2018. április 14., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - április 14 - SZOMBAT - János 11


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 23. fejezet 1006. nap

Az angyal így folytatta: "Egy héten át (hét éven át) sokakkal megerősíti a szövetséget" (Dán 9:27). A Megváltó szolgálatának megkezdése után hét évig az evangéliumot főképpen a zsidóknak kellett hirdetni; három és fél évig ezt maga Krisztus tette, azután pedig az apostolok. "A hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak" (Dán 9 : 27). Kr. u. 31 tavaszán Krisztus, az igazi áldozat feláldoztatott a Kálvárián. Ekkor a templom függönye kettéhasadt: jelezte, hogy az áldozati szolgálat szentsége és jelentősége megszűnt. Véget ért a földi áldozatok és ajándékok ideje.

Az egy hét = hét év - Kr. u. 34-ben ért véget. Ekkor István megkövezésével a zsidók végleg megpecsételték, hogy elvetik az evangéliumot. A tanítványok, akik az üldöztetés miatt idegen földeken szóródtak szét, "széjjeljártak, hirdetve az igét" (Acs 8:4). Röviddel ezután Saul, az üldöző megtért, és Pál lett, a pogányok apostola.

Krisztus eljövetelének ideje, felkenetése Szentlélekkel, halála, az evangélium hirdetése a pogányoknak - mindez pontosan meg volt írva. A zsidó nép kiváltsága volt ezen próféciák értelmezése, s az, hogy felismerjék beteljesedésüket Jézus küldetésében. Krisztus hangsúlyozta tanítványainak a próféciák tanulmányozásának fontosságát. Dánielnek az akkori időkre vonatkozó jövendöléséről ezt mondja: "Aki olvassa, értse meg" (Mt 24:15). Feltámadása után "minden prófétáktól fogva" magyarázta a tanítványoknak, "amik őfelőle megírattak" (Lk 24:27). A Megváltó szólt az összes próféta által. "A Krisztusnak őbennük levő Lelke [...] eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok után való dicsőségről" (1Pt 1:11).

Gábriel, a rangban közvetlenül Isten Fia után következő angyal jött Dánielhez az isteni üzenettel. Gábriel - "az Ő angyala" - volt az, akit Krisztus elküldött, hogy feltárja a jövőt a szeretett Jánosnak. Áldás árad mindazokra, akik olvassák és hallgatják a prófétálásnak beszédeit, s megtartják az abban megírottakat (Vö. Jel 1:3!).

"Semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak" (Ám 3:7). Mert "a titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig miénk és a mi fiainké mindörökké" (5Móz 29: 29). Isten adta ezeket nékünk, az Ő áldása kíséri a prófétikus iratok áhítatos, imádkozó tanulmányozását.

Amiképpen Krisztus első adventjének üzenete bejelentette a kegyelem országát, úgy jelenti be második adventjének üzenete az Ő dicsőséges országát. És a második üzenet - éppúgy, mint az első - a jövendöléseken alapul. Az angyal Dánielhez szóló szavait, melyek a végidőkre vonatkoznak, az utolsó napokban fogják megérteni. Akkor "tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás". "Az istentelenek pedig istentelenül cselekesznek, és az istentelenek közül senki sem érti; de az értelmesek értik" (Dán 12:4.10). Maga a Megváltó adta meg az Ő eljövetelének jeleit, és így szólt: "Mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa". "De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap. "Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, amik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!" (Lk 21:31.34.36).
Mi megértük az ezekben a versekben megjövendölt időket. A vég ideje eljött, a próféták látomásairól lehullt a pecsét, ünnepélyes felhívásaik az Úr dicsőséges, küszöbön álló eljövetelére irányítják figyelmünket.

A zsidók félreértelmezték, helytelenül magyarázták Isten szavát, ezért nem ismerték fel az Ő látogatásának idejét. A választott nép a neki szabatott kegyelem utolsó drága éveit - Krisztus és apostolai szolgálatának éveit - az Úr követeinek elpusztítását célzó mesterkedésekkel töltötte. Földi becsvágyakkal foglalatoskodtak, a lelki országot hiába ajánlották fel nekik. Ugyanígy van ez ma is. E világ királysága tölti be az emberek gondolatait, s nem veszik észre a jövendölések gyors teljesedését, sem annak jeleit, hogy Isten országa rohamosan közeledik.

"De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajmódra lephetne meg titeket. Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, se a sötétségé!" (lThess 5:4-5) Bár nem ismerhetjük Urunk visszatértének óráját, azt tudhatjuk, amikor közeleg. "Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok" (lThess 5:6).

Mai Bibliai szakasz: János 11

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

A mai fejezetünkben szereplő történetben Jézus nem azonnal gyógyít. Hírt kap egy vészhelyzetről, konkrétan arról, hogy siessen barátjához, Lázárhoz, és gyógyítsa meg. Ő pedig azt válaszolja, ne aggódjanak, Lázár csak alszik, hiszen a halál olyan, mint az alvás. Lázár Bethániában élt, kevesebb mint három kilométernyire Jeruzsálemtől, keleti irányban. Az álmos kisváros az Olajfák hegyének keleti lejtőjén volt található. Jézus gyakran imádkozott ott, és sokszor vendégeskedett Lázár és két nővére házában. Olyan jó barátok lettek, mintha egy családot alkottak volna. Vajon miért várta meg Jézus, hogy akit annyira szeret, meghaljon? (lásd 3. vers) Azért, hogy Isten dicsősége nyilvánvalóvá váljon, mint ahogy történt ez a vakon született ember esetében is, aki visszanyerte látását (Jn 9:3); hogy a tanítványok higgyenek (15. vers). 

János evangéliuma 11. fejezetében Jézus válaszol arra a kérdésre, amit korábban tettek fel neki. Valóban istenkáromlást szólt, amikor azt állította, hogy Ő Isten Fia? Egyesek azt gondolták, hogy igen. Jézus azt mondja, csak akkor higgyenek Neki, ha az Atya dolgait cselekszi, de ha azt cselekszi (feltámasztja Lázárt), abból tudni fogják, hogy Ő az Atyában van, az Atya pedig Őbenne. 

Jézus korábban már feltámasztott két személyt: 1) Jairus leányát, ekkor csak egy szót szólt; 2) és a távolból meggyógyította egy római százados szolgáját Kapernaumban. Ebben a fejezetben azonban arról olvasunk, hogy Jézus hagyja, hogy Lázár négy napig holtan feküdjön a sírban, mégpedig azért, hogy senkinek se legyen kétsége afelől, hogy valóban halott. Afelől sincs kétség, hogy Jézus valóban a feltámadás és az élet. Ez nem csak arra vonatkozik, hogy visszahozza a testi értelemben halottat az életbe, hanem arra is, hogy életet ad a lelki halottaknak is. Jézusnak önmagában van az élete, és általa mi is megtapasztalhatjuk, milyen az új(abb) élet. Még ha úgy is érzed, hogy már négy napja, vagy akár negyven éve lelkileg a sírban fekszel, a feltámadás Megváltója, aki az Életadónk nem feledkezett el rólad! Szeret téged! Engedd, hogy megnyerje számodra a lelki csatákat, és megújult életed adjon neked! 


Christopher Bullock

140. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  22-23. fejezeteihez (április 8 –14.).

Keresztelő Jánosnak a Messiás számára végzett előkészítő munkája végül egy utolsó helyhez vezetett: a sírhoz. A szolgálata és élete vége felé közeledő János tapasztalata előre vetítette Jézus földi szolgálatának és életének végét. János a börtöncellájában kétségbeesve vívódott, amikor azon tűnődött, vajon a helyes utat választotta-e, és hogy a tanítványainak hitén esett csorba mit is jelent az Istennel való kapcsolatukban. Így aztán elküldte a tanítványait, hogy kérdezzék meg, kell-e másik utat választaniuk.

Miután Jézus megválaszolta János tanítványainak kérdését, János úgy döntött, hűséges lesz a halálig.

Amikor Jézus a Gecsemáné kertben imádkozott, vajon gondolt-e Jánosra? Mikor azon töprengett, van-e másik út, ami megfelel Isten akaratának, és vajon mi fog történni kételkedő tanítványaival, eldöntötte-e, hogy ha János úgy döntött, hogy hűséges lesz a halálig, akkor Ő is megteheti?

Jánoshoz hasonlóan mindannyiunkkal megesik, hogy el-eltöprengünk azon: vajon az Istenbe vetett hitünk jó útra vezet-e minket. Ilyenkor kell emlékeznünk arra, hogy Isten Jánost épp a megfelelő időben küldte el, hogy előkészítse az utat Jézus számára, aki épp a megfelelő időben szolgált, hogy előkészítse az utat a mi számunkra. Igaz, hogy nem láthatjuk kezdettől fogva a véget, és nem is tudhatjuk, hogy Krisztus mikor tér vissza, de tudhatjuk, hogy közel ez az idő, közel van Isten, és mi is választhatjuk a hit útját.

Brent Hamstra
Egyetemi tanár és tanszékvezető, Kémia Tanszék
Southern Adventist University
Collegedale, Tennessee USA
Fordította Gősi Csaba

1 megjegyzés: