre, „hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett” (Lk 19:10).

Ellen White így írja le a történet egyik jelenetét: „A világ csak lenézéssel és gúnnyal tekintett erre a vétkes asszonyra, de a bűntelen Megváltó szánta gyengeségét, és segítő kezet nyújtott neki. Miközben a képmutató farizeusok elítélték őt, Jézus így szólt hozzá: »eredj el és többé ne vétkezzél!«” (The Ministry of Health and Healing, 40. oldal). 

Miközben arra törekszünk, hogy Isten akaratát teljesítsük, sokszor félreértésben lesz részünk, és hamis vádakkal illetnek bennünket, mint Jézust is, akit eretnekséggel vádoltak, s azzal, hogy démon lakik benne. Mindennek ellenére mi továbbra is irányítsuk az emberek figyelmét Jézusra, aki maga az Igazság, és szabaddá teszi őket. Maradjunk ma is szorosan Jézus mellett!

Willie Oliver

140. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  22-23. fejezeteihez (április 8 –14.).

Keresztelő Jánosnak a Messiás számára végzett előkészítő munkája végül egy utolsó helyhez vezetett: a sírhoz. A szolgálata és élete vége felé közeledő János tapasztalata előre vetítette Jézus földi szolgálatának és életének végét. János a börtöncellájában kétségbeesve vívódott, amikor azon tűnődött, vajon a helyes utat választotta-e, és hogy a tanítványainak hitén esett csorba mit is jelent az Istennel való kapcsolatukban. Így aztán elküldte a tanítványait, hogy kérdezzék meg, kell-e másik utat választaniuk.

Miután Jézus megválaszolta János tanítványainak kérdését, János úgy döntött, hűséges lesz a halálig.

Amikor Jézus a Gecsemáné kertben imádkozott, vajon gondolt-e Jánosra? Mikor azon töprengett, van-e másik út, ami megfelel Isten akaratának, és vajon mi fog történni kételkedő tanítványaival, eldöntötte-e, hogy ha János úgy döntött, hogy hűséges lesz a halálig, akkor Ő is megteheti?

Jánoshoz hasonlóan mindannyiunkkal megesik, hogy el-eltöprengünk azon: vajon az Istenbe vetett hitünk jó útra vezet-e minket. Ilyenkor kell emlékeznünk arra, hogy Isten Jánost épp a megfelelő időben küldte el, hogy előkészítse az utat Jézus számára, aki épp a megfelelő időben szolgált, hogy előkészítse az utat a mi számunkra. Igaz, hogy nem láthatjuk kezdettől fogva a véget, és nem is tudhatjuk, hogy Krisztus mikor tér vissza, de tudhatjuk, hogy közel ez az idő, közel van Isten, és mi is választhatjuk a hit útját.

Brent Hamstra
Egyetemi tanár és tanszékvezető, Kémia Tanszék
Southern Adventist University
Collegedale, Tennessee USA
Fordította Gősi Csaba

1 megjegyzés: